1916. december 1.: Reggel ½ 7-kor fel, rendezkedés, beágyaztam nálunk, előkészítettem a reggelihez, beágyaztam a fiúknál, toilette, testgyakorlatok, beadtam a reggelit [az albérlő fiúknak], elláttam a csirkét, elmosogattam az edényt miután megreggeliztem; felöltözve, villamoson be a hivatalba, ½ 9 lett, mire beértem, dolgozgatás; rengeteg, ami munka összegyűlik, az ad numerum maga volt 40-45 drb. Visky felvéve a fizetését, egyszerűen eltűnt. Felvettem a fizetésemet, a szerelők képtelenek voltak a 2 napi postát felszerelni, arról persze, hogy Puza segített volna nekik, szó sem volt, ő nyugodtan újságot olvasott, ezek meg ugráltak velem együtt, na, de majd megváltozik a helyzet az év végén, mert én ezt így nem engedem, csak vége lenne a háborúnak, majd kinyitnám a szám még jobban. ¼ 3 lett, mire, tisztolkodva, elmentem, villamoson haza. Otthon vetkőzés, elláttam a csirkét, ebédelés, elmosogattam, rend levén, belefogtam naplóim rendezésébe. Tegnap délután még Kertész Victor is zaklatott a dolgával; egy pár czipőmet levittem az este az öreg majszterhez, panaszkodik szegény 68 éves öreg a beleire, hja, a hadikoszt sok embernek beteszi az ajtót mostanában. Összeszedtem a gratulatiós lapokat az itthon levő csomóból. Olvasgatás, 7-kor felöltöztem, és kimentem [a] Keleti pályaudvarra Marit várandó, a vonata késett többet, mint egy órát, azt az időt elácsorogtam nézelődve, a megszokott kép: piszkos, gyűrött katonák, abajgó nép; Mari megjöttével, elballagtunk haza, otthon vetkőzés, beszélgetés. Mari ki- és elrakódott, hozott tejet, túrót, tejfelt, vajat, tojást, a kacsát levágva, szép egy állat volt; érdekes, hogy nálunk 2 K 40 f a fél kilogrammos frank kávé, ő meg odalenn Kunszentmiklóson vett 1 K 70 fillérjével, így ingadozik kereskedő és nép, megittam egy jókora bögre kávét, ami igen ízlett, Mari meg felforralta a tejeket, a fiúk a fogasukat leszakították, nem gondolhatok egyebet mint hogy tornáztak rajta, másként az le nem szakadhatott. 11 után fekvés, bedörzsöltem magam, azután alvás. Az idő komor, borult, ködös; reggel 6°+, d.u. 2-kor 8°+, esti 11-kor 5°+.
1916. december 2.: Reggel ¾ 7-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, villamoson be a hivatalba; nekifeküdtem a munkának, s dolgoztam erősen, felugrottam a főorvoshoz, nem nézett meg, a kezembe nyomott egy czédulát, mely a „rüh” elleni védekezés leírását tartalmazta, hát tudnám én a módját, de ha betegeskedem, mit csináljak, ha nem maradhatok itthon; erősen ment a munka, Puza dörmögött Székely Berti ellen, de igaza van, mert gyalázatos, rossz paraszt modora van Bertinek. ½ 3 lett, mire tisztolkodva, elmentem; telephonáltam Tóth Imrének is, aki ímmel-ámmal felelgetett. Villamoson le, haza, vetkőzés, ruha és lámpák tisztítása, levittem czipőimet az öreg majszterhez, feljövet, ebédelés, segítettem elmosogatni. Mari sütött-főzött ma, sütött zsemlyét a disznóöléshez, t.i. megvette Retkesnével Kisséktől a disznót, kilóját 3 forintért [sic], az le lesz a jövő héten ölve, s erre készülődik most szegény feje; a palacsintát is megsütötte holnapra. Heverés, szunyókáltam. Pimperlné nézett be, de még elment csokoládét venni, Mari mosott Murtin Jankónak ruhát, naplók rendezése, előkészítettem a fehérruhámat is, kávézás, olvasgatás. Pimperlné visszajött, beszélgetés, jött Farkas Jenő, az itt is ragadt jó ideig beszélgetve, azután Tóth Imre [jött], ez hozott borsot, dohányt, elszámolt Marival, és kapott újból 20 koronát. A fiúk nagyban dolgoztak a kisszobában a fogas helyreállításán, ha rontották, szedjék is rendbe. Mari nem elégedett meg a munkával, hanem még felsikálta a konyhát – hát, amióta ez a háború van, azóta az életünk nem egyéb folyamatos robotolásnál: dolgozni, feküdni, a szellemi és társadalmi élet megszűnt, az örökös lótás-futás, és remegés a gyomor kielégítéséért. Kávézás, olvasgatás. 10-kor fekvés, bedörzsölést alkalmaztam, alvás. Az idő szomorú, komisz, borult; reggel 5°+, d.u. 2-kor 7°+, esti 10-kor 5°+ volt.
1916. december 3.: Vasárnap. Reggel 8-kor fel, rendezkedés, nyomban hozzáláttam a por letörülgetéséhez, reggelizés. Mari rendet csinált, elmosogattam az edényt; lámpák tisztítása, letörültem a port a nagyszobában, konyhában, kisszobában; leugrottam a czipőimért, czipők tisztítása, naplók rendezése, körmök, szipkák tisztítása, borotválkozás, szellőztetés, toilette, testgyakorlatok, azután ebédelés. Be sem fejeztük, jött Vrkoc Pepi, Mari annak is nyomban adott ebédet; én leheveredtem, szundítottam egyet, azután elbeszélgettem a fiúval, míg Mari rendet csinált, s a vindelyeket mosta kis. Egész nap be van szegény feje fogva reggeltől estig, ugyancsak reánehezedtek a háború alatt a háztartás terhei. Pepi uzsonnát is kapott, és elment; mi 7-re felöltöztünk, és elmentünk villamoson ki Pimperlékhez, ahol nagy örömmel fogadtak bennünket, beszélgetés, vacsorálás, hatalmas töltött káposzta volt minden jóval, de sajnos a hadikoszt elszoktatott a vacsorától, s amúgy is jól voltunk lakva, de azért ettünk szépen, megittunk egy liter bort, és a végén bevettünk egy alapos theát. Samu valahol Oláhországban kódorog szegény feje, az asszony kérdi, mit csináljon a pénzzel, megadtam neki a tanácsot. 11 óra lett, mire elmentünk, s ballagtunk haza. Otthon vetkőzés, beszélgetés, fekvés, bedörzsölést vettem, azután alvás. Az idő komor, borult, esős; reggel 5°+, d.u. 2-kor 6°+, esti 10ó1-kor 5°+.
1916. december 4.: Reggel 7-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, és villamoson – keservesen döczögve – be a hivatalba. A Murányi utcza sarkán, Königsberg kereskedő boltja előtt, be egész a Százház utczáig, állt a nép négyes sorokban, várva egy kis petróleum[ra] és czukorra; a hivatalban dolgozgatás, csak 42 drb ad numerum volt, szerelgettem, a szerelők meg a hadikölcsönös [ügy]darabokkal vesződtek. […] járt benn, felküldtem. Szentkereszthy jött be, úgy látszik, bajok vannak az élelmezési ellátás körül, Kürthy valószínűleg felfüggeszti, amint már felfüggesztett két főszolgabíránkat, reájár a rúd a jegyzőkre is, úgyis eleget basáskodtak; idenyom a kezembe egy papírt, csak benn nézem, mi az, hát tíz korona volt, na, akkor már nagy baja lehet Árpádnak, ha ennyire splendid. Folyt a munka erősen ½ 2-ig, akkor bejelentettem, hogy elmegyek, tisztolkodva, el villamoson haza, Mari már útra készen várt, megadta az informátiókat, kimentem vele [a] Keleti pályaudvarra, elhelyeztem a szabadkai gyorsvonatra, azután mentem haza; egy üteg tüzérség vonult, szegény, nemzeti színű lobogókkal a harczba. Kifizettem a szemétpénzt a házmesternének, megebédeltem rövidesen. „Ancsit” Mari bekvártélyozta Dénesnénél, nincs reá gondom, kitisztítottam a tűzhelyet, azután naplók rendezése, megszakítva egy kis siestával. Szundítottam is egy kissé, végezve a munkával, előkészítettem czigarettakészítéshez holnapra, előkészítettem reggelre, azután megkávézva, olvasgatás -ig [sic], utána bedörzsölést alkalmazva, fekvés, és nemsokára alvás. Az idő gyalázatos, komor, borult, az eső hol többé, hol kevésbé esett; reggel 5°+, d.u. 2-kor 5°+, esti 10-kor 5°+.
1916. december 5.: Reggel ¼ 7-kor fel, rendezkedés, beágyaztam, szellőztetés, toilette, beágyaztam a fiúknál is, elkészítettem a reggelit, reggelizés, elmosogattam, felöltözve, reggelizés, villamoson be a hivatalba, dolgozgatás. Székely Berti ¼ 10-kor, Kónya Lajos ¼ 11-kor jöttek be, az öreg Székely Lajos nem jött be, táviratilag értesített bennünket, hogy a felesége meghalt, azt hiszem, az öreg sem igen fog soká élni, elpatkol az majd hamarosan; rettenetes volt ez az ugrálás, [ügy]fél [ügy]félnek adta a kilincset, a referensek is a nyakamon ültek, alig bírtam az utószerelést végezni. Stremplné és Puza ½ 2-kor eltűntek, utánunk Visky Áron, ez így megy napról napra. ¼ 3 lett, mire tisztolkodva, elmentem villamoson haza; bementem Sugárhoz, vettem tőle egy kenőcsöt a rüh ellen, ugyan már most viszketéseim sporadice [elszórtan] vannak csak, de mindazonáltal nem vagyok túl, a czombokon hegek vannak, és a far alsó részén is, szeretnék már tisztulni ebből a dologtól, hiszen ide s tova 3 hónapja lesz, hogy gyötör ez a betegség. El, haza, átöltözve, lámpák tisztítása, szenet törtem, fát aprítottam s hoztam fel, tisztolkodva, ebédelés rövidesen abból, amit Mari hagyott, rendet csinálva, és előkészítve a czigarettakészítéshez, heverés, szundítottam egyet, 5 után fel, naplók rendezése, azután a fiúk hazajötte után nekiültünk, és feldolgoztunk 200 gramm dohányt, adtam mindegyiknek 5-5 czigarettát; elraktam a holmit, tisztolkodás, kávézás, olvasgatás. Soósné hozott két üveg rhumot, na, talán ez elég lesz nekünk, itthon is van még 1 liter, élesztőt is hozott. ½ 9-re elkészülve, kávézás, előkészítettem holnapra, amit lehetett. Olvasgatás. 10-kor bedörzsölést alkalmazva, fekvés, nemsokára alvás. Az idő komor, borult, nyirkos, szomorú; reggel 5°+, d.u. 2-kor 6°+, esti 10-kor 5°+ volt. Amint olvasgatok, ½ 10-kor beállít Mari, odalenn nagy patália volt, vagy 70 embert feljelentettek, mert a maximális áron felül vették és adták a disznót. Retkesné kapta magát, és visszavette a foglalót, és most a disznó a levegőben lóg; hozott tejet, hazahozta a kacsát, meg káposztát, felforralta a tejet, beszélgetés. Azután alvás.
