Vasárnap van. Reggel fel, tisztolkodás, nagy mosdás, átöltözés, s ki, át Sándorhoz, borotválkozás, Révésznél is voltam, de czipő nem volt kész; át Pestre, Sándornak kalapot vettünk, aztán az én nadrágomat cseréltük be egy szép kék nadrágért, 2 frt 20 vasat fizettem reá, csakhogy alul szűk. Haza, s onnan át Budára, ott Sanyi a könyveit mutogatta, amelyeket szerzett. 4 órakor el Révészhez, a czipőket kisvártatva megkaptam, s kifizettem (6.50 [6 forint 50 krajcárt]), át [Pestre], haza, ebédlés, aztán nagybátyámmal kis konverzáczió [beszélgetés] a jövőmet illetőleg; tisztolkodás, s el Ferihez, ottan Sándor is volt. Felkerekedve, ki Gyulához, Lauferéket láttam, Gyulát igen elzüllött állapotban, megöregedve találtam, de a régi könnyelmű fráter, beszélgetés, s kis idő múlva el, Lauferné megismert. Nem bírtunk megegyezni, hová megyünk, én főleg Feri miatt, mert úgy ragaszkodott hozzánk, mint a kullancs, meguntam a huza-vonát, otthagytam őket a faképnél, s hazamentem, de miután a templomba mentek, én is odamentem, ott egy páter fanatizálta a tömeget, el, haza, vacsorázás, beszélgetés, naplóírás, tisztolkodás, fekvés s alvás. A czipő kissé szorítja a lábamat. Az idő reggel esett, kissé borult volt, de délután gyönyörű szépre vált át az idő. Nagynéném holnap gyónni akar vinni, megteszem kedvéért ezt a komédiát is.
Az előző bejegyzés: 1889.10.05.
A következő bejegyzés: 1889.10.07.
Utolsó kommentek