december 1.: Kedd. Reggel ¼ 8-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, felvettem a lábszárvédőimet, igen viszkettek már a végtagjaim. Naplórendezés, lezártam a hónapot, Mari ugyancsak belenézett ebben a hónapban az imakönyvbe, de hát ha ő is rendben lesz, majd pótolja ismét. Azután motyorásztam, mi volt, szétosztottam a Ferencz hajdú által felhozott fizetéseket. Letelt a nagy előlegem, a nyugdíjlevonásom, és így egészen tisztán ma kaptam meg a kineveztetésem óta a fizetésemet, azután megindult az incassó [a kollégáknak kölcsönadott pénzek behajtása] is, ami elég sovány volt. Podobják Kálmán ismét eltolta a fizetést [a kölcsön megadását a naplóírónak]. Pál ügyében megkérdeztem Dr. Péterfyt, azt mondotta, hogy 2 tanú jelenlétében hívja fel a feleségét, hogy őt kövesse, ő gondoskodni fog róla, s ha nem megy, hagyja ott, na és most csinálja a dolgot, ahogy akarja. Megkezdettem az évi zárszámadás előkészítését, dolgozgatva rajta, miután a hivatalszolgát elintéztem és rendbe szedtem azt. 2-kor tisztolkodás, s el, villamoson haza, átadtam Marinak a fizetést, aminek megörült szegény feje, hogy élvezheti kettőnk fáradozásainak gyümölcsét; megadtam a kölcsönkért 10 koronát, s maradt egészben 1 koronám, ilyen sóher már régen voltam, na de jó az Isten, majd csak lesz a dolog valahogy, úgy még sohasem volt, hogy sehogy sem lett volna. Bejött Pálhoz Róbert Arthúr, és ugyanazt a tanácsot adta neki mint Péterfy útján én, s most csinálni fogja, csak csinálja. Otthon vetkőzés, beszélgetés, ebédelés, megforgattuk a lisztet, heverés, olvasgatás, alvás. Felébredve, vacsorálás. Mari varrogatott, én meg olvasgattam. A fiatalok [az albérlők] igen csendesek, máskor fütyörésznek és énekelnek, most meg hallgatnak, fizetni nem fizettek, talán az a baj? ¾ 10-kor fekvés, nemsokára alvás. Az idő szép, derült, reggel kissé ködös, deres, reggel 3°+, d.u. 2-kor 2°+, esti 10-kor 2°+ volt.
december 2.: Belgrádot seregeink bevették. Szerda. Reggel 7-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, azután ballagtam be a hivatalba, a Keleti pályaudvar környékén piszkos, saras, lompos katonák czirkálnak, szegények; azután piszkos kaftános, pajeszes zsidók sisera hada rémült tekintettel, vidékiek raja, amolyan menekülő félék, köztük német arany és ezüst vállrojtos tisztek, közbe egy-egy kisebb csapat újonczunk menetel, szóval mozgalmas kép uralkodik ezen a főterén a fővárosnak. Naplórendezés, ami most derekas, és fő munkámat képezi. Azután motyorásztam, ami volt s jött. Serfőző, a hajdú, az öreg Répával felküld részemre egy csomagot, amiben valószínűleg húsféle van, hogy azt egy asszony hagyta ott a számomra, sem azt, hogy kicsoda, sem azt, hogy miért, megnézzük otthon, hogy micsoda. A jegyzőinket nyakra-főre besorozzák, Erdélyit, Csilléryt besorozták, Balogh Zoltánt behívták, le is ment Fiumébe, Morlin nem vált be. Felvettem Wagnerné segélyét, és ki is hajtottam a jövő évre a belügyminister által is jóváhagyott segélyt, így ebben nyugodt lehet. ½ 1-kor leugrottam borotválkozni, azután Pál fogott meg, tegnap délután megjelent Korb és Cserényi (a fiatalabbik) kíséretében a feleségénél, s felhívta azt, jönne vele, az asszony kinyilatkoztatta, hogy ő nem megy, hát így a