1916. december 6.: Bukarestet elfoglaljuk. Szerda. Reggel 7-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, villamoson be a hivatalba, dolgozgatás; az öreg Székely nem jött be. Kállayné délben egy órára elment. Puza összetűzött Vargával, annyi bizonyos, hogy ez a fiú nyelves s visszafelesel, s azt mi, öregek, nem fogjuk tűrni, viszont az is igaz, hogy Puza rabtartó módjára beszél velük, s azt követeli, akármennyi is a munka, azt, ha estig dolgoznak is, végezzék el, de ő nem segít, s ½ 2-kor elmegy napról napra, ma is, Stremplné[vel] és Visky vele együtt tűntek el. Utóbbi kapott leányától – Olgától – 50 koronát, valami örökséget vettek fel a leányának. 2-kor tisztolkodás, megettem a magammal hozott palacsintákat. ½ 3 lett, mire tisztolkodva, elmentem Budára a Rácz fürdőbe, vetkőzés, hajnyíratás és borotválkozás, azután kihasználtam a szokott módon, csak a gőzben voltam kevesebb, a tyúkszemvágónak volt munkája az egyetlen egy tyúkszememmel, amint ott ülök, nézem a lábszáron a „scabies” [rüh] szépen pirosan, üdén virított ki, letakartam, még jó, hogy nem ismerik – felöltözve, szétosztottam a borravalókat, éppen 100%[-kal] emelkedett a fürdőzés ára is. Át Pestre, benéztem pár szóra Hauserhez, azután villamoson el, haza, Mari már nyugtalan volt, vetkőzés, beszélgetés; künn volt Pimperléknél, eladta neki a kacsát 29 K 25 fillérért, 3 klg 21 deka volt az állat; eladott még neki 8 klg burgonyát, ½ klg vajat és tejfelt; nézte, hogy Pimperlék a disznósajt dekáját 20 fillérért adták – boldog Isten, valóságos rablás. Kávézás, Mari elment Dénesékhez, én meg a naplókat rendeztem, amit befejezve, olvasgatás. Délelőtt benn volt a hivatalban Gilice Katalin, szánalom volt szegényre reánézni, de nem lehet rajta segíteni, mert nem fővárosi illetőségű, az emberek fiatalabb korukban az ilyesmivel nem törődnek, s vénségükben sínylik csak meg. Mindszenthy Jóska is benn járt, egy csomó régi bélyeg volt nála, megmondottam neki, hogy kérvényezze a pénzügyministernél. 10-kor fekvés, Mari bedörzsölt a barnás, nem valami jószagú kenőccsel tetőtől talpig, már elég volna ebből a csapásból, azután alvás. Az idő komor, borult; reggel 5°+, d.u. 2-kor 7°+, este 6°+.
1916. december 7.: Reggel 7-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, villamoson be a hivatalba; Königsberg kereskedő boltjától egészen a Verseny utczáig négyes sorokban állt a nők és gyermekek sorfala czukor[ért] és petróleumért, ez már valóban gyalázat. Dolgozgatás, Puza dúlt-fúlt, Székely Bertinek megmondottam, hogy ez nem, naponta 30-40 ad numerumot [egy]magam szereljek fel, egyáltalán az utószerelést is meguntam, az elnökhöz küld, mi közöm nekem az elnökhöz? 12-kor Székely Berti, Kónya és Puza elmentek a Szekélyné temetésére, azt sem mondva, befellegzett. Kiírattam Dankó Micivel, Lehotzky közjegyző volt benn, megkínált szivar[ral] és czigarettával, s elbeszélgettünk a régi időkről. 1-kor, miután segítettem kikeresni, átugrottam Járitzhoz, az sopánkodott, hogy mennyit fizet reá, így eredménytelen volt az utam; vissza a hivatalba, dolgozgattam még egy keveset. Székely Lajosnak condoleáltam [részvétet nyilvánítottam] táviratilag délelőtt. 2-kor tisztolkodás, és elmentünk valamennyien haza villamoson. Otthon vetkőzés, ebédelés, lámpák tisztogatása, segítettem elmosogatni, rend levén, Mari átment nénémhez, víve neki vagdalthúst és töltött káposztát, én meg nekifeküdtem, és naplóimat rendeztem; elkészülve, olvasgatás. Mari 9 tájt jött haza, az öregasszony 10 koronát adott neki, meg egy teveszőr […], beszélgetés, kávézás, olvasgatás. 9-kor fekvés, Mari bedörzsölt, a scabies csak úgy dühöng, különösen a végtagokon és a faron, meg hason és ivarszeerveken; alvás. Az idő komor, borult, az eső is csepergett egész délelőtt, szomorú, őszies; reggel 5°+, d.u. 2-kor 6°+, esti 9-kor 5°+ volt.
1916. december 8.: B. A. [Boldogasszony] fogantatása. Péntek. Reggel ½ 8-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, villamoson be a hivatalba; elkalauzoltam előbb egy német ápolónőt a térparancsnoksághoz, bementem Nerudához, hogy lúgkövet vegyek, hát nincsen, átugratom Sarust Rédeyhez, ott kapott 1 klgrot 2 koronáért, na, ezek drága kis mosások lesznek. Dolgozgatás, Székely Bertit hívatta Solnay kijelentve, hogy 3 ember különdíjazásért fog szerelni délután, és tegyen előterjesztést, s újévtől kezdve a személyzet megszaporíttatik, na, majd meglátom; felszereltem az ad numerumokat, azután az utószerelésen dolgoztam 12-ig; tisztolkodás, és el, villamoson haza, vetkőzés, beszélgetés, naplók rendezése, Mari meg az ebédet készített; ebédelés, azután folytattam a karácsonyi és újévi levélírást. Mari rendet csinált, és hazahozta Déneséktől „Ancsit”, aki már elbúsulta magát, bizony, ott maradt őkelme, mert a kalácssütés[hez] s kenyérsütéshez való előkészületek lefoglalták Mari idejét. Mindszenthy és Kertész jöttek be, beszélgetés, nemigen marasztaltam őket; egy kissé hevertem és szundítottam egyet, azután Mari aludt egy keveset. Kávézás, a levélírás eltartott 8 óráig, azután olvasgatás. 10-kor fekvés, Mari bedörzsölt, az egész test ismét tele van mérges kiütésekkel, jó ideig tartott, amíg el tudtunk aludni. Az idő komor, borult, szomorú, az embernek elmegy mindentől a kedve. Reggel 5°+, d.u. 2-kor 6°+, esti 10-kor 5°+.
1916. december 9.: Reggel 7-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, villamoson be a hivatalba, dolgozgatás; ma jó napom volt, ment a munka mint a karikacsapás, egy pár dubiózus [kétséges] [ügy]darabot is szerencsésen megoldottam. Puzát egy pár napja nem tudom, mi leli, de dúl-fúl magában, én ugyan nem törődök vele egy cseppet sem. Az öreg Székely Lajos is bejött, megköszönte a condoleálást [részvétnyilvánítást], a szerelők mától kezdve tovább dolgoznak, van is restantiájuk szépen. Visky tanítgatta Kállaynét, és az mint igazi asszony sírásba kezdett, megette a fene a hivatalt, ahol könnyekkel argumentálnak. Visky el is tűnt ½ 1-kor a láthatárról, Puza ½ 2-kor követte. ¼ 3 lett, mire tisztolkodva, elmentem villamoson haza; benéztem Sugárhoz további utasításokat kérni; otthon vetkőzés, ruha, czipő, lámpák tisztogatása, kikészítettem a fehérruhámat. „Ancsi” nagy mérgesen járt fel s alá, mert nem eresztették be a szobába. Karték küldtek egy nehány hurkát, kolbászt, házinyúl-húst, ebből telt ki az ebéd, melyet jóízűen fogyasztottunk el, azután heverés, beszélgetés, Mari takarított, kenyeret sütött, a fiúknak ágyat húzott, készülődik a mosásra. Bepúderoztam magam, 5 után hozzáláttam a naplórendezéshez, minek végeztével a még hátralevő leveleket írtam meg, azután olvasgatás, theázás, beszélgetés. Nagyné volt itt, telelamentálta a fejünket, hogy a katonafiát nem győzi ruházni és czipővel ellátni, de hát négyen keresnek, egy herét csak ki bírnak tartani. Esti 10-kor fekvés, Mari bedörzsölt és behintett, a faron különösen erős a kiütés és a czombokon, a karokon kevésbé, viszketést csak néha érzek, de nem tetszenek nekem a hason és a herénél levő hegek. Jó időbe tartott, míg el bírtam aludni. Az idő gyalázatos, egész napon át esett a mocskos, hideg, őszi eső; állandóan, egész nap 4°+ volt.
1916. december 10.: Vasárnap. Reggel ½ 8-kor fel, rendezkedés; nem teketóriáztam sokat, hanem hozzáláttam a por letörülgetéséhez; reggelizés, elmosogattam, Mari rendet csinált, és szétválogatta a ruhát a mosáshoz, én meg folytattam a por letörülgetését, lámpák tisztítása, naplók rendezése, körmök tisztítása, borotválkozás, szellőztetés, toilette, testgyakorlatok; előkészítettünk előbb a mosáshoz is, Marinak a főzéssel ma nem igen volt dolga, mert mindene készen volt, legalább nincs agyonstrapálva, levén neki amúgy is elég dolga. Ebédelés, utána heverés és olvasgatás. Mari még az ebéd előtt beszappanozott; elvetette a gondját legalább Kartnak, a hazaiból készítette el az ebédjét. Még nem ültünk hozzá, beállított Vrkoc Pepi is velünk ebédelt, megszorították a kimenőjüket 2–5-ig, beszélgetés, Mari hamarosan rendet csinált; jött a kis Reznicsek Károly, az is kapott süteményt, azután elmentek; én szundítottam egyet, felébredve, Mari elment Bucskóékhoz, én meg olvasgattam, Mari hazajöttével befőttezés, olvasgatás, Mari varrogatott. 10-kor fekvés, behintett [Mari], jó ideig hánykolódtam álmatlanul, alvás. Az idő ködös, borult; reggel 4°+, d.u. 2-kor 6°+, esti 10-kor 4°+.
1916. december 11.: Reggel 7-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, villamoson be a hivatalba. ½ 9 lett, mire beértem; a szerelők rengeteg postát hordtak össze, dolgoztak szombaton délután, tegnap délelőtt, s ma is délután valami gratificatió [’jutalmazás’] sovány reményében; dolgozgatás, a főorvosnál háromszor is fenn voltam, nem tudtam vele beszélni, azután Gazsi jegyzőnél tribuláltam [zaklattam] a tej miatt, nagy nehezen kiszorítottam előjegyzésbe 1 litert, bár volna. Puza dúl-fúl még most is, nem tudjuk, mi a baja. 2 után tisztolkodva, mondom Székely Bertinek, hogy ma egy éve léptem szolgálatba, és azóta kezelem az utószerelést, azonban újévre más beosztást kérek, meg is ígérte, hogy a mutatózáshoz oszt be, miután Székely Lajos úgysem szándékszik tovább szolgálni, s [január] 1-től kezdve nem is jön be, na, addig még kihúzom, s az talán könnyebb lesz nekem, utóvégre 51 éves létemre nem valami kellemes a létrázás, de le kellett nyelnem. ½ 3 lett, mire elmentem, villamoson haza, otthon vetkőzés, beszélgetés, megebédeltem, segítettem elmosogatni. Mari lement a mosókonyhába, heverés, azután naplók rendezése, utána pedig olvasgatás. Bucskóné volt itt, elbeszélgettünk ügyes és bajos dolgairól, Mariék csak úgy 9 tájt kerültek fel a mosókonyhából, ellátta Herédinét, aki elment; megittam egy csésze theát, s olvasgattam. 10-kor fekvés, Mari behintett; nem tudom, mi lesz velem, olyan a bőröm mintha kicserzették volna, s nem annyira viszket mint ég; a szívverésem is, constatálom, hogy nincsen rendben, rendetlenül ver és zakatol egy ideig, míg ismét a rendes kerékvágásba jön; hiába, öregszünk, s jönnek a nem szeretem napok. Alvás. Az idő délelőtt szép, tiszta, derült, délben beborult, és esni kezdett az elmaradhatatlan, unalmas őszi eső, zuhogott bele az éjszakába. Reggel 4°+, d.u. 2-kor és esti 10-kor 6°+ volt.
