Húsvét, hétfő. Reggel korán fel, rendezkedés, tisztolkodás, öltözés, kicsíptem magam, s el, Pappnét néztem, de el volt foglalva. Ferihez, ott egy ideig beszélgettem, s azzal át Sándorhoz, ki még feküdt. Jancsi feleségét meglocsoltam, s jó ideig ott beszélgettem, azzal át, reggelizés, Papp néni sonkát, tojást hagyott a számomra. Hazajöttével en corpore [testületileg] locsoltuk meg; Graeffel beszélgetés, el akartam menni, de ott marasztaltak ebédre, azt bevéve dicsőségesen, Sanyival át, én az Esztiveli találkára, ki már várt, temetőbe, sírokat meglátogattam, az öregén [az apa sírján] a fácskát rovaroktól megtisztogattam. El, s be Wohlmuthoz, kezdődött Hellviggel ? [sic] [Weimannével] a szembeszéd, „nem”-et intett, de daczára annak utána, elébe kerülve, őt meglocsoltam, bár nem beszélhettünk, mert sógornőjével volt, de látszott rajta, hogy örült. Metykóhoz, ki, úgy látszott, nem volt honn. Keresztanyámhoz, meglocsolva, kis ideig beszélgetés, el Anna nénémhez, azt is meglocsolgattam, beszélgetés. Igen kérdezősködött a vasúti díj felől, míg végre kikottyantotta, hogy biz ő holnap utazik, mert Franczka azt írta, hogy Mari néni igen beteg, tehát ez a politika, no lám, nem is hittem volna, hogy csak akarná az öregasszonyt megkaparintani, de ebbe én is beleszólok. Ferihez, de be nem mentem, Rózát meglocsoltam, Petőfi tér felé, ott senkit sem találva, haza. Útközben éneklés nagyban. Anna vacsorát is adott. 3 évi távollét [a sorkatonai szolgálat] után az első húsvétot igen kellemesen töltöttem, volt valami fájdalmas érzés elhagyatottságom s sorsom bizalmatlansága miatt, ezt azonban lenyeltem. Óriási néptömeg hullámzott az utczákon, a Szt. Gellért hegy tele volt fekete alakokkal, csak én éreztem néha-néha, hogy nincs Esztin kívül egy felém vonzódó szív. Az idő is gyönyörű szép volt. Reggel azonban deres volt. Tisztolkodás, naplóírás, fekvés, vacsorázás, olvasás, szemem bekenve, merengés, alvás. Schwarzmannal nem, de Schnellerrel beszéltem. A czipő ismét égette lábamat. Nem tudom, mi az, de a Hellviggali históriát ugyancsak szorgalmazom, adrett [csinos] egy darab. Terézt tökéletesen ignoráltam, Riekert 2 [?] napja nem láttam. Hazajövet még Borosné asszonyt locsoltam meg, s viszont erre ő s Irma is meglocsoltak.
Az előző bejegyzés: 1890.04.06.
A következő bejegyzés: 1890.04.08.
Utolsó kommentek