Lowetinszky János József naplói számtalan meglepetéssel szolgálnak; ilyen meglepetés/felfedezés volt számomra a szöveg feltárása során az is, hogy 1931. július 29-én az akkor már 65 éves naplóíróval két országos napilap riportere is interjút készített, és ezek az interjúk meg is jelentek a rákövetkező napon.
Az újságcikkek érdekessége leginkább abban rejlik, hogy általuk kívülről is „láthatjuk” a naplóírót. A lentiekben ezek az interjúk/riportok, illetve az újságcikkek keletkezésének körülményeit (előzményeit és következményeit) leíró naplóbejegyzések és bejegyzésrészletek olvashatók.
Az egyik összegző-statisztikai kötetében ezt írta Lowetinszky 1931 júliusáról:
A „Fővárosi Tudósító”-ban egy rövid communique jelent meg, hogy naplóimat felajánlom a fővárosnak, erre VII. 29-én a „Budapesti Hírlap” tudósítója, dr. Diószeghi, és a „Magyar Hírlap”egy tudósítója interwievoltak meg naplóm szerkezetét illetőleg.
Hát alaposan „kiszörkesztették” az „ulyságokban”.
A „Magyar Hírlap”, [és] a „Budapesti Hírlap” per longum et latum ['részletesen'] tárgyalta a naplóim szerkezetét, idézve belőle egyes passusokat, személyemre vonatkozó adatokat is – bőven feleresztett sauceban [szószban].
A „Magyarság” egy hosszabb, komoly communiquet adott közre, gondolom, hogy ez a kőnyomatos [a Fővárosi Tudósító] révén került a sajtóba, és így nevem forgalomba került; ez is egy neme a sok munka jutalmának, megérte a fáradságot, ezt sem vártam.
Lowetinszky kérelmét („naplójának felajánlása”) valóban iktatták a városházán, 131.700 szám alatt került a XIV-es ügyosztályhoz, majd innen átkerült a X-es ügyosztályhoz (7540 sz. alatt); az akta nem maradt meg, a második világháború során pusztulhatott el – Budapest Főváros Levéltára, IV.1409.c Polgármesteri Ügyosztályok Központi Irattára.
Nem tudni tehát, mi lett a kérdéses kérvény sorsa, ám a naplófolyam – néhány kötetet leszámítva – végül a főváros könyvtárába került, ahogy azt a naplóíró is kívánta.
1931. június 18. [részlet]:
Kerestem Gárdonyi főlevéltárnokot [a városházán], de szabadságon van, felnéztem Varga Ferkóhoz, ki a X. számvevőségi osztályon regnál, úgy láttam, örült látásomnak, sovány az ipse és erősen szürkült, elmondottam mi járatban vagyok, hétfőre kért be.
1931. június 26. [részlet]:
½ 12-kor hozzáláttam a számadás [a naplóíró életének 1930-ig történő statisztikai összegzése] lezárásához, és 2 órára befejeztem ezt a nagy, de szép munkát, mely egész életem tükre, de zsongott is a kobakom a sok számtól. Nem hinném, hogy még egyszer sort keríthetnék erre a nagy munkára, mert ha talán korbelileg meg is érném, de a szemeim aligha bírják. Hálát adok Isten Ő Legszentebb Felségének, hogy ennyit is megengedett elvégeznem.
1931. július 13. [részlet]:
½ 12-kor be a városházára, kerestem Gárdonyi főlevéltárnokot, nem fogadhatott, mert a választásokból eredő fellebbezésekkel volt elfoglalva, ejha! felmentem Varga Ferkóhoz, aki szívesen fogadott, lejött velem a közoktatásügyi osztály referenséhez, dr. Zachariáshoz [Zakariás G. Sándorhoz], annak bemutatott, előadtam a naplók ügyét, hogy a fővárosnak akarom adni, abban állapodtunk meg, hogy ebben a tárgyban kérvényt adok be a polgármesterhez. Innen fel a vármegyére, kértemre Geréby Irén vállalata a kérvény begépelését.
