Egy budapesti kisember naplói a 19-20. századból: 
[Kunszentmiklóson, vendégségben Retkes Antiéknál]
Vasárnap. Ferencz Ferdinándot s nejét meggyilkolják.
Reggel 8-kor fel, rendezkedés, reggelizés, beszélgetés, toilette, felöltözve, bementem a főszolgabírói hivatalba, Martinovich főszolgabíró, Holló szolgabíró s Szabó állatorvos szívélyesen fogadtak, elbeszélgettünk, a főtéma az államosítás volt, a szolgabírák igen lehangoltak. Holló szerint Fazekas alispán a kunszentmiklósi kerületben akar fellépni képviselőjelöltnek, na, akkor én is korteskedem; sok mindenféle pletyka került még szóba.
½ 12-kor elmentünk Antival Becki Jancsihoz, aki szívélyesen fogadott, onnan el haza, otthon vetkőzés, ebédlés jóízűen, utána quaterkázás 2-ig, azután kiheveredtem a napon, s süttettem vele a bőrömet s hallgattam a harangok zúgását, igen jól éreztem magam a nagy csendben, szundítottam egyet; olvasgatás.
Anti egy gyűlésre ment, ½ 5-kor jön haza, s azt mondja, Baky Lajostól, a postamestertől hallotta, hogy telefonálják Budapestről, hogy Sarajevóban d.e. 10 óra után Ferencz Ferdinánd trónörököst és nejét Hohenberg Zsófiát meggyilkolták; az egyik gyilkos, aki bombát dobott, Cabanič [Čabrinović] nyomdász, a másik, aki a trónörököst a nyak ütőerén, Hohenberg Zsófiát jobb lágyékán találta, egy Princzip [Princip] nevezetű VIII. éves [-ikos] bosnyák [valójában boszniai szerb] gymnazista; a szerencsétlen pár fél óra múlva meghalt.
Egy éljent ordítottam, mert hazámnak egy nagy ellensége múlt ki, s egy Habsburgi; bár mint ember rettenetesnek tartom ezt a cselekményt, de mint magyar nem igen sajnálkozom a nemzetemet s hazámat gyűlölő ipse halálán, szóval Hadés még rajtunk tartja a kezét; tragikus a dologban, hogy éppen a gyermekei nevébeni renuntiatio [renunciáció – ’lemondás’] 14-ik évfordulóján történt ez az eset, s sajnálom az árván maradt 13, 11 és 8 éves három gyermeket, akik szegénykék szintén velük voltak. Kirívóbb a dolog azért, mert hír szerint ő volt a trialismus híve, ő adta a szarvakat a délszlávoknak, íme, a szarvval felöklelték nem csak őt, hanem az ártatlan asszonyt is.
Uzsonnálás, aludt tejet ettem, s epreztünk Marival. ½ 6-kor én meg Anti kocsin kivittük az aratót az Anti által a Hajós uradalomból felesben bérelt 15 holdnyi földre, gyönyörködtem a hatalmas búzás, rozsos táblákban, melyekben éretten és megadóan hajladoztak a világos szőke kalászok; gyönyörködtem a naplementében. Helios szekere mint egy Cyclop óriás vérvörös szeme bukott le a láthatáron, s utána ünnepi csendbe borult az alkonyat csillaghímes palástja, öreg Gaz… … neki a teremtéstől.
Hazaérve, Tóthfalusy jött oda, be volt rúgva. Anti rövidesen ki is nézte; vacsorálás, beszélgetés, quaterkázás [kvaterkázás - 'poharazgatás']. ½ 11-kor fekvés, s nem sokára alvás. Az öreg Retkes ebédhez közénk ült, de alig 5–6 kanálnyi levest evett, meg frissen fejt tejet fél bögrével, czukorral vett be, szilárd táplálékot nem bír enni. Anti kitelepedett a fűre a subájába burkolózva, irigylettem érte.
Az idő szép nyárias, igen meleg volt.
A következő bejegyzés: 1914.06.29.
Utolsó kommentek