Reggel kávézva, mi 4 vasba került, ¾ 6-kor elindultunk. Borús idő, Kinast maróde [gyengélkedő] lett. Az eső kezdett esni, a fele úton 1 órai pihenő, ott elébünk jött Samonigg s a két zászlóalj tisztjei; czudarul esett az eső, csakúgy szakadt, ilyen komisz utat még sohasem csináltam. ¾ 11-kor értünk szakadó eső mellett Brünnbe, czudarul eláztunk, első benyomásra nézve csinos városka; ki kezdett derülni, de a sár roppant nagy, s daczára annak, hogy többet mentünk hátra, mint előre, az ezredes elléptetést parancsolt, ami nagy nehezen megtörtént. Napfény mellett értünk a táborba, ott kimondhatatlan rendetlenség uralkodott; húst s levest bevágva, ruhát váltottam, habár az is a bornyún [borjún, hátbőröndön] keresztül át volt ázva, lefeküdtem, s mint halott aludtam 6-ig; aztán parancsforma, s nekiálltam a fegyveremet kitisztítani, amely félig az eső-sárral, félig pedig rozsdával volt lepve. Több alitszti-iskolabeli kollégákkal beszélgettem, beszélgettem [sic], beesteledett, hatalmasan nevettem Wyhnalik bohóságainak, míg elaludtam.
Az előző bejegyzés: 1887.08.01.
A következő bejegyzés: 1887.08.03.
Utolsó kommentek