nőtartásnak perdü, még a gyermektartásra felajánlott 12 koronát sem akarta elfogadni, de ma reggel felvette, és most Pinkász ismét szabad szárnyaira van eresztve, s Róbert Arthúr a mentora, csak csinálják, nekem már elég volt a mindenféle komédiáiból. Engelnek ma sem fizetett, valamint nem fizetett Kéttynek s Hankovszkynak sem, hát keressen balekot magának máshol. Postát készítettem, 2-kor tisztolkodás, és villamoson el, haza. Otthon vetkőzés, beszélgetés, a csomagot felbontom, hús, kolbász, hurkaféle volt benne, s valószínűleg Wagner Netta küldte be valakivel Üllőről. Ebédelés, utána heverés, olvasgatás s alvás. Mari rendet csinált, és elment a varrónőjéhez, onnan visszatérve, vacsorát készített. ½ 7-kor felkászálódtam, megvacsoráltam alaposan, megittam egy csésze theát, azután 7-kor villamoson be az őrségre (főőrség, V. József tér 8. I. em.). Az utczákon nyüzsgő, örvendetes zsivajú tömegek kavarogtak, az össze útvonalak fényesen ki voltak világítva, pedig az utóbbi időben a reducált világítás miatt meglehetős sötétek voltak a középületek – köztük a mi méltóságos oromzatú, öreg megyei cúriánk, az országos cassinó, a főváros összes hivatalos épületei és iskolái fényesen, magánházak gyérebben, egyáltalán a Bel- és Lipótváros tündöklően – ki voltak világítva és fel voltak lobogózva. A mungók clubjának erkélyén egy nemzeti színű, egy vörös-fehér félholdas török, egy német és egy feketesárga zászló fért meg békességben, tempora mutantur [’az idők változnak’]. Az örömteljes hangulatot az okozta, hogy az V. hadsereg – túlnyomóan magyarok – Frank Liborius [Liberius von Frank] altábornagy vezénylete alatt ma délelőtt 11 órakor rohammal bevették Belgrádot, az ősi Nándorfehérvárt, melynek ormán a feketesárga zászló mellett büszkén lobog most a mi zászlónk. Bárczy Pista polgármester nyomban plakátokon tudatta az örömhírt, elrendelte a kivilágítást, s hogy a harangokat ½ óráig húzzák meg, ami 7 után meg is történt. Az utakon nyüzsgött a nép élénken gesticulálva, s örülve az örömhírnek. Na, de ideje is volt már valamit producálni. Jelentkeztem Ivánka parancsnoknál, a helyiség zsúfolásig tele volt önkéntesekkel, akiknek nagy része gyakorlatozott. Ivánka beoszt avisónak [őrnek], s őrvezetőnek megteszi Keresztúrit – egy 18 éves fiút – erre felszólaltam, hogy ez nem járja, azzal mentegetődzött, hogy a kényelmesebb helyet akarta nekem adni, de azután felcserélt, s én lettem őrvezető. Nagy fejetlenség uralkodott itt a készenlétben, 20-22 embert kellett pótlással kiküldeni a különböző őrhelyekre, alig maradtunk 6-an. ½ 11-kor az őrsparancsnak rendeletéből feltűzött szuronyos puskával Fodor és Fuchs kíséretében elmentünk az Akáczfa utcza 43. II. 12. sz. alá Virág Lajos önkéntesért, aki az őrhelyéről engedély nélkül eltávozott, csengetek, senki sem jön, lenn nyílik a kapu, hallom, amint a házmesterné mondja: „őrjárat keresi”, hopp, le a lépcsőn, s elcsíptük az ipsét, 18 éves jogász, felhívtam, hogy kövessen, s közre fogva bekísértük a főőrségre, s átadtam a parancsnoknak, aki internálta [?], s hosszas könyörgésre engedte el, mert holnap colloquálnia [vizsgáznia] kell. Kártyázgatás. Az idő szép, derült, reggel kissé ködös, deres, reggel 2°+, d.u. 2-kor 2°+, esti 7-kor 2°+ volt.
