Vasárnap. Reggel korán nem volt, mikor felkeltem, mosdás, öltözés, s el Annáékhoz, beszélgetés, pár fánkot kaptam, 1-kor el, s Ferihez, ott kártyázás, 3-kor Borszékyhez, ki azonban nem volt honn, onnan Wohlmuthoz, hol gusztáltam, s egy pár nősténykével 6-ig igen jól mulattam, el, Sanyival hazaballagtam. Fel Katiczához, azt ott bódítgattam, igenlőleg felelt azon kérdésemre, hogy akar-e velem liaisont [viszonyt] folytatni. Kíváncsi vagyok, vajon áldozatképessége is oly nagy lesz-e, mint szerelmes pillantásai. 7 után el, s Ferihez, Sanyi is ott volt, pár játszma után el, s haza, útközben vacsorát vettem; igen sovány mai időben a kosztom, ami már észrevehető is rajtam, vajon Isten vagy a sors segítenek-e rajtam már egyszer. Tisztolkodás, fekvés, vacsorázás s olvasás, később alvás. Az idő nagyon szép, s kissé hűvös volt, este pedig fagyos. Kíváncsi vagyok, meddig tart még ez az idő, ily száraz, fagyosan; naplóírás. Pénzem elfogyott, s hitelem sincs bizony sehol sem, hol lesz majd itt majd a segély.
Az előző bejegyzés: 1890.02.22.
A következő bejegyzés: 1890.02.24.
Utolsó kommentek