1916. december 12.: Reggel ¾ 7-kor fel; ami már régen nem volt: a hímvessző megmerevedett; rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, ma volt az utolsó tejeskávé, egy hétig eltartott a Mari hozta tej, ami elég szép eredmény; villamoson be a hivatalba, dolgozgatás; elég szépen ment a munka, Stremplné tribulált [zaklatott], hogy ő többet dolgozik mint egy férfi, de meg is lesz érte fizetve; a szerelők őrült módon dolgoznak, délelőtt és délután szerelnek, s rengeteg posták mennek fel a hadikölcsönökkel együtt. Fenn voltama főorvosnál, az éppen Rettegit, az adótárnokot mamogtatta egy furunkulust operálva a nyakán, sziszegett is bele, én a főorvosnak segédkeztem, azután engem nézett meg, holnapra rendelt fel; folyt a munka erősen, Kállayné 1-kor elment, Puza ½ 2-kor szokás szerint. Visky annyira tele van munkával, hogy nem szökhet előbb. 2-kor tisztolkodás, és el, villamoson haza; otthon vetkőzés, ebédelés, Mari a ruhával 11-re lett készen, felmosatta még Herédinével a konyhát, a finoma itt volt felteregetve; lámpák tisztogatása, az üvegeket mostam ki, Mari rendet csinált, én meg a naplóimat rendeztem, egy kis siestát tartva, azután a karácsonyi levelezésen dolgoztam, mivel elkészülve, olvasgatás. Mindentől elveszi a kedvem ez a betegség, amihez még a szaggatás is járul. Mari békésen pihent a pamlagon, reá fér, van szegénynek ugrálni valója elég. Murtin Jankót húztuk fel, padreszol [?] a kölyök, ahol csak lehet, és elkölti a pénzt úgy, hogy számot nem tud róla adni. 10-kor fekvés, Mari behintett, úgy ég a két czombom, mintha csak Nessus ing [halált okozó ruha] volna rajtam, a karjaim kevésbé viszketnek, de fájnak. A here körül hegek vannak. Alvás. Az idő komor, borult, ködös, az eső is hol esett, hol nem; reggel 5°+, d.u. 2-kor 6°+, esti 10-kor 4°+ volt.
1916. december 13.: Reggel 7-kor, nyugtalanul töltött éjszaka után fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, villamoson be a hivatalba, dolgozgatás. 9-kor felmentem a főorvoshoz, az megvizsgált, most már az ő nézete is az, hogy scabiesem [rühességem] van, nem ette meg a fene, beszéltünk [telefonon] Nékám tanár segédével, Herz tanárral a bőrbajok klinikáján, esti 6 órára rendelt a klinikára; azután folyt a munka erősen tovább, folyton zavartatva a [ügy]felek által, de azért elvégeztem, amit akartam. 2-kor tisztolkodás, és el, villamoson haza; otthon Herédiné leánya varrogatott Marinak, vetkőzés, beállított Vrkoc Pepi is, megebédeltünk valamennyien; borotválkozás, a fiú csakhamar elment, karácsonyra hazamegy 6 napi szabadságra; naplók rendezése, megszakítva egy kis siestával; igen fáradt vagyok, nem való már nekem ez a létrázás, és sok az ugrabugrálás, megérdemlek egy nyugodalmasabb posztot talán én is. A főügyészség csak úgy nyüzsög a sok embertől, most már három kezelő is van benne, ez kellett nekik, megyei contóra a privát ügyeiket is intéztetni, és erre én nem voltam jó, ebbe nem ment be a nyakam. Mindszenthy Jóska jött be, holmi bélyegei becserélését kérné a pénzügyministertől, meg a fuvarlevlei ügyét kérte megsürgetni. A naplók rendezését abbahagytam, ½ 6-ra felöltöztem, és elmentem villamoson a bőrgyógyászati klinikára Herz tanárhoz, kisvártatva jött, beküldött a rendelőbe, nemsokára ő is jütt, levetkőztem, megnézett az éles világításban, azt mondja: „no hiszen már maga egészen meggyógyult”, zink pastát rendelt, meghagyta, hogy este azzal kenjem be magamat, bekenés előtt benzinnel kell a testet lemosni; elmentem az „Angyal” gyógyszertárba, s megcsináltattam a gyógyszert; villamoson el, haza, vetkőzés, theázás; [Mari] nincsen megelégedve a Herédi leány munkájával, amit előre láttam, csak nem akartam szólni; befejeztem a naplórendezést, azután olvasgatás. 10 után fekvés, Mari lemosott benzinnel, ami a piszkot feloldotta, s bekent a hűsítő zink pastával; alvás. Az idő szép, derült, friss szél szárította a sarat; reggel 5°+, d.u. 2-kor 9°+, esti 10-kor 7°+ volt.
1916. december 14.: Reggel, nyugtalanul töltött éjszaka után 7-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, nehány korty langyos feketekávét ittam, villamoson be a hivatalba, dolgozgatás; rengeteg posták mennek fel az utóbbi időben, szépen folyt a munka. Jancsovics volt benn, meghízott, háziúr Erzsébetfalván. 12 tájt felmentem a főjegyzőhöz, bejelentettem neki, hogy segélyt akarok kérni, igen ümmögött, hogy nincs már pénzük, de azután azt mondotta, hogy adjam csak be; erősen dolgoztam, ki akarok keveredni ebből a sok mindenféléből. Kónya 12-kor elment. 2-kor tisztolkodás, és el, villamoson haza; Setéth Bandi azt mondja, úgy halotta, hogy a koronázás alkalmával duplafizetést fogunk kapni, nem is lenne rossz; otthon vetkőzés, beszélgetés, ebédelés, előzőleg megtisztítottam a lámpákat; az ebéd nem ízlett, nem volt étvágyam, nem tudom, mi lesz velem, ha ez így megy, nyilalások a lábakban, a bőr szinte égett, kiütések a kézfejen, gyógyulni nem akar a dolog, pedig már ideje lenne egyszer, jobb volna már nem élni, mer a mostani úgysem élet már, csak vegetálás. Mari a ruhát mind lehozta a padlásról, meg is száradt, rendet csinálva, hozzálátott annak behajtogatásához; kis siesta, naplók rendezése, megírtam a kérvényt, és az újévi üdvözletek hiányzó részét, segítettem Marinak a behajtogatásnál, azután lementünk, és bemángoltunk, Mari rakta, én húztam, így csak megélünk valahogyan. Bucskóné volt itt Kálmánnal, hozott faszenet, azután Pimperlné jött, újságolva, hogy Samu hazajött, igen beteg, influenzája van, hja, ez hozzátartozik a katonaélethez, de sok embernek van ma influenzája, s az a legkisebb baja. Beállított Tóth Imre, hozott 11 csomag 100 grammos dohányt, 2 liter denaturált szeszt, elszámoltunk, s adtunk neki 20 koronát bevásárlásra. Pimperlné tanácsot kért sógornőjére vonatkozólag, aki pazarolja a vagyonát. Feljövet, befőttezés, elmosogattuk az edényt. Mari kocsonyát főzött, azt öntötte ki, olvasgatás. 10-kor fekvés, Mari lemosott benzinnel és bedörzsölt a zink pastával, azután alvás. Az idő komor, borult, ködös, az eső is esett estefelé; reggel 5°+, d.u. 2-kor 6°+, esti 10-kor 5°+ volt.
1916. december 15.: Reggel 7-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, feketekávézás; a jobb alkaromon egy fájdalmas heg van, nem tudom, nem-e lesz rosszabb; a testen lassan visszahúzódnak a kiütések; villamoson be a hivatalba, dolgozgatás; azt mondja Varga, hogy 20-án valami leány jön be, aki betanulja Székely Lajos munkáját, hm, hát már tele lesz a hivatal ezzel a sok henyélő cicomáskodó kurvával, ette volna meg a fene azt, aki legelőször hivatalokba szabadította őket. Én ugyan nem viselem az utószerelést tovább, annyi bizonyos; folyt a munka erősen. Székely Berti ½ 1-kor ment el, a szerelők még most dolgoznak délután, naponta 80-100 hadikölcsön-jegyzés jön, szegény bolondok, háború végeztével nem lesz pénz, csak hadikölcsön-kötvények, amelyek nem fognak sokat érni. 2-kor tisztolkodás, s villamoson el, haza, elhoztam a gyógyszert; otthon vetkőzés, beszélgetés; Rertkené írt, még nem vett disznót, most akarja nézni, csak el ne késsünk vele. Mari vasalta a ruhát, naplók rendezése, megszakítva az ebéddel, mely után Mari rendet csinált, és tovább vasalt. Félek, hogy Mari is megkapja tőlem a „scabiest”, most majd én tisztulok, és őtet kell gyógykezelni; kis siesta, azután befejeztem a történelmi események feljegyzését. Wagnerné jött, kért, ha nem volna szükségünk a 10 koronára [lásd: 1916. november 3.], adjuk neki azt továbbra kölcsön, mit tehettünk: kölcsön adtuk; hozott 50 drb hölgy-czigarettát is, aminek nemigen örülök, nem szeretem ezt a dolgot. Az öreg Gelicze Katalin is napról napra a nyakamra jár, szánalom reá nézni, de mikor a mai viszonyok mellett nem lehet tenni semmit sem érte; befejeztem a munkámat, törtem vagy 2 klg czukrot Dénesék vasmozsarában, kissé nehezen ment. Mindszenthy Jóska állított be, rosszul van a fuvarleveleiért, hozott egy tappert, most az újlaki […] igazgatóságot boldogítja; beszélgetés, összesöpörtem és olvasgattam, Mari pedig becsomagolta 10 órára a vasalt ruhát: ni, milyen gallimathias [’zagyvaság’] lett ebből. Mari bevasalta a mángolt ruhát, amelyet a pamlagra raktunk. ½ 11-kor fekvés, Mari lemosott benzinnel, és bedörzsölt a patával, a herék körül erősen viszkető hegek vannak, a jobbkézen meg valami kelésféle képződik, a karokon a kiütés még mindig erős. Alvás. Az idő szép, derült, de hűvös, szeles; reggel 5°+, d.u. 2-kor 7°+, esti 10-kor 6°+ volt.
1916. december 16.: Reggel 7-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, villamoson be a hivatalba, dolgozgatás, közben eltréfálgatva, nehezemre esik már nagyon ez a túlmozgalmas munka, de hát már ebben az évben bármilyen nehezemre esik is: kihúzom; annyi a munka, hogy rettenetes, Rácz jegyző bele is betegedett már. 2-kor tisztolkodás, és el villamoson haza; otthon vetkőzés, ruha, lámpák, czipő tisztítás[a], ebédelés, utána naplók rendezése, megszakítva ez kis siestával is. Mari leölte „Ancsit”, a kappant, elég szép volt, takarított, most rendet csinált, azután vasalta a tarka ruhát, én meg befejeztem a naplórendezést; czukrot törtem, ez most a petróleummal együtt valóságos kincs, mert nem is kapni, csak igen kis adagokban, mi – hála Istennek – ideje korán beszereztük mindkettőt. Elkészülve, rendet csináltunk, theázás, elmosogatva, megbeszéltük a jövő heti programot, olvasgatás, elraktuk a ruhát. 10-kor fekvés, Mari lemosott benzinnel és bedörzsölt zink pastával, a kiütések kezdenek múlni, csak a karokon múlnak nehezen; alvás. Az idő szép, derült, hideg szél fújdogált azonban egész napon át. Reggel 5°+, d.u. 2-kor 7°+, esti 10-kor 3°+.
1916. december 17.: Vasárnap. Reggel ½ 8-kor ébredtem, heverés, nem tudtam ellenállni a vágynak, Mari mellé húzódtam (K), valami furcsa érzés volt, Mari nemzőszerve mintha reszelt volna, talán, hogy régen voltunk együtt [morze jelekkel írva]. 8-kor fel, rendezkedés, reggelizés, elmosogattuk az edényt, Mari rendet csinált, azután kirakódtam a kamarából [kamrából], amelyet Mari kitisztogatott, meghengergettük a liszteszsákokat, meglazítva benne a lisztet, azután visszaraktam őket, Mari meg rendet csinált; naplók rendezése, körmök és szipka tisztítás[a], borotválkozás, szellőztetés, toilette, testgyakorlatok, azután vártam olvasgatva az ebédet. Na, csak ezen a héten és a disznóölésen legyünk túl, lesz itt olyan pihenés, hogy no, ez a hét lesz a legnehezebb valamennyi közül, de szerencsére a fiúk is hazautaznak, kevesebb a dolgunk velük. Vártuk Vrkoc Pepit 3.ig, de nem jött; ebédelés jóízűen, utána heverés, szundítottam egyet. Mari rendet csinált, beszélgetés, a fiúk a kártyát kérték, durákozni akartak, behívtuk őket, s ½ 10-ig püfföltem őket tetszés szerint, azután még olvasgattam ¼ 11-ig, utána fekvés, Mari lemosott és bedörzsölt, alvás. Az idő komor, borult, este az eső esett, már sohasem lesz vége? Reggel 1°+, d.u. 2-kor 3°+, esti 10-kor 3°+ volt.