december 3.: Éjfélkor felváltottam, azután folyt a kártyázás 2-ig, felváltottam, ½ 3-kor leheveredtem, de nem aludtam. 4-kor felváltottam, 5-ig avisot [őrposztot] tartottam, azután leheveredtem. 6-kor felváltottam, s utána 7-ig hevertem, azután fel, rendbe szedtem magam; sokat nevettünk egy színészkinézésű, Nagy Márton nevű embernek. ¾ 8-kor nagy zsidó geseros [?] mellett megalakult az új készenlét, leváltottam, s szétszéledtünk, villamoson el, haza; otthon vetkőzés, toilette, felöltözve, reggelizés, s villamoson be a hivatalba. Mari tegnap megkapta a fiataloktól [az albérlőktől] a pénzét, rendben van. Podobják Jancsi zörgött a napokban, Ujfalusy ki is dűlt mellőle, már két napja nem jön be. Sebastiani Lujza is ismét súlyos ? [sic] beteg ? ? [sic], na, ez is többet beteg, mint benn van a hivatalban, ide kellene ez a főügyész a hivatalba. Pál Jóska ijjedt [sic] pofával mutatja feleségének egy karmolását [írását], amelyben az felszólítja, hogy az elvitetetett burgonyát adja vissza, mert ellenkező esetben detectíveket uszít úgy reá, mint arra, akinél a lopott holmik vannak. Kérdem a jelentőségét, azt mondja, hogy mikor katonáskodott valahogy ? [sic] egy köpenyhez jutott ? ? [sic], s azt odaadta Viskynek, hm, de furcsa kis népecske, meg a hadnagy és őrmester egy köpenyből téli blouset csináltattak, s a bélését odaadták volna neki, ő meg hazavitte a kisleánynak, hogy annak jó lesz, s most bosszúból a felesége feljelentéssel fenyegeti. Kérdi, mit tegyen, nem tudtam tanácsot adni, phrasisokkal tractáltam, mit avatkozzam én bele az ilyen dolgokba, amit főzzön, azt egye. A főügyész ½ 11-kor elment tárgyalni; naplórendezés, azután elvégeztem a munkát, ami volt, befizetve a pénztárba egy befolyt tételt. Szétnéztem kissé a hivatalokban, azt mondja Kónya Lajcsi, jól csinálja a Franczi (mármint Újfalusy), mely most sincs otthon 1 [elseje] óta, hm, hát ezt bizony jól csinálja, én is azt mondom. Rendbe szedtem a hivatalt, aláírattam a főügyésszel, s reponáltam, ami volt, most nem valami túlságos. ¾ 2-kor nagy fáradtan tisztolkodás, és el, haza villamoson. Otthon vetkőzés, beszélgetés. Mari dühös, mert varrónője azon ürüggyel, hogy férje hazajött, keddre tolta ki az ingek szállítását, hát hiába, nincs szegény ember már ma, csak a kishivatalnok az. Ebédelés, utána heverés, olvasgatás, alvás. Mari rendet csinált, és téli blouset varrt magának. 6 tájt beállított Farkas Jenő a feleségével, Hantzmann Katiczával. Jenő is jó egészségben van, a fiatalasszony is gömbölyödik, elbeszélgettünk mindenféléről, Mari dióval és almával kedveskedett, én meg czigarettával regaláltam Jenőt, amit fogyasztott is alaposan. ½ 10-kor mentek el; szeretek Jenővel társalogni, mert eszes s nyílt fejű ember. Rendet csináltunk, s 10-kor lefeküdtem, nemsokára alvás. Az idő szép, derült, reggel ködös, 1°+, d.u. 2-kor 3°+, esti 10-kor 4°+ volt.
december 4.: Reggel ½ 8-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, azután ballagtam be a hivatalba; a Rákóczy úton meg a főbb vonalakon lobogókat húztak fel, a nemzeti színűt, a németet, és ami főként nem tetszik nekem, a fekete-sárgát, ez utóbbi szín az utóbbi időben igen otthonos kezd lenni itt nálunk, szeép a reciprocitás, de csak akkor, ha nem megy túlságba [sic], s ha már együtt van mind, tessék a becsületes törökök lobogóját is felvonni, az is megérdemli. Engel tegnap nem volt benn, de fizetésemelést azt vár, a főügyész ½ 11-kor jött be, valószínűleg a tegnapi vacsora fáradalmait pihente ki, amelyet a főbb tisztviselők Albecknél tartottak Belgrád bevételének örömére. Naplórendezés, azután szotyogtam-motyogtam [dolgozgattam], ami volt. Hausernél is voltam reggel figyelmeztetni, szóltam Jellineknének is. Matos Jenő nézett be, kereste Újfalusyt, de az bizony még ma sem jött be. Takács Vendel, a hivatalszolga, tegnap is kereste a Juczi leánnyal a korcsmákban, de nem találta, talán a Vas utczában kellett volna keresni Siposnénál, a sógornőjénél? – ott megtalálhatták volna. Most azután hajrá, kölcsönöket kérni, s a komákat szutyongatni, ha vannak oly bolondok, és engedik magukat beleugratni, na, mi nem, az bizonyos. Csemiczky szerint meg Podobják Jancsi tegnap egy dámát hozott a Verbőczibe, és azt megebédeltette, aki azután a végén megczirógatta Jancsi arczát, s kérte „feketét nem fizetsz, Jánoskám?”, s János fizetett; ezek a vén sasok, velem együtt, ahelyett, hogy kijönnének, mindig jobban belejönnek a svungba. Elvégezve, ami volt, 2-kor tisztolkodás, és villamoson el, haza. Otthon vetkőzés, beszélgetés, ebédelés, heverés, olvasgatás, alvás. Mari rendet csinált s varrogatott. 5-kor felébredve, Dénesné jött, elbeszélgettünk, kávézás, olvasgatás. Megbeszéltük, hogy ha netán menekülni kellene, úgy Mari elmegy velük Keszthelyre, s ott meghúzza magát, legalább ebben is nyugodt vagyok. 8-kor ment el, én előkészítettem a czigarettakészítéshez, a fúró, permetező nagyszerűen bevált. 10 óra lett, mire elkészültünk, azután elszámolva, fekvés s nemsokára alvás. Az idő reggel ködös, nyirkos, napközben derült; reggel 1°+, d.u. 2-kor 4°+, esti 10-kor 1°– volt.
