Egy budapesti kisember naplói a 19-20. századból: 
Az alábbi naplórészletben Lowetinszky János József egy "békebeli" budapesti tömegtüntetésről, az 1912-es "vérvörös csütörtökről" számol be, ahol a munkások általános választójogot, valamint a parlamenti ellenzéket erőszakosan megtörni készülő miniszterelnök távozását követelték.
1912.05.23. [részlet]:
[…] Dolgozgatás. Engel tb. f. ügyész betelefonált, hogy nem jöhet be a hivatalba, mert a katonaság nem engedi ki a lakásból – a Váczi körút 57. sz. a. lakik, s hogy a Váczi körúton véres zavargás van […]
rémhírek kavarognak városszerte, a tüntetők villamoskocsikat borítanak fel, az ablakait bezúzzák, az alkalmazottakat kényszerítik a kocsik elhagyására, a legnagyobb harcz állítólag a parlament körül folyik, s katonaság és rendőrség működik ? közre a rend ??! helyreállításán, szép kis helyzet, de hát nem csoda, maroknyi 100.000 ember kényelme[ért] és jólétéért nem lehet lenyűgözni 20.000.000 embert s kizárni jogaiból; legalább tudomásul veszik, hogy a nép mozog és tetterős. […]
Szabó invitált Weiszhez, le is mentem, megittunk 2-2- pohár sört, azután elmentünk megnézni a délelőtti csatateret; az üzletek redőnyei mindenütt lebocsájtva a Károly körúton, Váczi útra fel, az Alkotmány utczáig mentünk, onnan a Szabadság téren át, bementünk Nemcsák vendéglőjébe, ott megittunk 3-3- pohár sört;
az utakon huszár- és lovas rendőrpatroullok járnak kivont karddal, a Bazilikánál vadászok tanyáztak, a parlamenthez vezető utakon katona- és rendőrkordon állt, az országház előtt egy escardon huszár állt a lovai mellett, a gyalogosok meg gúlába rakott fegyverek mellett, szóval harczias jellege volt a városnak; a főbb utak mentén az úttest tele volt vastag üvegszilánkokkal, a villamosok betört ablakainak maradványai;
hír szerint a Szabadság téren volt a tüntetés a legnagyobb, s a rend- ? őrök ? barbár módon kegyetlenkedtek, karddal vagdalkoztak, lőttek, s többnyire asszonyokat s gyermekeket insultáltak, a között halott állítólag 7 volna s 169 súlyos sebesült, s nagy sereg embert tartoztattak le; s mindezt miért?
Innen elmentünk a Király utczába a Pilseni sörcsarnokba s megittunk 3-3 pohár sört s vitatkoztunk. Innen kihajttattunk Schmidthez, az utczák mindenütt tele izgatott néppel, mely nyüzsgött, mint a felbolygatott hangyaboly […]
elmentünk haza, a házmesterek kötelezve voltak a kapunál maradni egész éjjel s idegent be nem ereszteni. […] mi még sétáltunk egyet, megdöbbentő volt, amint a világítatlan utczák néma csendjébe belevegyült egy-egy betört üvegablak csörömpölése. […]
Utolsó kommentek