1916. december 18.: Reggel 7-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, feketekávézás, villamoson be a hivatalba, dolgozgatás; elugrottam a „Kígyó” gyógyszertárba, és elsütöttem 4 tégelyt, visszaadva őket. Puza ma nem jött be, alighanem disznót öl. A bal lábamban kínzott a szaggatás, de hajtott a munka; a hadikölcsön nyomja a szerelőket. 2-kor tisztolkodás, elmentem a gyógyszerért, azután vettem karácsonyra czukorkákat, mely rém drága, a salonczukorka kilója 10 korona, s ez sem valami prima; villamoson el, haza, otthon Mari nagy ugrálásban volt. Retkesné értesített, hogy szerdán lesz az [disznó]ölés, ő már szombaton ölt, egye meg a fene a jó dolgát, elrontja az egész ünnepünket, de mit tehetünk, kénytelenek vagyunk belemenni, lesz, ahogy lesz, hiába mérgelődünk rajta. Hanem ha vége lesz ennek a marha háborúnak, begubódzom, s feléje sem nézek senkinek sem, eheti tőlem a fene az egész világot, már nem is szeretem az embereket sem látni. Otthon vetkőzés, lámpatisztítás, Mari szegény ugrált, az ablakokat tisztította; megebédeltünk, naplók rendezése, Mari meg nekiállt zsemlyét sütni, bevarrta az ablakvánkosokat, felsikálta a konyhát, 10 óra lett, mire elkészült szegény feje; theázás, hoztunk fel fát és szenet is. ¼ 11-kor fekvés, Mari lemosott és bedörzsölt, jó ideig tartott, míg el bírtam aludni. Az idő szép, derült, hideg, szeles; reggel 2°+, d.u. 2-kor 4°+, esti 10-kor 4°+.
1916. december 19.: Reggel ½ 7-kor fel, rendezkedés, kihordtam a szőnyegeket, 7-kor pedig nekiálltunk porolni, kiporolva a szőnyegeket, kihoztuk a pamlagot, s azt is kiporoltuk, azután a terítőket. ¾ 8-ra elkészültünk, toilette, felöltözve, feketekávézás, azután villamoson be a hivatalba, dolgozgatás. Puza bejött, Székely Berti ½ 11-re jött be, én meg ¾ 9-re. Beadtam a kérvényemet segély iránt, az alispán nem volt itthon, éppen jókor; folyt a munka szépen lassan tovább; déltájt felugrottam a főorvoshoz, az éppen Rettegit nyaggatta; beszélgetés, közben azt mondja, hogy Thesarovics megfertőzte magát és tetanust kapott, hol szedhette ez ezt össze? Megmutattam neki a jobb kezemen levő daganatot, vágni akarta, én nem engedtem reáérünk még arra is. 2-ig dolgozgattam, azután tisztolkodás, és villamoson el, haza. Mari már elutazott Kunszentmiklósra a gyorsvonattal; vetkőzés, rendet csináltam, lámpák tisztítása; Murtin Jankó ma reggel feladta ama 9 zsákot, amelyben a burgonyát küldték; ebédelés, elmosogattam, s elraktam a holmit, rendet csináltam még a szobában is, kis siesta, szundítva egyet a kellemesen meleg szobában, azután naplók rendezése. Keserves egy hét lesz ismét, különösen Marinak szegénynek, de újév után grand [’nagy’] pihenések lesznek. ½ 8-ra felöltöztem az öreg gúnyába, s átmentem villamoson a Zsigmond térre Tóth Imrét keresni, a házmester segítségével megtudtam, hogy áthelyezték a 21-ik szakaszhoz, a Köztemető útra; a villamos 1 óra hosszat ment, mert elakadt; visszafelé ugyanannyit jött, mert ismét elakadt, fránya kis közlekedés ez, mondhatom; hazaérve, vetkőzés, olvasgatás. 11-kor fekvés, benzinnel lemosva magam, és csak a karjaimat dörzsöltem be, mert azok még nem tiszták; alvás, sehogy sem bírtam elaludni; egyik óra a másik után múlott el álmatlanul. Az idő komor, borult, reggel a hó szállingózott, azután szomorú, hideg őszi eső esett egész délelőtt. 2-kor d.u. kapta magát, s hatalmas hózivatar keveredett, oly elementáris erővel, hogy rövid 1 óra alatt téli tájképben gyönyörködhettünk, s esett erősen tovább, s fújt a szél, estére alábbhagyott; reggel fagypont, d.u. 2-kor 1°+, esti 11-kor 1°+ volt.
1916. december 20.: Reggel ½ 7-kor fel, rendezkedés, előkészítettem, amit kellett, beágyaztam, toilette, testgyakorlatok, beágyaztam a fiúknál is, felmelegített a reggelit, s beadtam azt, magam is megreggelizve, azután, közben szellőztetve, elmosogattam, felöltözve, rend levén, villamoson be a hivatalba. 8.20-ra értem be, Kónya ½ 9-kor jött be, Puza meg 10-kor, valami új dámát mutattak be, aki majd Székely Lajos helyére jön, kissé furcsán néztem Székely Bertire, de nem szóltam semmit sem; folyt a munka, de keservesen, éreztem, hogy sok már, de hát a hátralevő időt kihúzom, akárhogyan is lesz. 2-kor tisztolkodás, és el, barátoknál [a ferencesek templománál] vettem egy csomó „mustbor”-t, a Zöldfa utczában 15 deka malagát, azután ki a Dunapartra, a karácsonyfa-vásárba, csupa apró luczfenyő volt, nagy fát egyáltalán nem lehetett látni, egy helyen találtam dupla nemes fenyőt, de kicsit, alig méteren felülit, úgy vettem észre, hogy ezek nagyobb fák levágott koronái lehettek, egyért kértek 5 koronát, lealkudtam 4-re, nekem megfelelt, bár jóval kisebb a szokottnál, de szép, dús, tömött; a 19-es kocsival el, haza, otthon fel a padlásra a karácsonyfadíszért és az -állványért, azután ebédeltem hidegen. Mindszenthy állított be egy paksaméta könyvvel, nem tetszik nekem ez az ipse, olyan furcsa volt, oly szokatlanul hosszú ideig tartózkodott, hogy azt gondolom, ő ezt nekem nem ajándékba hozta, hanem azt akarja, hogy én értékesítsem, márpedig én ilyen dolgokba nem megyek bele. Felöltözve, elmentem a Köztemető utczai pénzügyőri laktanyába, felkerestem Tóth Imrét, meg is találtam, beszélgetés, megbeszéltük a megbeszélendőket, azután haza; a hó takarítatlanul olvad, pocsolyákat képezve az úttesteken és járdákon, itt-ott erőlködött egy szerencsétlen útkaparó az eltakarításán, hja, nincsen ember, nem lehetett volna a sok kurválkodó hadimenyecskét erre befogni? Otthon vetkőzés, elmenet előtt elmosogattam, leszámoltunk Murtin Jankóval, kiadtam neki az útiköltséget, mert ma éjjel hazautazik; leszedtem a karácsonyfáról a felesleges ágakat, nem volt valami sok, azután a fiúk segítségével csapot faragtunk neki, és beleállítottuk; ez rendben levén, befűtöttem, miután a szemetet eltakarítottam; naplók rendezése, amivel elkészülve, feldíszítettem ősi szokás szerint fenyőgallyal a szobát, főztem Murtin Jankónak egy 4 decis üveg theát az útra, magam is bevéve egy bögrével, ami jót tett. 11-kor fekvés, bedörzsöltem magam kissé bensinnel; a jobb karon levő kelés kifakadt, de csak nagyon kevés genny jött ki belőle. Kart kikísérte Murtin Jankót [a] Keleti pályaudvarra, s ½ 12-kor jött haza, alvás. Az idő szép, derült, télies; reggel 1°–, d.u. 2-kor 1°+, esti 10-kor 3°– volt.
1916. december 21.: Reggel ½ 7-kor fel, rendezkedés, előkészítettem a reggelihez, ruhatisztítás, beágyaztam, kitisztítottam a kályhát, szellőztetés, beágyaztam a kisszobában, toilette, testgyakorlatok, elkészítettem a reggelit, reggelizés, elmosogattam, felöltözve, rend levén, villamoson el, a hivatalba, dolgozgatás. Kónya 9-kor jött be, rengeteg posta ment fel ma is, csodálom, hogy a szerelők győzik. 10 után, szólva Székely Bertinek, elmentem a VII. ker. Eljghoz [a VII. kerületi Elöljárósághoz], az elöljáró nem volt ott, beszéltem Kada tanácsnokkal; el a városházára, kerestem Miklós Elemért, de az az Országházban volt; informátiót szereztem, hogy lehetne a várba jutni [a koronázásra], meg is kaptam, vissza a hivatalba; tovább folytattam a munkát 2 óráig; tisztolkodás, s el, villamoson haza. Mari otthon volt, megjött megrakódva a déli vonattal, szerencsésen megölték a disznót, hozott hurkát, kolbászt, tepertőt, disznósajtot, húst, s főleg tejet. Vrkoc Pepi éppen kapóra állított be, hogy hatalmasan jóllakhasson; beszélgetés, vetkőzés, ebédelés, a fiú természetesen velünk, bámultam, milyen hatalmas étvággyal evett, megbeszéltem vele a függöny dolgát, melyet visszavisz, s még 2 szárnyát hoz hozzája. Ebéd után a fiú nemsokára elment, én hozzáláttam a karácsonyfadíszek kirakásához, segítettem Marinak elmosogatni, mire ő lefeküdt kissé szundítani egyet, én meg hozzáláttam, feldíszítettem a karácsonyfát. 4-kor kaptam bele, esti 8-ra elkészültem vele; lámpatisztítás is volt; kávézás, ami különösen jól esett, Mari a kolbászt és miegyebet kosárba rakta, és elvitte Pimperlékhez füstölni. Elmondotta, hogy Erdei rosszban töri a fejét, fel akarja jelenteni Retkesnét, hogy nekünk lisztet adott, kiszimatolta Nagy Sándort is, szóval a marha – valószínűleg Dalotsáné bújtatására – a Retkesné elleni bosszúban ellenünk is tör, nagyon kellemetlen volna ez a dolog, nem annyira nekem mint Nagynak, és ezt el kell kerülni, akárhogy lesz, ilyen pimasz gazember, képes megmarni azt, aki vele jót tett és tesz, hiába, hunczut a paraszt. Retkesnének nincsen pénze, na, ha most nincs, mikor lesz, hiszen csak úgy dűlt az utóbbi két évben hozzá a pénz, és Anti nemigen hordott el belőle, magára alig költ, hova lehetett ez a rengeteg jövedelem, mikor Anti után tiszta 3.200 koronát kap, az élelmezésbe vajmi kevésbe kerül, és nincsen pénze, talán a muszkájára költi Mari úgy véli, hogy Erdei féltékeny s dühös, mert az asszonynak nem kell, s az, úgy látszik, inkább a muszkához húz – hja, kun erkölcsök. Kitisztítottam a kályhát és a tűzhelyet, behívtam Kartot olvasni; naplók rendezése, Mari hazajött, s becsomagolt Vrkoc Pepinek hurkafélét és töpörtyűt, elkészítette a függönyt, előkészítette a holnapi utazáshoz szükségeseket, mert holnap akarja hazahozni a húst. Így megy ez folyton és folyton. Kart ½ 11-kor elbúcsúzott, 2 koronát kért és kapott kölcsön, azzal magunkra maradtunk, hála Istennek; vetkőzés, fekvés, Mari bekent a zink pastával, ma czombokon viszketésem volt. Alvás. Az idő komor, borult, ködös; reggel 1°–, d.u. 2-kor 2°+, esti 11-kor fagypont.
