Reggel 4-kor fel, öltözés, s el, disznó sáros hegyi utakon pihenő nélkül Dolny-Oujezdig, s ott czudar gyakorlat, 50 vaktöltényt lőttem ki, 10-et eldobtam, 2 roham a helységre, míg az ellenség megfutamodott; tegnap a 3-ik ezredtől 2 zászlóaljat elfogtak. A királyt láttam, rosszabbul néz ki, mint két év előtt, kissé meghízott. Pihenő, alatta az eső kezdett esni, s ott czudarul megáztunk, míg végre 3 óra tájt bevonultunk Horny-Oujezdbe, ott az egész század egy házba lett beszállásolva, az eresz alatt maradtunk, kissé rendbe szedtem a holmimat, fegyvertisztítás, mosdás. Egész nap semmi ennivalót sem kaphattam, savanyú tejet vettem vacsorára, s a hús-konzervát ebédre utána. Nem kaptunk húst, mert az ezred bagageját [bagázsiját, ’málháját’] az ellenség elfogta, üssön már beléjük a menydörgős ménykű. Porosan, fáradtan, a lőportól feketén vonultam be.
Délután folyvást esett az eső, este felé felhagyott. Húst mégis kaptunk, megfőztük künn, különféle históriák faszolása, sört kaptunk, még azon kívül is vettem magamnak. Holtfáradtan 9 után az eresz alatt szalmába burkolózva lefeküdtem s elaludtam.
Az előző bejegyzés: 1889.09.11.
A következő bejegyzés: 1889.09.13.
Utolsó kommentek