Reggel korán fel, tisztolkodás, Csermák, ki a hadkiegészítő-parancsnokság irodájába ment segíteni, feljött. ¾ 8-kor ki Obergossig gyakorlatra; czudar hideg van; gyakorlat a lőportorony elleni markírozókra [sic], ¾ 10-re értünk haza; furcsa álmom volt, mintha egy magaslatra kúsztam volna fel egy kertből, miután magasnak s meredeknek tűnt fel a hegy, egy erdőbe mentem. Nem tudom, de olyan előérzetem van, mintha hideglelést fognék kapni; az idő borult. Hazajövet, rendezkedés, olvasás, menage, tisztolkodás; vajon Sándor megteszi-e, mire kértem, ma volna a napja. Kimentem kávét venni, hazajövet, megmondtam Chlandának, hogy le fogok feküdni; kávét megfőztem, Csermák is feljött kis időre, kávét bevéve, fekvés, olvasás (Jules Verne: „Die 500 Millionen des Begum”); hatalmas forró láz tört ki rajtam. Merengés, tehát Sándortól amit vártam, csakugyan nem kaptam meg; szunnyadoztam, nyugtalan hánykolódás, alvásnak nem nevezhető volt.
Az előző bejegyzés: 1888.10.01.
A következő bejegyzés: 1888.10.03.
Utolsó kommentek