december 5.: Reggel 4 tájt rettenetes álmom volt, de hogy mi, arra nem emlékszem. ½ 8-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, az öregebb gúnyámba öltöztünk fel; reggelizés, azután ballagtam be a hivatalba, ami keserves munka volt, mert ólmos eső hullott az öreg anyaföldre. Naplórendezés, azután folyt a munka, ami volt és jött. Engel ma megy népfelkelő vizsgálatra, Bálintka meg osztályvizsgát tesz, tegnap nevettük, valamelyik könyvben egy csacsi volt ábrázolva, mondom Engelnek, "Sándor bácsi, úgy-e milyen jó fotographia, el van találva", mondja Engel, "el, egészen a Bálint", a gyermek vérvörös lett haragjában, s tiltakozott, hogy ő nem csacsi – szeretem gyermekben az önérzetet. Expediáltam. ½ 1-kor elugrottam Járitzhez, de nem beszélhettem vele, elmentem borotválkozni, s onnan vissza, sikerült vele beszélnem, s rendezni a dolgomat vele, biztosítva vagyok az ünnepekre, hála Istennek; fel a hivatalba, constatáltam, ami még nem esett meg velem, hogy bizony júniusban nem jegyeztem elő egy tételt, mit bevettem, pótoltam a mulasztást. Bálintka nagy örömmel mutatta a II. oszt. elemi iskolai bizonyítványát, csupa kitűnőt hozott a gyermek nagy örömmel, s kérdezte, "úgy-e nem vagyok csacsi?", igen megörült, mikor bizonyítottam, hogy nem, most a III. osztály anyagát fogja itthon tanulni. Postát készítettem, Újfalusy ma sem jött be, 2-kor tisztolkodva, beszélgetés, ebédelés, utána heverés, olvasgatás, aludtam egyet. 5 után felébredve, beszélgetés, kocsonyázás, megíva reá egy pohár bort, ő [Mari] nem unja magát mint a fiatal nagyságák, mert talál mindig valami dolgot magának. ¾ 11-kor fekvés, nemsokára alvás. Az idő komor, borult, reggel ólmos eső, azután egész napon át szitált az eső, bizonytalanná téve a járdákat; reggel fagypont, d.u. 2-kor 1°+, esti 11-kor 1°+ volt.
