Reggel ½ 7-kor fel, tisztolkodás, böjt daczára leves, s aztán ki szellőztetni ¼ 11 utánig; az idő szép, kissé szeles; gombóczot vágtam be; az ezredes jött, s megszólított, mit csinálok itt, azt feleltem neki, hogy „fogoly vagyok”, mire felelé: „igen örülök neki”; sétálás, mászkálás, czigarettázás. Kubistától komisz dohányt s gyújtót, Konecsnytől czigarettát kaptam. Menaget, bár szívszakadva várta is korgó morgásában Vezúvhoz hasonló gyomrom, nem kaphattam. Az idő hol derült, hol borult; ma Glasner[nek], Novotny[nak] s Lukasnak szolgálatuk van. Glasnert várom, hogy be fog jönni [a dutyiba ellenőrizni], mindent lehetőleg elrejtettem. Hogy minő ez a nép, jellemzi legjobban, hogy az egyiknek czigarettát adtam, a másik meg ellopta tőle, tehát még itt a közös nyomorban sem nyughatnak. 6-kor egy tartalékosban [személyében] társat kaptam. ½ 8-ig sétálás, aztán lefeküdtem, s valahogy elaludtam.
Az előző bejegyzés: 1888.04.19.
A következő bejegyzés: 1888.04.21.
Utolsó kommentek