1916. december 22.: Reggel 6-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, Mari beágyazott, s rendet csinált, szellőztetés, felöltözve, reggelizés, Mari is felöltözött, s loholtunk ki [a] Keleti pályaudvarra, s Mari ment Kunszentmiklósra, én meg beballagtam a hivatalba, szinte jól esett ez a kis séta. Dolgozgatás, ugyancsak hozzáláttam, 3 referens utószerelését intéztem el, de ki is voltam fáradva alaposan. Kállayné nem jött be; ma oly nagy volt a posta – a hadikölcsönök jegyzésének utolsó napja levén –, hogy Székely Berti nem mehetett el a fürdőbe. 11 tájt beállított Pál Jóska, eléggé jó színben van, Szegeden van most már, felülvizsgálati úton őrszolgálatra van beosztva; kerestük a kofferjét, az szőrén szálán eltűnt. [1916. szeptember 4-én is kereste, akkor még megvolt, de nem mutatták meg neki, hogy hol van.] 2 után tisztolkodás, ¼ 3-kor el, villamoson a pénzügyi laktanyába Tóth Imrét keresendő, [a] Keleti p.udvaron van szolgálatban, lementem oda, az indulási oldalon volt, megbeszéltük az esteli dolgot, azután el, haza; vetkőzés, ebédelés hideg ételt, azután fát aprítottam, bekészítettem a kályhába, lámpatisztítás. 4-kor nekiálltam, s letörülgettem alaposan a port a nagyszobá[ban] és konyhában, felrakva az ünnepi csipkét. 7 óra lett, ki is fáradtam. Naplórendezés. Mindszenthy jött, és elvitte a múltkor hozott könyveit; felöltöztem, nem várva tovább Vrkocot, aki ma esti 7-re ígérte eljövetelét; megnéztem, mennyi késés lesz; beszéltem Tóthtal, azután nézegettem azt a rengeteg sürgést-forgást, mely nagy zaj mellett bonyolódott le az utazó publikum közt; eleinte 1.48 késé volt jelezve, ezt türelemmel vártam, egyszerre kiírják a táblára, hogy 4 óra késés, hazamenni már nem volt érdemes, így hát tipegtem, topogtam, lézengve a pályaudvaron, ahova Tóth Imre svarcolt be [itt: ’csempészett be’], mert peronjegyet nem adtak ki, végre hosszas várakozás után, ¾ 12-kor beczammogott a vonat, s vele Mari meg Fodorné, hoztak tejet egy demijonban, kosarat, ruhás kosarat benne disznóhússal, a tetején két pulykát, nosza, utcu, a kijáratnál ott volt Weisz fővigyázó, akivel megbeszéltük a dolgot, a vigyázó okvetlenkedett, de a fővigyázó leintette, és így kijutottunk szerencsésen vám fizetése nélkül; villamos nem jött, így hát nekigyürődzködtünk, és gyakori kézváltások között vittük haza az édes és drága terhet. Mari ki is merült bele, ami nem is csodálható, még engem is megrángatott a czipekedés, annyira, hogy a jobb alakaromon levő kelés kifakadt, hát még egy nőt hogyne venne elő a dolog. Az idő komor, borult, nyirkos, egész nap erős köd uralkodot; reggel fagypont, d.u. 2-kor 2°+, éjfélkor 1°+ volt.
1916. december 23.: 1 óra lett, mire kifújtuk magunkat, elraktuk a holmit a kisszobába, vetkőzés és fekvés; én a viszketéstől nem bírtam elaludni, kénytelen voltam magamat sötétben bekenni, ami csillapítólag hatott. Alvás. 7-kor fel, rendezkedés, Fodorné is felkelt, s toilettet végzett, azután én végeztem, felöltözve, reggelizés, Fodorné velünk, azután elment Tóth Imréhez. Mari előkészítette a húst, s mentünk ki villamoson Pimperlékhez, akik majd besózzák s megfüstölik; én nem időztem, hanem mentem villamoson a hivatalba, kimentettem magam. Kállayné ma sem jött be, Stremplné ½ 11-kor elment; dolgozgatás, összevesztünk Viskyvel, mert nem tetszett neki, hogy én a [ügy]felek előtt káromkodom, van benne valami, de neki ahhoz semmi köze, különben elbánok vele rövidesen; felszereltem Solnay utószerelését, rangíroztam a leküldött utószerelést, még ezt a hetet csak kibírom valahogyan, aztán meglássuk, mi lesz. ½ 3 lett, mire tisztolkodva, elmentem, kerestem szotyinának [a naplóíró gyermekként elhunyt lányának] a szokásos fehér rózsát, de sehol sem kaptam, a fehér orgona ágáért 5 koronát, egy szál fehér chrysantemumért 3 koront kértek, fehér szefgfű nincsen, így ez egyszer mi fehér madarunk virágajándék nélkül marad; vettem Rohonczynál egy üveg aszúbort, s mentem haza Bottok Ferenczcel, a főügyészék hajdújával, aki panaszkodott a főügyészékre, elmondotta, hogy vettek egy 430 holdas birtokot Nógrád megyében, és a főügyész azt az ajánlatot tette neki, hogy nálunk nyugdíjaztatja, s odateszi a birtokra intézőnek, persze leszámítva a salláriomból [fizetésből] a nyugdíjat, így lehet vagyont szerezni, kifelé huj, befelé pfuj. Otthon Mari előkészített a sütéshez, vetkőzés, beszélgetés, Vrkoc Pepi délelőtt volt itt, tegnap azért nem eresztették, mert még megkapták a karácsonyi ajándékot, Mari megebédeltette, megtheáztatta, élelmiszerrel útnak bocsájtotta, szegény fiú, 18 éves korában a monarchia dicsőségére ? [sic] bekóborolta fél Európát, megsebesült, szerzett egy életre való betegséget, a malaria tropikát, s még annyi kedvezményt sem kapott, hogy ingyen utazhasson haza szabadságra, hanem félárús jegyet kell váltania. Éljen a bőkezű haza, akinek jóvoltáért mindent oda kell adni. Bolond ember az, aki nem csak a mának él, ha van valamije úgy így elveszi a hatalom ha neki kell, persze a nép a szamár, mert ebben a gazságban parancsszóra támogatja a hatalmat. Ruhák tisztítása, kirakása, elrakása, ebédelés. Pimperl Mici és Ernő jöttek, a fiú szépen fejlődik, arca szélesebb lett, látszik rajta a jó nevelés és intelligentia. Mari megvendégelte őket, beszélgetés, kikészítettem a fehérruhámat, ékszereimet, elkészítettem a karácsonyi czigarettá[kat] és szivarokat; a gyermekek elmenetele után elkészítettem a szokásos karácsonyi tálat tele édességekkel, bizony, ez is szegényesebb, mint szokott lenni, de hát szép, hogy így is van. Mari elment Bucskóékhoz mákot őröltetni, vitt nekik hurkát és tepertőt; czipők tisztítása. sisiphusi egy munka ez az élelmezéssel való ellátás, s most szegény Mari vállait ugyancsak nyomja, na, de ha a zsírt hazahozta, be lesz fejezve, és megpihenhet kissé szegény feje. Naplók rendezése, Mari hazajöttével kávézás. 9-kor, fáradtak levén, lefeküdtünk, Mari bedörzsölt, és csakhamar aludtunk is. Írtam Retkesnének egy gratuláló kártyát. Anna pedig nekünk írt. Az idő gyalázatos, egész nap sűrű ködös, nyirkos; reggel fagypont, d.u. 2-kor 2°+, esti 9-kor 1°+.
1916. december 24.: Vasárnap. Szent Este. Reggel ¾ 8-kor felüdülve fel, rendezkedés, reggelizés, elmosogattam az edényt. Mari bedagasztotta a kenyeret, igen rosszul volt a pulykájával, t.i. két darab van az idén, úgy volt, hogy Pimperlné átveszi az egyiket, és nem vette át, most nem tudunk vele mit csinálni, kénytelen volt vele kimenni a piarczra [piacra] szegény feje, nem elég baja van anélkül is. Rendbe szedtem a konyhaszekrényt, megmostam az ezüstlánczot, megtisztítottam órákat, gyűrűket, kiköszörültem a kis késeket, megtöltöttem benzinnel a gyújtókat, azután naplók rendezése, registrálva a hátralékot is. Elszámoltunk Marival a XII/20-án megvett s leölt disznóval, a disznó 112 klg volt elevenen, kilója 5 korona, levágva tisztán 91 klg, adott 31 liter zsírt, 60 klg szalonnának és füstölt húsnak valót, azután egy csomó májas-, véreshurka, disznósajt, tepertő, 18 szál kolbász, szóval élelelem bőven, de 560 koronába került tisztán, ha útiköltséget, kikészítést, hozzávalót veszünk, benne van 600 koronába, igaz, hogy zsírral az egész évre, és hússal 3 hónapra el vagyunk látva, én sem álmodtam soha, hogy valaha városi ember létemre disznót öljek, s fizessek érte ilyen horribilis árat, holott még olcsón vettük, mert a maximált ára 6 K 80 fillér, na, csak most a hússal baj ne legyen. Mari is visszajött nemsokára, eladta az 5 klg 60 dekás pulykát 32 koronáért, a piarczon [piacon] kilóját 9 koronáért adják, de örültem neki, hogy így rövidesen [hamar] túladott rajta, és nincs vele további hercze-hurcza. Ma nem hozták az újságot, talán ellopták az ajtóból, mert ez is kitelik a néptől. Mari azután hozzálátott a sütéshez, közben felmosta a szobát, feltettük a szőnyegeket, végig törülgettem meg kissé [sic] a bútorokat, körmök s szipka tisztítása, borotválkozás, toilette, testgyakorlatok, azután szotymoty [?], előkészítve még, amit kellett az ünnepre, heverés, olvasgatás. Minden rendben és tisztaságban van, most hát a sok fáradalom után élvezni fogjuk fáradtságunk gyümölcsét, ünnepelünk és pihenünk. Fát és szenet hoztunk fel, mazsolát tisztítottam, ebédre hurkát ettünk, Mari felmosta a szobát és konyhát, szóval van itt munka folyton és két kézre való; kitisztítottam Mari czipőit is. Mari elmondotta, hogy a piarczon [paicon] 1 liter tejért 1 K 20 fillért adtak az asszonyok, és örültek, hogy így is kaptak. A megnyúzott libának kilója 10 korona, csak azt szeretném tudni, hogyan bírja ezt a nép. Olvasgatás, ½ 9-kor hozzáláttam az éjjel purselli [puszedli] keveréséhez, kevertem ¾ 10-ig, azután elmosogattunk, megterítettem, ősi szokás szerint tömjén[nel] és myrhával megfüstöltem a lakás minden helyiségének minden sarkát. ½ 11-kor felgyújtottam a karácsonyfa gyertyáit, a szokásos harmonikázás az idén elmaradt, odaálltunk mint két viharvert madár a szelíd fényű karácsonyfa alá, megölelve és megcsókolva egymást, imádkozva egyet, elmerengtem azután a múlton, belebámulva a gyertyák fényébe, nehezen szántam magam reá, hogy eloltsam őket, szinte rosszul esett a sötétség, mely a kioltást követte. 11-kor hozzáültünk a vacsorához: a hagyományos borleves foszlós kaláccsal, rántott disznóhús, mákos csík és fehérbor. Jóízűen ettünk, elbeszélgetve, azután elmosogattunk. Mari halálosan fáradt volt, le is feküdt szegény, én is bedörzsöltem magam, s éppen megkondultak az éjféli misére hívó harangok, amikor lefeküdtem. Az idő komor, borult, nyirkos; reggel 5°+, d.u. 2-kor 5°+, éjfélkor 1°+.
