Sok év eltelte után hősünk ismét külföldre utazott – ezúttal önszántából, bécsi és morvaországi atyai rokonai meglátogatása céljából, felesége, Mari társaságában. Az elkövetkezőkben végigkövethetjük ezt az éppen 100 évvel ezelőtti, nem mindennapi utazást – nap mint nap. A sorozat első része.
Hétfő. Elindultunk Bécsbe. Reggel 5-kor fel, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, leugrottam tejért, reggelizés, imádkoztam egyet a mi szegény madarunk [a naplóíró előző évben elhunyt kislányának] képe előtt, azután Isten nevében nekivágtunk a nagy útnak; villanyosin [villamoson] el Keletire, s épp jókor értünk, hogy beszállhassunk a bécsi vonatba, s 6.40-kor [?] elindultunk; az úton összebarátkoztam egy Schubarl nevű bécsi mérnökkel, eldiskuráltunk, tízóraizás, Komárom felől azután néztem a tájékot. Brucknál figyelmeztettem Marit, hogy búcsúzzon el nádfödeles pátriánktól; más nép jött, más szóbeszéd, s ¾ 4-kor berobogtunk [Bécsbe], a Staatsbahnhofon a kijáratnál Franczka és Kati nénéim vártak, Nándor [Lowetinszky Ferdinánd] két kisfiával [az ötéves Ferdinánddal és a hároméves Jánossal], általános csókolódzás jött, meg voltunk hatva; nekivágtunk az útnak, víve az utazókosarat Marival az I…erdorferstrasse-ig, ott Kernnek – Kati néném ura – lakására, ahol Mici [Lowetinszky Mária Margit] – Annának törvénytelen leánya – üdvözölt bennünket; szép sugár leányka, 18 éves, egész képmása Annának, igen kellemes modorú, fodrásznő, s elég jól megy a dolga. Beszélgetés, Nándor kisebb fia – János – egy szép kis szőkefejű kölyök, eleven s vígkedélyű, uzsonnálás, Ferdinánd is eljött; nem tetszik nekem a fiú, züllött külseje van; elkísértük Franczka nénémet az Eckerts utczai lakására, ahol házfelügyelőnő, sürgött-forgott szegény, elmondottam neki, hogy Anna néném hogy járt el a gyermek temetésénél, nem tetszett neki; innen elballagtunk kissé szétnézni a városban, azután el, haza, dohányokat vettem, borotválkozni, leugrottam a Kepler térre dohányt venni és levelezőlapokat írni, azután haza, Vrkoć is hazajött, meg Kern és Ferdinánd [is], igen örültek nekünk, elbeszélgettünk, Vrkoć vacsorát készített, bort hozatott, ezek is átjöttek, elég vígan voltunk, Micinek elég jó előadó-tehetsége van, nevettem neki sokat. Kezdtünk belemelegedni, harmonikás is jött, de észbe kaptam, s ¾ 11-kor letelepedtünk s nemsokára alvás. Mi Vrkoćnál aludtunk, t.i. egy házban és egy folyosón laknak. Az idő szép, derült, kissé hűvös, szeles volt.
Folytatás: 1910. július 26.
Utolsó kommentek