1931. július 15. [részlet]:
megírtam a naplók ügyében kérvényemet a polgármesterhez
1931. július 16. [részlet]:
Fel a vármegyére, kezébe nyomtam Geréby Irénnek a polgármesterhez intézett kérvényt legépelés végett. Trécselés a főlevéltárban, Újfalussy Ferkó az iskolában megbukott, ismételni kell az osztályt, újból operálták a nyakát és most bátyjánál üdül. ½ 2-re megkaptam a kérvényt, kezet csókoltam érte
1931. július 28. [részlet]:
Nyugtalanul töltött éjszaka után ½ 9-kor ébredtünk igen húzott bennünket az ágy. Heverés, olvasgatás, 9-kor fel, rendezkedés, reggelizés, elmosogattuk az edényt. Mari elment bevásárolni, reggelihez én hoztam süteményt. Toilette, testgyakorlatok, felöltözve, ¾ 12-kor beballagtam a városháza közművelődési ügyosztály fldszt 18. sz. alá dr. Zachariás G. Sándor fogalmazóhoz, és átadtam neki a naplóim felajánlása tárgyában Sipőcz Jenő polgármesterhez czímzett kérvényt, meglássuk, mi lesz a sorsa.
Azt mondja a fogalmazó, hogy már várt, türelmet kért, mert a tanácsos szabadságon van, azután ő megy szabadságra. Kérdi, nem ellenzem-e, hogy újságíró meglátogasson, mert már többen érdeklődnek a naplóim iránt; beleegyeztem, még divatba hoznak.
1931. július 29.:
Reggel 8-kor ébredtünk, ¼ 9-kor jött Szappanosné a kis ötéves Kolozsváry Esztikével, akit úgy kellett melengetnem, annyira fázott szegényke.
¾ 9-kor fel, rendezkedés, elmentünk a kisleánnyal süteményért, elég bátran mozgott. Reggelizés, elmosogattam az edényt. Megigazítottuk az ágyakat. Mari elment a kisleánnyal bevásárolni, előbb összebarátkoztattam őt a kis Dudus[sal], Magdus[sal] és Terussal. Fát aprítottam. Mari hazatértével ¾ 12-kor lementem a pinczébe, rendbe szedtem a fát és a szenet, elraktam a boraimat, el is törtem egy literes üveggel, pechem van az idén, ez már a negyedik liter borom az idén. Megerősítettem a czövekeket, ½ lett, mire ezzel a piszkos munkával végeztem.
Toilette, testgyakorlatok, itt voltak átfesteni a kamraajtót és a kis szoba ablakdeszkáját, kaptunk még egy kis festéket is. Délelőtt oda voltam a hőmérő tartójába két lyukat furatni, fel is szegeltük nyomban; na, sok munkával lassan-lassan csak rendbe jövünk majd. Mari délelőtt megbeszélte Holsteinnal a tüzelő-szállítás ügyét, megalkudva vele. ½ 3-kor ebédlés, a kisleány is evett, de nem sokat, azután elnyomta a buzgóság, s 3-kor lefeküdt, s aludt mint a tej, ki volt fáradva szegényke. Elmosogattunk, heverés, olvasgatás, alvás, ½ 6-kor ébredtem, borotválkozás.
Éppen bevégeztem, beállított a „Budapesti Hírlap” tudósítója, dr. Diószeghy, és a naplóim iránt érdeklődött. Ugyanis, úgy látszik, Zachariás dr. jónak látta a székesfővároshoz intézett kérelmemet a „Fővárosi Tudósító”-ban hír formájában jelezni, s így felkeltette a sajtó érdeklődését. Diószeghy [Miklós] dr. alaposan informálódott, a naplókból egyes dolgokat kijegyzett. Jóakaratú czikk megjelenését helyezte kilátásba, mire megjegyeztem, hogy én ezt a naplót nem szánom a nyilvánosságnak ez idő szerint, és hogy én a fővárossal nem üzletet akarok kötni.
Alig ment el, még a naplók az asztalon hevertek, jött a „Magyar Hírlap” tudósítója [Nógrádi Béla], akivel szemben szűkszavúbb voltam, lévén fiatalember, és olyan kérdéseket feszegetett, amelyekre nézve nem akarok a nyilvánosság előtt szerepelni, el is ment hamarosan.
Csak kellemetlenség ne legyen ebből a túlbuzgó jóindulatból. Láttam, hogy Marit is gondolkodóba ejtette a dolog.
A kisleány még ½ 9-kor is mélyen aludt. Mari elment vacsoráért, meg is vacsorált. Naplók rendezése, vacsorálás, olvasgatás. ½ 11-kor fekvés. A kis Esztike mélyen aludt. Nem tudtam aludni.
Az idő szép derült, heves szélvihar dúlt. Reggel 14 f, d.u. 2-kor 16 f, esti 10-kor 15 f.
1931. július 30.:
A sajtóban megjelenik naplóim ismertetése.