1916. december 25.: I. Karácsony [karácsony első napja]. Hétfő. Reggel ½ 9-kor ébredtünk, bedörzsöltem Marit kölnivízzel, ami jót tett neki (K); rendezkedés, lámpák tisztogatása, reggelizés, naplórendezés; [az] újságok ma nem jelennek meg, így hát ebben is pihenőm van. Toilette, testgyakorlatok, azután plein paradeba [teljes díszbe] öltözve, elmentem mint szoktam az erzsébetvárosi templomba a déli karácsonyi misére, megköszönve az Úrnak mindent, amit kegyesen adott. Mari meg otthon rendet csinált, és az ünnepi állattal – a pulykával – bánt el. A misét végighallgatva, az egyszerű és mégis oly szívhez szóló régi betlehemi és karácsonyi énekeket az árvaházi növendékek üde csengő hangján előadva. Alamizsnát osztva, elballagtam haza; jó tett ez a kis séta, megvettem az újságokat is. Otthon vetkőzés, beszélgetés. Farkas Jenő volt itt, hozott 4 klg petróleumot, ami ma egész kis kincs, mert nem kapható. Megterítettünk, 3-kor hozzáláttunk az ebédhez, melyből hatalmasan belaktam (volt pulykaaprólékból becsinált leves, pulykasült uborkával, fehér kalács, mákos és diós patkó, porhanyós tésztából linzi tészta, éjjeli pusseli, dessertre malaga szőlő, mandula s czukorka és csokoládé, fehér- és vörösbor, és a végén rhumos feketekávé); szegények vagyunk, de hála Istennek jól élünk. Az ebédet úgy ½ 6 tájt fejeztem be; közben beállított Pimperl Mici, később Róza, azután Bucskóné a 3 rajkójával, akiknek a szemük majd odaragadt a Mari kínálta süteményre, de az anyjuk ostoba affectatiója eltiltotta őket attól, míg végre nem törődtek a tilalommal, hanem megették. Mici velem csemegézett, ezek elmentek, olvasgattam; jött Tóth Imre, beszélgetés, elmondta, hogy 24-én egyáltalán polgári utasnak nem adtak ki jegyet, s a kocsi tetejére és lépcsőfeljáratára mászott katonákat a huszárőrjárat kivont karddal hányta széjjel, hát ezek gyalázatos állapotok. Mari becsomagolt neki egy jókora csomag tésztafélét, azután tovább olvasgattam; kávézás, Mari 8-kor, én ½ 9-kor feküdtünk le, nemsokára alvás. Az idő napközben derültes, friss szellő fújdogált, estére azonban esett az eső; reggel 2°+, d.u. 2-kor 3°+, esti 9-kor 2°+.
1916. december 26.: II. Karácsony [karácsony második napja]. Kedd. Reggel ¼ 9-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, villamoson be a hivatalba. Stremplné és Visky Áron nem jöttek be. Puza 11-kor, Varga és Korb ¼ 12-kor, Dankó Mici és Székely Lajos ½ 12-kor szeleltek el. Kállayné is felépült, motyorásztam, ami volt, nemigen erőltetve meg magamat; megírtam a [koronázási] jegyosztó bizottsághoz a kérelmet, reányomtam a hivatal pecsétjét. 12 előtt jött Pimperl Ernő, tisztolkodás, és vele együtt el a piaristák igazgatójához, bemutatkoztam, és kértem, hogy a fiú a növendékekkel mehessen, amit készséggel meg is engedett, megköszönve, elmentünk villamoson az Országházba, ott liften fel a III. emeletre, a koronázást rendező bizottság irodájába jegyekért, Dezseffy [sic] államtitkárhoz utasítottak, ahol kiállítottam egy collectív ívet, mely a jegykérők születési helyét, korát, foglalkozását s lakhelyét tartalmazta, azt beadtam, s holnapra lettem iderendelve d.u. 5 órára. Ernő nem győzte bámulni az épület szépségét, hát van is rajta néznivaló elég, ez a 16. évében levő kamasz semmit sem ismer szülővárosa nevezetességéből, olyan mint egy kalitkába zárt madár; villamoson el, ő haza, én meg Bucskóékhoz, Mari [onnan] már elment volt haza, megnéztem a karácsonyfát, a gyermekek kapott játékszereit, s rövid időzés után el, haza; otthon vetkőzés, beszélgetés, megterítettünk. 3-kor hozzáláttunk az ebédeléshez, s 4-ig ettem, ittam, menü mint a tegnapi. Mari rendet csinált, azután nekiállt a megmaradt disznóhúsból – keverve lóhússal – kolbászt tölteni, megvagdalva a húst Bucskóné húsvágó gépével. Mari is folyton talál magának munkát, tegnap délelőtt a konyhát mosta fel, így megy ez nálunk folyton. 5-kor fel, naplók rendezése, amivel elkészülve, felöltöztünk, s kimentünk villamoson Pimperlékhez, kivittük a most töltött kolbászt füstölni, s süteményt a gyermekeknek, akik nagy örömmel fogadtak. Pimperl nagy búsan ült az asztalnál, nagyon meg volt törve, beteg, panaszkodik a sok strapáról, melyen keresztül ment, szóval nehéz a katonaélet, hej, tudtam én ezt, s ezért is fáztam tőle, meg a méltatlan, emberhez nem méltó durva bánásmódért; le is feküdt nemsokára, mi meg elbeszélgettünk mindenféléről. Pimperlné sonkát tálalt meg sajtot, s két üveg sört, amit jóízűen bevettünk. ½ 10-kor elköszöntünk, és elballagtunk haza. Otthon vetkőzés, beszélgetés, fekvés; nem bírtam aludni a viszketéstől, különösen a lábszárakon, vérig dörzsöltem magamat, akkor meg égett mint a gyehenna, már szeretném a végét látni. Alvás. Az idő szép, derült, hideg szél fújdogált egész nap; reggel 2°+, d.u. 2-kor 8°+, esti 10-kor 2°+ volt.
1916. december 27.: A király és [a] királyné megérkeznek. Szerda. Reggel 7-kor fel, az öreg óránkkal vesződtem álmomban, hol halkan, hol erősebben ütött. Rendezkedés, toilette, testgyakorlatok; az ékszereket és ruhát még tegnap elraktam, s ma ismét előkerült az öreg gúnya; felöltözve, reggelizés, villamoson be a hivatalba, dolgozgatás. Kállayné és Dankó Mici ½ 9 után jöttek be. Folyt a munka erősen. 11 tájt felugrottam a főorvoshoz, s írattam vele zink pastára rendelványt. Thesarovicsnak kutya baja van, 3 napig beteg volt. 1-kor abbahagytam a munkát, megebédeltem, tisztolkodás, Székely Berti lejött, hogy aki a király bevonulását meg akarja nézni, az ¼ 2-kor elmehet, a nők el is szeleltek. ½ 2-kor én is elmentem Mari elé, aki éppen jött, elmentünk az Andrássy út és Vilmos császár út torkolatához, ott már rengeteg néptömeg verődött össze, ott megálltunk, számításom helyes volt, a rendőrség a megszokott „tapintatos” módon lovaival az első sorok közé rúgtatott, azt hátra nyomta, és mi valamivel előbbre jutottunk. 2 órakor elkezdtek a Gellért hegyen álló ágyúk dörögni, jelezve, hogy az uralkodópár megérkezett, 3.22 perckor nagy éljenzés, többé kevésbé taknyos zsebkendők lobogtatása, egy csomó autombobil robog, azután jön egy lovász által vezetéken nyargalt, 6 lovas nyitott hintó, abban egy vörös, sújtásos atilla, vagy huszártábornoki dolmány, egy mennykő nagy kucsma jókora forgóval, s ennek a Paprika Jancsinak vagy minek mind a két fehér kesztyűs mancsa integetve hadonász, a mellette ülő asszonyság kesztyűs kacsói is üdvözletet integetnek, az egész dolog tüneményes gyorsasággal eltűnik, s ez volt a királyi pár bevonulása. Az Andrássy út, [a] Vilmos császár út, [a] Fürdő utcza, [a] Lánczhíd gazdagon fellobogózva, ordító, zsivajgó tömeg, otromba, lovaikat tánczoltató, pribék rendőrhad, ez volt a keret. Nota bene, délelőtt torkos Pista újságolja, hogy a koronázásnak azért kell ily hirtelenül megtörténnie, mert a királyné várandós állapotban van, na, meglássuk; továbbá hogy Tisza Pista megbukott, bár már látnám, elég volt a Junkerdiktatúrából. A nép lassan oszladozott, visszamentünk a megyeházára, és vártuk Pimperl Ernőt, aki csakhamar meg is jött, elspediáltam őket haza, én meg elmentem előfizetni 3 hónapra a „Pesti Hírlap”-ra, a fiók-kiadóhivatalba. Azután elballagtam a gazdagon díszített körutakon [a] nyugati pályaudvarra megnézendő a díszítést, mely elég szép volt, különösen kitett magáért a volt balparti üzletvezetőség; a főváros kitett megáért, még horvát lobogókat, nagyokat is, tűzetett ki, a légszeszlámpák egyikén nemzeti, a másikon városi színű szalagokat repkedtetett a friss szél, végig a vonalon. A nép a díszítést képző fenyőfüzért csakhamar szétszedte. Innen elmentem a parlamentbe, liften fel a rendezőbizottsághoz, Dezseffy államtitkár előszobájába, a szolga megismert, átadta a 12 drb jegyet, aláírtam a jegyzéket, s boldogan siettem ki, hiába, amit a fejembe veszek, ki is viszem. Alig találtam le a lépcsőn, villamoson el, haza. Ernő ott várta a hírt, Mari meguzsonnáltatta, komoly arczot vágtam, de zsiványok nem hittek nekem, s nagy volt az öröm, amikor a jegyeket megmutattam. Vetkőzés, beszélgetés, Mari befűtött, megbeszéltük, hogy és mint lesz, Ernővel is, aki azután boldogan ment haza. Mari ugyancsak be volt délelőtt fogva, a kisszobát szedte rendbe, megtisztogatva az ablakokat is, na, így hát rendbe vagyunk, hála Istennek, mindennel. Kávézás, Mari átment Dénesékhez, én meg a naplóimat rendeztem, amit befejezve, olvasgatás, a lábszárakon a viszketés formális égetéssé változott, alig várom, hogy Mari bekenje és csillapuljon. 9-kor fekvés, Mari bedörzsölt zink pastával, amitől a végtagok szinte égtek, nem győztem őket vakarni. Alvás. Az idő komor, borult, nyirkos, ködös, egész nap hullott a köd; állandóan 2°+ volt egész napon át.
