Reggel fel, rendezkedés, s el, bizony, a czipő szorított, reggelizés, s lassan kiértem, dologra délig, ebédre Braunecker főzte gulyáshús, olvasás, kártyázás, ismét munkára, az öreg Mihoky ott tartóztatott, s boroztatott, úgy látszik kedvelni kezd, mesélgetett a jó időkről, haza kellett kísérnem, útközben is fizetett. Fel-felszisszenve a fájdalomtól, ki Raksányiékhoz, Eszti is fenn volt. A fiú [Knopf] baja nem igen nagy; a jodoform szaga, melyet használtak, elkábított, süteményt sütöttek számomra, abból ettem, beszélgetés, nagyon marasztaltak, hogy maradjak ott, ha a lábam fáj; ott maradtam, theázás, beszélgetés ½ 11-ig, fekvés, alvás.
Az előző bejegyzés: 1889.12.10.
A következő bejegyzés: 1889.12.12.
Utolsó kommentek