Vasárnap van. Reggel korán fel, készülődés az útra, búcsúvevés, 8 florest kaptam; Lipnitzig gyalog, czudar egy út volt. Az ennivalókat Tonkának adtam, ki panaszkodott, hogy Mari néni rosszul bán vele. Lipniztben elértem a [posta]kocsit, Jánoséktól elbúcsúztam, komisz hideg északi szél mellett 10-kor értem Datschitzba, a posta[kocsi] már elment, de utolértem, blindre [jegy nélkül] felülve, egy csinos leány [Cizek Karolin] utazott velem. Jemnitzbe délben értünk be, ebédelés, s ismét postára [postakocsira], de most zárt szánban s fizetett helyen, a leány ismét ott volt, elbolondítottam (2 Kéj).
¾ 4-kor értünk Morva-Budwitzba, ozsonnálás, a leánytól hidegen elbúcsúzva, ½ 5-kor el a vonattal. 9-kor Bécsbe értem, vacsorázás, a bajonettem általános bámulat tárgya volt, s feltűnést keltett, hatalmas vacsorázás, s végre 10 órakor a Nord Bahn[hof]on felülve [a vonatra], szép hazám felé robogtam, szendergés.
Az előző bejegyzés: 1888.02.25.
A következő bejegyzés: 1888.02.27.
Utolsó kommentek