1916. december 28.: Reggel, nyugtalanul töltött éjszaka után, 7-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, megbeszéltük, ami még megbeszélnivaló volt, mert Mari a gyorsvonattal lemegy Kunszentmiklósra a zsírért, nem szeretném, ha ott bolondjában elrequirálnák [elrekvirálnák]; villamoson be a hivatalba, dolgozgatás, azután szétosztottam a szerzett [koronázási] jegyeket, Kónya Liliét odaadtam Stremplnének, s írtam hozzá egy igazolványt is erre a névre. Székely Berti igen hálákodott, hasonlóképpen Puza is, a legjobban Dankó Micike örült, és ennek viszont éni örültem, a fiúk is odavoltak az örömtől, s megígérték, hogy 1 órát segítenek az utószerelésnél, csak Visky vágott savanyú képet a dologhoz, mert kimaradt őkelme a dologból. Berti nyomban elment a többi hivatalokba páváskodni az én tollaimmal, no, de ház ezt [ehhez] meg vagyok szokva, mindig így tettek velem; a fogalmazói karnak alig nehány jegy jutott Muzsa Gyula révén, annál inkább örülnek a hivatalbeliek a dolognak; folyt erősen a munka. 2-kor Korb, Varga és Dankó Mici hozzáláttak, és segítettek szerelni 1¼ órán át, ami nagy előny, mert nem kell létráznom, csak a csatolásokat tartottam meg és a complikáltabb keresendőket, azokat holnap végzem el. Huszár is 2 órakor hozott le egy ölre valóval, nyomban megmondottam neki, hogy ne számítson reá egyhamar, hívta Vargát segítségül, de az nem állt kötélnek; délelőtt megbámultuk az öreg Somogyi hajdút, aki a koronázáson részt vesz, gyönyörű sújtásos, vadonatúj ruha van rajta kerecsenyszárnyas forgójú kalpaggal, sárga selyemmel díszített, pirossal bélelt, kék bársonymente, sárga szattyáncsizma ezüst rojtokkal, nagyszerűen festett a vén sas, igazi magyaros kurucz alak, és szívesen bámultatta magát, belekerülhetett ez az öltöny mindennel jó 4-5.000 koronába, na de hát az ország első megyéjének csak ki kell tenni magáért vagy mi. Rendbe szedve a munkát, tisztolkodás, ¾ 4 lett, mire elmentem, Kónya is akkor ment a védencével, aki Székely Lajost lesz helyettesítendő. Székely Berti 3-kor ment csak el, mi a fészkes fenét tud itt csinálni; délelőtt reászólt Visky Áronra, mert az mindenben gáncsoskodik. El, villamoson haza, otthon vetkőzés, kitisztítottam a fekete ruhámat, azután lámpák tisztítása, átöntöttem a Farkas hozta petróleumot a nagy […], kitisztítottam a tűzhelyet és kályhát, czipőtisztítás, összesöpörtem, megettem a részemre hagyott hurkát. Wagnerné jött, rosszul van, mert még eddig nem kapta meg az utalványt, utána kell majd nézni a dolognak; hozott 3 drb 25 grammos herczegovinai dohányt, elbeszélgettünk, nemsokára elment. Mari is dolgozhatott, mert láttam, czitromos süteményt készített, elkészítette a „csécsi” szalonnát, benn pompázott és büdösödött a fokhagymától a kisszobában; rend levén, naplók rendezése, azután olvasgatás. Úgy nézem, Vrkoc Pepi megjöhetett Wienből, mert az ágyon találta, a megvétel végett felküldött függöny párját, t.i. felküldtem, vegyenek még egy ablakra valót, mert „Stornak” mi nem használhatjuk, mert keskeny. Anna asszony küldött is, meglátom, mit számol érte fel. Az öreg Székely, Kállayné és Puza ½ 9 után jöttek be. 10-kor bedörzsöltem magamat, azután fekvés, jó ideig nem tudtam elaludni. Alvás, az idő gyönyörű szép, derült, hideg szél fújdogált egész napon át; reggel 2°+, d.u. 2-kor 3°+, esti 10-kor 1°+ volt.
1916. december 29.: Reggel ¼ 7-kor fel, rendezkedés, beágyaztam, előkészítettem a reggelihez, szellőztetés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, elmosogattam, rend levén, villamoson be a hivatalba. Puza és Székely Berti utánam jöttek, dolgozgatás, még pedig erősen, de folyton és folyton zavartak az előadók az utószerelésben meg a [ügy]felelk. Vártam, hogy Pimperl bejön 1-kor, miután nem jött, befejeztem, amit akartam, marad 3 referens utószerelése a jövő évre. Solnay és Gazsi ma hozta le, Huszár meg tegnap 2 órakor, ez tehát nem hátralék, 3 nap alatt 5 referensét szereltem fel. Tisztolkodás, beszélgetés, Székely Berti ½ 1-kor, Puza ½ 2-kor mentek el; ½ 3 lett, mire elmentem, megbeszélve a hívekkel a holnapi programot. Villamoson el, haza, Mari szerencsésen megérkezett, hazahozta a vindely zsírt, hozott tejet quantum satis [elegendő mennyiséget], elmondotta úti élményeit, vetkőzés, ruhatisztítás, lámpatisztítás, levittem a czipőmet az öreg suszternek, elbeszélgetve vele, ebédelés, elszámoltunk, segítettem elmosogatni. Megkaptuk a czukorjegyeket, 1 klg 20 deka havonkint és koponyánkint, na, ez nem valami túlságos, s még ebből sem adták is az egész quantumot, mert 4 jegy helyett csak egyet kaptunk. Dénesné volt itt jártatva kereplőjét; naplók rendezése, Mari pihent egy keveset, azután feöltözködve, kiment Pimperlékhez a kolbászokért, majd nem férünk el a kamarában [kamrában] a sok mindenfélétől. Ebéd előtt meg is borotválkoztam, előkészítettem mindent a holnapi napra. Nem bírtam az írást, kénytelen voltam leheveredni és szundítani egyet. Mari 8 tájt jött meg Ernővel, hozva a kolbászkákat magával, kávézás, meg levén téve minden előkészület holnapra, 9-kor fekvés, bedörzsöltem magamat, nemsokára alvás. Az idő délelőtt szép, derült, délután borult, az eső esett; reggel fagypont, d.u. 2-kor 2°+, esti 9-kor 3°+ volt.
1916. december 30.: Koronázunk! Szombat, decz. 30. Megkoronázzuk IV. Károlyt királynak és feleségét, Zitát királynénak. Reggel ½ 6-kor fel (K), így nyitottam, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok; miután az eső esett, a sötétkék hétköznapi ruhámba öltöztem, felvéve a jó télikabátot és az astrachan [finom prém] sipkát; reggelizés, Mari rendet csinált s felöltözött, Pimperl Ernő szintén rendbe szedte magát, elmosogattam az edényt s 7-kor el hazulról s villamoson át Budára a Lánczhídon [sic], ott leszállva, a Király-lépcsőhöz; azt hittem nem igen lesz ott ember, hát nagy tömeg gomolygott ott, úgy akarva a lépcsőre feljutni, amit egy kordon akadályozott meg. Nagy nehezen a lépcsőre jutottunk, onnan lépésről lépésre mentünk előre, az Albrecht útbai betorkolásnál ismét megállt a tömeg, nem gondolkodtunk sokáig, hanem a partan bokrokba kapaszkodva felmásztunk az Elipsis útjára, s onnan csakhamar feljutottunk a Várba; a Dísztér keleti oldalán volt kijelölve a VIII. szakasznál a helyünk; néztünk ide, néztünk oda, míg végre a Vörös Kereszt házának a Dísztérre néző sarkánál [a mostani beépítetlen telek helyén] a járda szélén megállapodtunk, Ernőt előre tolva; azután néztük a színdús és mozgalmas képet: fogat fogat után vonult díszmagyarba öltözött atyafiakkal, czifra ruhás hajdúk a bakon egy-egy régi banderiális lobogót szorongatva a kezükben, automobilok tisztekkel, főpapokat hozó, parókás kocsisú, hátul 2 czifra huszáros, gyönyörű díszhintók; udvari fogatok udvarhölgyekkel és tisztviselőkkel, száguldozó tisztek, azután fehér pálczás nemzeti színű csokros, díszmagyarba öltözött kamarások, akik mint rendfenntartók szerepeltek; a vár lobogódíszben, a honvédelmi minisztérium ízlésesen feldíszítve, mindenütt szép nemzeti színeink, itt-ott elvétve horvát színekkel és a pármai ház sárga színeivel. Gypsből hevenyészett magas obeliskok a tetején magyar pajzsot tartó alakokkal és a magyar koronával, átfonva fenyő[vel] és babérguirlandokkal [füzérekkel], az ablakok tömve nézőkkel. 9 órakor hangos harsonaszó, 8 vörös ruhás, Árpádházbeli czímeres harsonás fújta a diadalmi indulót, utána jöttek a Mária Theresia korabel aranyozott díszhintók, előttük két-két lipiczai mén lánczolva, sörényét lobogtatva, oldalt egy fekete-sárga liberiába bújtatott udvari f[…]r lépkedett, benne diadémes, hermelin palástot főherczegnők udvarhölgyeikkel, egyik a másik után gördült a koronázó Mátyás templom felé. József főherczegné 4 lovas magyaros fogata kivált közülük. Ezután jó idő múlva fél escadron [század] honvédhuszár teljes díszben, utánuk gyalog a darabontok fehér köpenyben alabárddal; a kordont a 30. honvéd népfelkelő hadosztály legénysége tartotta fenn, akiket magyar vezényszóval vezényeltek, és rendőrök forgolódtak mindenütt. 9 órakor megdördültek a Gellért hegyen az ágyúk, azután jött a magyar lovas testőrség gyönyörű csapata csupa szürke lovon, az eső miatt leterítve hosszú fehér köpennyel, nyomukba feltűnt a fekete-sárgába öltöztetett csatlósok által vezetett, 2 überreitertől lovagolt 8 fehér lovas díszhintó Rubens festményeivel díszítve s benne ült a király, a királyné és közöttük fehér díszmagyarban aranydíszítéssel, kis kucsmácskával a 4 éves Ottó trónörökös, aki apró kacsóival bájosan integetett; óriási éljen rivalgás, zsebkendők lobogtatása, a király és királyné nem győztek bókolni és köszönetet integetni, azután hosszú pausa következett. 10 órakor megdördültek a Gellért hegy ágyúi, ezt megelőzte 3 szép díszlövés, ekkor tehette le a király az esküt a templomban, az udvari és egyéb fogatok visszajöttek; azután élczeket faragtunk topogva a sárban, az eső megunta az esést, hideg szél fújdogált, amely szétoszlatta a felhőket, az ég kékje is reánk kezdett mosolyogni. Tisza Pista is hajtatott, igen integetett, de kutya sem üdvözölte. ½ 12-kor szállingóztak vissza az udvari fogatok, amelyekből élénken integettek a hölgyek, Augusta főherczegnőt megéljeneztük. A magyar testőrség most már köpeny nélkül vonult ki, fehér ló, zöld nyeregtakaró, piros ruha, a nemzeti színünk, kaczagány, nyusztkaplag kócsagtollal, sárga csizma és fényes, kivont magyar kard; feltűnt a királynét és trónörököst hozó 8 lovas díszkocsi, körülvéve magyar testőrökkel és fullajtárokkal; a királyné karcsú alakja egyenesen, szoborszerűen ült a kocsiban, a kis 4 éves trónörökös vígan ficzánkolt s apró kacsóival hányta az üdvözleteket, míg anyja boldogan mosolygott; azután tisztek, díszmagyaros atyafiak, huszárok, papok, csupa erethi plethi száguldozott a Szent György téren levő koronázási dombhoz; sajátságos iróniája a sorsnak, hogy a koronázási domb azon a helyen áll, amelyiken Hentzi szobra valamikor állott. Ismét megdördülnek délben az ágyúk, a harsonások már a fogatok előtt mentek el, fél escadron honvéd huszár, utána gyalog egész erdeje a megyék, városok lobogóinak, díszmagyarba öltözött képviselőik a hajdúikkal, azután a főrendek és országgyűlési képviselők magyar díszben, diplomaták pofoncsapott kalpagjaikkal, egy jól megtermett horvát atyafi a hagyományos szűrnadrágban, bocskorban; Skerlecz Iván horvát bán lovát két régi serezsán [horvát határőr] ruhába bújtatott alakkal vezették; egyszerre óriási rivalgás, lóháton jönnek a főrendek, az ország zászlaival körbefogott „krestos” lován ballagott a király, fején Szt. István koronája bizony billegett, s ezért mereven ült a lovon, de megnyerő mosollyal köszönte a rengeteg