Egy budapesti kisember naplói a 19-20. századból: 
Reggel fel a századhoz, tisztolkodás, s teljes menetszerelésben tábori szerekkel távmenet. A jelentésadásnál az alezredes kérdezősködött utánam, gondolom, tán tudja már a [tegnapelőtti] históriát. Willenzben megállapodás után 1 órán túl menve, visszafordultunk, s ugyanott ¾ órai pihenő, evés, vissza; igen meleg volt. Hazajövet, menage, tisztolkodás, előkészületek a dutyira. Kíváncsi vagyok, lemegyek-e. Igen szép nap van, Lisiről nem hallok semmit sem [az adósság ügyében]. Valóban, 3-kor le [a dutyiba]; csúnya egy politika, de ezen politikájukat kijátszottam, dohányzásra valót eleget vittem magammal s regényt is. Különös szeszélye a véletlennek, hogy Nemetz kísért le, de nem panaszkodhatom, nem vizsgált meg. Helyhiány miatt a szigorítottban maradtam, olvasás, séta, ének. 7-kor lefeküdtem, kissé hánykolódva elaludtam. Vizsgálni is volt valaki, ki, azt nem tudom.
Az előző bejegyzés: 1888.04.16.
A következő bejegyzés: 1888.04.18.
Utolsó kommentek