Egy budapesti kisember naplói a 19-20. századból: 
Csütörtök. Gyertyaszentelő ünnep van. Olvasás, egy német költeményt fordítottam át. ¼ 5-kor befeküdtem, szendergés (Önft). Gyönyörű szép nap, a tartalékosoknak még ma sem volt nyugtok, ½ 1-kor felválttatva, haza; ama nyomás, mely kissé felhagyott, ismét nagyobbodott; menage, ruhapénzt beszedtem, tisztolkodás, parancs, s utána ki a templomba, onnan a térre; Stallekerrel sétáltam, Crispine-et láttam, 5-kor Lisihez, olvasás; 7-kor el Tischllel Huberhez, Kati is ott volt, undorodva távoztam el. Rézivel találkoztam, azt hazakísértem (2 Kéj) 43 vasat adva, egy vasam sem maradt.
½ 9-kor haza, egy Viola nevű tartalékossal Prágából (Herrengasse Nro. 7.) beszélgettem. Kuchovsky kijött a lyukból, amint hallom, ismét be is csípett; fekvés, alvás.
Az előző bejegyzés: 1888.02.01.
A következő bejegyzés: 1888.02.03.
Utolsó kommentek