Tüzelő hazahozatala. Csütörtök. Reggeli 2-ig forgolódtam, amíg elaludtam. 5-kor felébredtem, nézem a kisleányt, hát sír. Felvettem, és magunk közé fektettem, ahol nemsokára jóízűen szuszogott. ¾ 6-kor fel, rendezkedés, elmentem a tejért. Hazatérve, 7-kor elmentünk Marival Holsteinhoz, én ott maradtam, ő meg hazajött. Felraktunk öt mfm [métermázsa] fát, és két ember kis kocsin hazavitte, az egyik ott maradt „schlichtelni”, sorba rakni. Szappanosné volt itt, almát hozott, Kolozsváryné küldte. Reggelizés.
Hát a „Budapesti Hírlap”, „Magyar Hírlap”, „Magyarság” szűkebben-bővebben tárgyalják naplóim dolgát, és ezzel kapcsolatban személyi dolgaimat is. Grosse Ehre. [’Nagy érdem.’]
A czikkeket lásd a történelmi eseményeknél beragasztva.
a Magyarság híre
a Budapesti Hírlapban megjelent interjú
a Magyar Hírlapban megjelent interjú
Vettem is vagy hat lappéldányt Szabóné és Kalatovics gratuláltak, képzelem, hogy a vármegyeiek között milyen furore [’düh’] lesz. Hát ez is egy kis jóleső és megérdemelt jutalma eme nagy munkának, ezt sem vártam. Azt hiszem, a többi lap is közölte.
Vissza Holsteinhoz, soká kellett várakoznom, amíg másodszor is megrakódtak, segítettem fát szedni. Hazatérve, átöltöztem, s olvasgatva vártam a sorbarakást. Látva azonban, hogy a rakódó magyar Isten tudja, meddig mélázik el, nekiálltam, s feladogattam vagy három métermázsa fát, készen is lettünk hamarosan, ½ 1-re. Az ember borravalóját meg egy csomag dohányt kapva elment. Nekigyürkőztem, összeszedtem a forgácsot, elhelyeztem Kincsem boraimat, előkészítettem a szénnek a helyet. ½ 2 lett, mire végeztem.
Fel, toilette, testgyakorlatok. ½ 3-kor ebédlés; a kis Eszti keveset eszik, és inkább húst. Mari ebéd után lefektette, el is aludt, elnyomta a levegő. Elmosogattunk, heverés, olvasgatás, aludni nem bírtam.
Mari nagy évezettel olvasgatta a rólunk írt czikkeket, amelyben róla is van szó.
5-kor fel, elmentem Holsteinhez, a kocsi éppen akkor jött. El, haza. A kocsi ½ 7-re jött meg, leraktuk a tíz köteg puhafát és utána a szenet. Hozattunk 10 q keményfát, 135 klg puhafát á 9.80, és tíz q porosz szenet á 5.90. Lerakódás után leszámoltunk, és kifizettünk Holsteinnek 114 p 68 f-t, és még 50 klg vastagfa követelésünk van Holsteinon. Átöltöztem, behordottuk a pinczébevalókat. Hát tele van a pincze, hála Istennek. Nem tudom, mi az, de kemény téltől tartok, de már most állok elébe.
Elvittem kissé a búslakodó kisleányt, aki fel is elevenedett. Hazatérve, megvacsorázott, s hamarosan le is feküdt. Elszámoltunk Marival, a nyugdíj is megjött ma. Kávézás, naplók rendezése. 11-kor fekvés, nem sokára alvás.
Az idő d.e. derült, d.u. változó, hűs szeles. Reggel 5-kor 13 f., d.u. 2-kor 20 f, esti 11-kor 15 f volt.
1931. augusztus 6. [részlet]:
Dinnyézés, naplórendezés, nem úgy megy már, amint régen, igen lassan, öregesen fűzöm már sorba a betűket. De hát hajh! Kevés ember firkált annyit összevissza életében mint én, ha csak távírász koromra és naplóimra gondolok, már ez is elég szép teljesítmény, hát még a többi. Hát ez is megszűnik egyszer, talán nem is soká.
1931. augusztus 24. [részlet]:
4-kor beállított dr. Kelényi B. Ottó szfv. [székesfővárosi] könyvtáros, középiskolai tanár, bemutatkozás után előadja, hogy ő van kiküldve naplóim anyagát átvizsgálni.
Neki is ültünk ketten, és tüzetesen elmagyaráztam a naplók structúráját, beosztását, ő nézegette, szemlélgette, jegyzeteket készített, egy órai időzés után elment.
Utolsó kommentek