Igen rosszul aludtam, már két napja nem ettem tápláló eledelt. Reggelire Gyeneshez, s onnan VI-ba, dolgozás, Braunekkernek pénzt adtam ebédre; 12-kor ebédlés, gulyás, ami magamhoz térített – reggel roppant gyöngének s szédelgősnek éreztem magam. De most már kezd a bajom múlni. Dologra, nagyobbrészt az irodában ültem. Szalonnát rakattam be, abból a [ügy]fél távozta után szép szeleteket vagdostunk le. ¼ 6-kor munka vége, a szalonnát elvittem Braunekkerhez, az kicsente, neki adtam 1 dbot. Haza, várakozás, vacsorázás, beszélgetés, 9 előtt fekvés; a vetkőzésnél csak úgy rázott a hideg, alvás, mert ki vagyok merülve.
Az előző bejegyzés: 1889.12.26.
A következő bejegyzés: 1889.12.28.
Utolsó kommentek