Péntek. Retkes András meghal.
Reggel ¾ 7-kor fel, rendezkedés. Mari macskákkal meg kutyával álmodott s virágokat kapott s harangszót hallott; toilette, testgyakorlatok, tisztolkodás, felöltözve, reggelizés, azután villamoson be a hivatalba, bevíve egy terhet; innen elmentem Tarnay ülnökhöz, a Népszínház utczában éppen útban találtam, visszamentünk, és ide adta a Székely Laja, lajosmizsei jegyző küldte borpárlatot, amit hazaviszek Marinak, meg fog neki örülni, vissza is jöttünk vele, elbeszélgetve egyről s másról.
½ 10-kor értesít Retkes Anti, hogy jó öreg Retkes András bátyám reggel 3 órakor meghalt, és a temetése holnap délután 3 órakor lesz; szegény öreg, 71 éves volt, s már 1907 óta betegeskedett, elvesztette jó tősgyökeres kedélyét, amelynek sokat nevettünk, s magyaros szókimondó természetét; nem lelte helyét az új házban; sok jó órát töltöttem vele, élvezettel hallgatva az öreg magyar okos észjárásának megnyilvánulását; kár érte, derék magyar volt, de hát utóvégre a természet megköveteli a maga adóját; legyen neki könnyű az általa annyira szeretett magyar föld, s Isten adja meg neki az örök békességet, melyet munkás életével megérdemelt.
Naplórendezés, azután dolgozgattam erősen, ami volt. Engel egészében láthatatlan. Hankovszky szokott módján déltájt jön, Tóth meg az obligát pertárt bújja, jó hűvös hivatal az ilyenkor nyáron, télen meg jó meleg. Ugyancsak belefeküdtünk a munkába, az ügyész, én és Tóth elspediáltuk a betegápolási költségek megállapítását kérelmező beadványokat, postát is készítettem, reponáltam, expediáltam, ¼ 3 lett, mire tisztolkodva, elmentem haza villamoson.
Otthon vetkőzés, beszélgetés, elmondtam a híreket, ebédelés, utána heverés, olvasgatás, alvás. ½ 6 után fel, beszélgetés, Wagnerné jött, hozott egy doboz dohányt szegény feje, itt volt ½ 9-ig;
azután felöltöztünk, s elmentünk Hantzmannhoz, ahol Mindszenty, Kertész s Mati voltak, beszélgetés, sörözés; undor volt nézni Mindszentyt, amint fokról fokra berúgott, kezd ismét lassan visszasüllyedni oda, ahol volt szegény feje, hát én nem segítettem benne, s nem is ránthatom vissza. 11-kor elmentünk, ő még maradt.
Otthon vetkőzés, beszélgetés, fekvés, s nem sokára alvás.
Az idő szép, derült, nyárias; reggel 17 f, 3-kor 34 f, esti 11-kor 16 f volt.
Az előző bejegyzés: 1914.07.02.
A következő bejegyzés: 1914.07.04.
Utolsó kommentek