ovátiót, megállva itt-ott. Szt. István palástja fedte vállát; elragadott engem is a lelkesedés, ugyancsak harsogtattam az „éljen a király”-t; mint egy álomkép vonult végig ez a menet, gyönyörű, színdús, káprázatos kép, felejthetetlen emlékeket hagyva szívben és agyban egyaránt. A korona arany fényben ragyogott s nyakig esett a király nyakába s homlokába. A menetet és a királyt a magyar testőrség vette körül. Az elindulás előtt a Szentháromság térről – ahol a király egy baldachin alatt az esküt letette – idehallatszottak a mi Hymnusunk fenséges accordjai, amelyet a király egyenes parancsára a Gotterhalte [az osztrák császári himnusz] után húztak, így már mégis tűrhető a helyzet; azután jött a menet farka, német tisztek, bolgár tisztek, metropoliták, csatlósok, huszárok, pálczás díszmagyarok; e felett az öreg harang mélabús kongása, Csernoch Jancsi herczegprímás kocsin, a bolgár czár [Ferdinánd] az udvari fogatok egyikén, más előre ment, bezárta a menetet egy fél escadron honvédhuszár. Eltartott jó negyed órát, míg szemem magához tért a káprázatos színpompától. Kőszeghi főlevéltárnok [Kőszeghy Sándor, Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye főlevéltárnoka] állt közelemben, Korb is előkerült, a menet elhaladtával a Mátyás templom felé igyekeztünk, találkoztunk Kónya Lajossal, Stremplnével, Dankó Micivel, Varga Antival, a gyerekek szeme csak úgy ragyogott az örömtől a látottak felett; a nép mind a gyönyörűen feldíszített Mi Asszonyunk templomához igyekezett, amelynek ajtójában állt a baldachin vörös-fehér-zöld selyemből, amely alatt a király az esküt letette; tribünök is voltak számosan, a nép a zöld guirlandokat [füzéreket] kezdette leszedni, nem voltam rest, s vagy fél guirlandot kézhez kaparintottam, s azon megosztoztunk, hasonlóképp fél girland babért is szereztem, meg fenyőágakat. A templom körüli árkádokban hamarosan bevettük a magunkkal hozott kis elemózsiát, megíva reá Varga borából egynehány kortyot, megbeszéltük az eseményeket; a rendőrség a Dísztérhez vezető utat elzárta, és így a Lovas úti lépcsőn lementünk a Vármezőhöz, s onnan villamoson át Pestre. Varga és Ernő elugrottak a főpostára koronázási bélyegekért, de nem kaptak, nekem egy postáskisasszony adott át 2 drbot, egyet odaadtam Ernőnek belőle. Villamoson el, haza [a VII. kerületi Garay u. 45. sz. alá], igen ki voltunk fáradva, de egy cseppet sem sajnáltuk. Az apostoli keresztet lóháton gróf Csekonics vitte. Szt. István állítólagos kardja is ragyogott, rozsda nem marta, az országalmát nem láttam. Jó ómen az új királyra a koronázás időjárása: borúsan esővel kezdte, hideg szelesen folytatta, kiderült s enyhe volt; vajh szegény nemzetünkre nézve is így kiderülne uralkodása alatt. ½ 3 lett, mire hazaértünk, vetkőzés, ruha, lámpa tisztítása, czipők kitisztítása, kikészítettem a fehérruhát [alsóneműt] és ékszereket, felraktam a képekre az egyedüli zsákmányt, a guirlandokat; mert hát hogy ez a koronázás a spórolás és túlóvatosság jegyében folyt le, nem volt ökörsütés, pedig ökör van elég az udvarnál, még pediglen nagy; nem volt borok csapra verése, azt megitták a nagyfejűek maguk; nem volt pénzszórás, azt elcsaklizta valószínűleg a mungópárt [a Nemzeti Munkapárt] a pártkassa javára; de legalább egy az volt, úri közönsége a koronázásnak, mentes minden tolakodástól, előzékeny, s nem volt a Vár túlzsúfolva, és ment[es] minden csőcseléktől, bár a jó vidéket azért sajnálattal nélkülöztem. Az óvatosság meg onnan volna, hogy hír szerint állítólag Wienben egy katona merényletet követett volna el a király ellen, s azért nincs megengedve a katonaságnak a kimenés a koronázás, illetve a király ittléte alatt. Na, így hát mindnyájan jól jártunk: a nemzet kapott egy valamit ígérő királyt (meglássuk, mit vált be), a király kapott egy koronát, és a publikum kapott egy jókora náthát, nyögje egészséggel. Kávézás, Ernő jött Micivel és a Szöghy fiúval, utóbbival elment koronázási bélyeget hajszolni, de nem kapott; heverészés, szundítottam egyet, azután Mari heverészett le, míg a fiúk visszajöttek s nemsokára elmentek. Én meg a naplókat rendeztem, ami derekas munka volt. A villamoson apró nemzeti, fővárosi, fekete-sárga és német színű zászlócskákat lengetett a szél. A koronázás alatt az összes még meglevő harangok félóráig zúgtak. Érdekes volt, hogy a rendőrség a [lovas]kocsin és automobilokon késve érkezetteket tekintettel késésükre, de tekintet nélkül rangjukra, a Dísztér előtt leszállíttatta fogatjaikról, s így láthattunk nehány mágnás asszonyt selyem czipőben az utcza sarában, felfogva felső selyemruháikat, az alsószoknyák régi és igazi gyönyörű csipkéit bámulhattuk, akik a legnagyobb phlegmával gázolták a templom felé a sarat; megesett ez több kihizlalt praelatussal is. Egyáltalán az aristokratia hölgyei gyönyörű arczélűek és elsőrangú szépségek, szemük csak úgy villogott, jobban, mint rengeteg gyémántjaik. Az ökörsütés hagyományos szokása devalválódott arra, hogy aki arra reászorult, az elöljáróságok utalványa alapján d.e. 10-től d.u. 4-ig az erre kijelölt helyeken fél liter gulyást és 10 deka kenyeret kapott; na, ez sófli kis koronázásocska volt, de hát ha már panem [kenyér] nem is, de volt circensis [cirkusz]. A koronázáson részt vett a király egyenes rendelkezésére a komaróvi báró Auffenberg Móricz is, talán házizsidaja az új királynak? Befejezve a naplórendezés nehéz munkáját, ami eltartott 5 órától ¾ 9-ig, vacsorálás, olvasgatás, még megbeszéltük az eseményeket s a látottakat, 10-kor bedörzsöltem magam, azután fekvés s nemsokára alvás. Az idő reggel komor, borult, az eső esett d.e. 10 óráig, azután szél támadt és szétszórta a felhőket a koronázási menet tartamára. 2-kor már újból beborult s szemzett az eső, d.u. 4-kor pedig esett az eső csendesen és hosszasan; reggel 3°+, d.u. 3-kor 9°+, esti 9-kor 7°+ volt. Ez volt hát a koronázás nagy napja, adja Isten, hogy felvirradjon Szép Magyar hazánknak és nemzetünknek.
1916. december 31.: Sylvester. Vasárnap. Reggel ¾ 8-kor ébredtünk felüdülve, beszélgetés (K), azután fel, rendezkedés, reggelizés, elmosogattam az edényt, lámpatisztítás, hozzáláttam a por letörülgetéséhez a nagyszobában és a konyhában, kirázogattam a kis szőnyegeket, petróleummal alaposan megkentem minden zárt, Mari beágyazott, és elment a piarczra [piacra], hazajöttével, fát és szenet hoztunk fel, azután alaposan letörülgettem a port, a kisszobában felvagdaltuk a kolbászszálakat, Mari kuglófot dagasztott, nótaszóval búcsúztattuk az elmúlandó évet, hol vígan, hol meg könnyes szemmel, sok minden bolondság jutott eszembe; szellőztetés, nagy mosdás, már amennyire az epidermis [a bőr] állapota engedi; feltettem a kisszobában az ablakra a függönyöket, megebédeltem rövidesen, sült burgonyát tepertővel, segítettem elmosogatni; Mari elment a piarczra [piacra], én meg hozzáláttam a naplók rendezéséhez és az év lezárásának nehéz munkájához. Barátságosan duruzsolt a tűz a kályhában, enyhe tömjén-, babér- és fenyőillat töltötte meg szerény, de szeretett otthonunkat, eszembe jutottak a kietlen harcztereken szenvedők, és hálát adtam az Úrnak, hogy osztályrészemül juttatta mindeme borzalmak registrálását, ki tudja, mire lesz jó valamikor. Mari húst nem kapott, mert a tekintetes tanács csak 5 órakor méltóztatott küldeni a húst a vágónak, disznó egy állapot, egy cseppet sem törődnek a közönséggel, nem nézik, hogy ünnep is van, holnap azután tolonghat a nép a húsért, így festenek a székesfőváros üzletei. Pimperl Mici és Róza jöttek be, utóbbi erősen panaszkodik Pimperlnére, hogy durva vele szemben és túlkövetelő, meg van az asszony az ostoba pénzszerzéssel veszve, s nem tudja, mit csinál, ha ez a leányka elhagyja, akkor nem tudom, mit fog tenni, mert ilyen dolgos és megbízható leányt nem kap. Szerencsésen lezártam az esztendőt, elég bőséges volt, hála Istennek, meg van mindenünk bőségesen, ami egy ilyen kis háztartásban szükséges, soha sem álmodtam, hogy még 5200 korona jövedelmem is lehessen, de hát kell is ezekben a nehéz időkben; egészségbelileg nem a legjobban voltam, szeptember óta kínoz a bőrbajom, és még most sem bírok belőle kijutni. Hivatalbelileg szépen isoláltam magamat, s ezen az állásponton megmaradtam, s meg is maradok; nehezemre esik a létrázás, de a háború tartamára tűrnöm kell, ha csak ki nem akarom magam tenni annak, hogy bevonultatnak. A rokonsággal az összeköttetés meglehetős szívélyes, barátok – hála Istennek – nincsenek. Kirúgások nem voltak, az egész év munkában és pihenésben telt el; mióta együtt vagyunk, ennyit még nem dolgoztunk, igaz, hogy van látszata, és hálát adhatunk Istennek, hogy így bírunk megélni ezekben a nehéz időkben. Mari szegény ugyancsak kínlódott, igen sok fiatal menyecske elbújhat mellette, nem akar beletörődni a rettenetes drágaságba, amely legjobban a lateiner osztályt nyomorítja; […] csalás, lopás a vonalon végig, hivatalos és nem hivatalos hazugságok özöne, meguntam már az […] embereket, s ha tőlem függene, elbújnék egy Isten háta mögötti faluban, s leélném a még hátralévő napjaimat csendben és nyugalomban, de hát még nem lehet, várni kell. Mari szegény is kezdi érezni az évek és a munka súlyát, minden tőle telhető ügyességgel igyekszik ellensúlyozni a drágaságot, de háztartásunk a háborút még túlságosan nem érezte meg. Segítünk, ahogy és amint tudunk, persze a mai viszonyok között sokat nem nyújthatunk. Nagynéném boldog tunyaságban lépett 77. életévébe, s csak a gyomrával törődik. Felettes hatóságommal, kötelességemet végezve, nem törődöm, viszont ők sem törődnek velem. Apróbb emberi tűszúrások hébe-hóba érnek, de azokat vagy visszaverem, vagy stoicus nyugalommal tűröm. A gyermekek elmenetele után, elkészülve a munkával, olvasgatás, vacsorálás (kolbász és bor), elreministentiáztunk a múltról kis ideig, elszámoltunk, megszámolva vagyonunkat, készpénzben van a háznál [sic; eredetileg is kihagyott, ki nem töltött hely a szövegben] korona, theát daczára a nagy drágaságnak, gyarapodtunk. –kor [eredetileg is kihagyott, ki nem töltött hely a szövegben] fekvés, Mari lemosott benzinnel, a hegeket bekente zink pastával, és berizsporozott. Alvás. Az idő valóságosan áprilisi, reggel és délelőtt erős szél fújt, s derült volt, délután beborult, 4 után az eső kezdett esni, amely esti 8 tájt záporesőben csúcsosodott ki, abnormális időket élünk; öreg órám egykedvű, de kedves ketyegéssel jelezte a múló órákat, s lepergett az idő orsóján ismét egy nehéz év; adjon Isten helyette jobbat.
Adieu, Ó év
C. J. J. Lowetinszkyensis.
Reggel 5°+, d.u. 2-kor 7°+, esti [eredetileg is kihagyott, ki nem töltött hely a szövegben!] -kor pedig 5°+ volt.
Utolsó kommentek