Egy budapesti kisember naplói a 19-20. századból: 
Nagyszombat. Reggel fel, tisztolkodás, a czipőm megigazíttattam; 9-től 10-ig a kórházkaszárnya udvarán gyakoroltuk a díszsortüzet. Az eső az éjjel esett, s most is esik kissé. Haza, tisztolkodás en grand, menage, fekvés, alvás. 2 után felöltözve díszbe, ¾-kor le az udvarba; az idő kiderült, s gyönyörű szép nap lett. A templom előtti térre, a feltámadás ünneplésére, igen meghatotta kedélyemet. A [pesti] serviták feltámadási ünnepére emlékeztem vissza. 1 sortüzet adtunk, aztán zenéveli elléptetés az ezredes előtt. Haza, átöltözés, s Stallekerrel ki az öreg templomba [vsz. a Jakab-templomba] feltámadásra, a kis barnát [Schinkel Marit] ismét láttam a feltámadásnál. Onnan a Leopold utczába, kávézás süteménnyel, aztán nagy nehezen kártyázás, igen jól mulatva, nyertem. Amit gondoltam, beteljesedett, sehonnan sem kaptam semmit, no, de nem törődöm vele, majd előbbre fogok még én is jönni, s akkor majd visszafizetem kamatostul; nevetgélés közt haza, írás, fekvés, merengés, alvás.
Az előző bejegyzés: 1888.03.30.
A következő bejegyzés: 1888.04.01.
Utolsó kommentek