Sok év eltelte után hősünk ismét külföldre utazott – ezúttal önszántából, bécsi és morvaországi atyai rokonai meglátogatása céljából, felesége, Mari társaságában. Az elkövetkezőkben végigkövethetjük ezt az éppen 100 évvel ezelőtti, nem mindennapi utazást – nap mint nap. A sorozat hatodik része.
Reggel ½ 7-kor fáradtan fel, beszélgetés, reggelizés, azután nekiálltam s írtam levelezőlapokat, már szinte bele is aludtam, mert mindegyiknek a szája íze szerint kell írni, hol németül, hol magyarul, hol lengyelül, hol meg csehül, de hát igyekszem mindenkinek eleget tenni. Mari a kis Adolffal hanczúrozott, nekiadva Margitánktól [a naplóíró 1909-ben elhunyt lányától] maradt keztyűket, József Modesbe ment húsért, de nem kapott, Richard meg leugrott Walterschlagba bélyegekért, melyekkel azután felbélyegeztem a lapokat. Naplórendezés, czigarettákat csináltam, toilette, testgyakorlatok, tisztolkodás, azután beszélgetés, ebédlés, utána leheveredtem a lóczára, s aludtam egyet a hazáért, kissé olvasgatva is. ½ 6-kor felébredtem, Mari vígan trécselt Annával, igen jól egyeznek egymással, aminek örülök. Anna lement Walterschlagba bevásárolni, magával víve az esőköpenyemet, amely egészen jól festett rajta; én harmonikáztam és énekeltem, Mari dominózott a gyermekekkel, azután átmentünk Ferenczhez [a nagybácsihoz], s elbeszélgettünk, míg Anna meg nem jött; mentünk haza, otthon beszélgetés, olvasgatás, kávézás, 10-kor fekvés (K), azután alvás. Az idő komor, borult, 7-kor csendes, szomorú eső kezdett esni, ködbe borultak a fenyvesek, s méla csend borult a tájra, délben 17 f volt.
Előzmény: 1910. július 29.
Folytatás: 1910. július 31.
Utolsó kommentek