december 6.: Vasárnap. Reggel ½ 8-kor fel, előkészítettem a ruhámat, reggelizés, elmosogattam az edényt, Mari beágyazott, ruhák tisztítása, letörülgettem a port a konyhában, lámpák tisztítása, azután a nagyszobában törülgettem le a port, megöntöztem a virágokat, szellőztettem, czipők, körmök, szipka tisztítás[a], nagy mosdás, testgyakorlatok, Mari főzött, s rendet csinált a kisszobában. ½ 2-re készen voltunk, ebédelés, Mari ma a hozott tiszti kétszersültből pudingot készített, amely nagyszerűen ízlett. Heverés, olvasgatás, szundítottam egyet. ¼ 5-kor felöltöztem, s villamoson be a hivatalba, átvettem Csemiczky Zsuzsikától az inspectiót, s bosszankodtam, mert otthon felejtettem a fiókom kulcsát, így nem rendezhettem a naplómat. A főjegyző volt benn, akihez később Madarász Elemér főszolgabíró jött, s Morlin, ott kártyázgattak szép rendesen. ½ 8-kor elmentem, barátoknál [a ferencesek templomában] világosság volt, bementem, könyörgést tartott a nép a hazáért és nemzetért, én is imádkoztam értük, olyan valami megható volt ez az esti cerimonia. Innen villamoson el, haza, Mari még mindig a foltozással vesződött, vetkőzés, kávézás, heverés, olvasgatás. ½ 11-kor fekvés (K), azután alvás. Az idő komor, borult, reggel ólmos eső, az eső szitált egész nap, de estére hideg északi szél süvöltött végig a városon; reggel 1°+, d.u. 2-kor 2°+, esti 8-kor 2°+ volt; egész nap nyirkos s ködös.
december 7.: Reggel ¼ 8-kor fel, Annáékkal vesződtem álmomban, feltűnő nekünk, hogy nem válaszol a levelemre. Rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, tisztolkodás, felöltözve, reggelizés, azután beballagtam a hivatalba, Mari meg belekezdett az ágyáthúzásba s tisztogatásba. A főügyész Visegrádon van, naplórendezés. Tekintettel a háborús időkre, már most kezdtem bele az 1915. év elején írandó politicai constellatiókba, hogy a folyó eseményekben á jour [napra kész] lehessek, s azokat nyomban jegyezhessem. Közben persze végezve, ami volt munkát. Rutkay jött fel, be volt dör[...], dadogott, s a végén kért 40 fillért egy pohár sörre Janikám, adtam neki. Wlassits ugrált, hogy 5 ember helyett kell neki dolgozni, mert mulasztották, Engelt telefonon nem bírtam felhívni, bejönni meg nem jött be, csak déltájt. Erősen dolgoztam, s ¼ 4 lett, mire, tisztolkodva, elmentem az Önkéntes Őrség I. kerületi parancsnokságához, s ott bejelentettem, hogy°+. hó 23-án nem tehetek szolgálatot; innen villamoson el, haza, Mari szegény éppen a küszöböt sikálta reggel óta tartó munkájának fináléjaként. Átöltöztem, s mentünk bekészíteni a mosáshoz, áthordtam az edényt, tüzelőt, vittem a lakásba is tüzelőt, Herédiné [Herédyné] állított be, éppen jókor, segített Marinak szappanozni, levittem a ruhát a mosókonyhába, elugrottam kenyérért és zsemlyéért, azután ½ 6-kor megebédeltem, rendet csináltam, elmosogattam, heverés, olvasgatás. 7-re az asszonyok feljöttek, Herédyné theát kapott, kávézás, elmosogattam, olvasgatás, Mari kivasalta a megfoltozott paplanlepedőt, s azt feltette. ½ 10-kor fekvés, nemsokára alvás. Bámulatos, hogy Mari még hogyan bírja a munkát az ő 42 évével, de nem is unatkozik. Az idő derült, nyirkos, reggel fagypont, esti 9-kor 2°+ volt.
december 8.: B. A. [Boldogasszony] fogantatása. Kedd. Éjfél után 1-kor felébredtem, a jobb kezem sajgott, azután nyugtalanul aludtam. ½ 8-kor fel, rendezkedés, Mari elment a piarczra, megöntöztem a virágokat, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, azután ballagtam be a hivatalba, naplórendezés, elvégeztem, ami munka volt, s dolgoztam a politicai constellatiókon szorgalmasan. 1 óra lett, mire, tisztolkodva, elmentem villamoson ki a Remete utczába, Marinak igen megízlett a bor, s így hoztam, átszállással. Podobják Kálmánné ment be a férjéhez a kis Koháry leánnyal, pár szót váltottam vele. Otthon Mari nagy sütés-főzésben volt, vetkőzés, heverés, olvasgatás, szundítottam egyet, Mari rendet csinált, és elment az ingeiért, és szerencsésen haza is hozott belőlük 5 darabot, 2 meg ott maradt, igen örült nekik, mert most kedvére valók, na, hála Istennek. Beszélgetés, 6 után elmentünk Bucskóhoz, elvittem az öreg télinadrágot és -kabátot megvarratni, tele voltak munkával, beszélgetés. 8 után elballagtunk haza. Otthon vetkőzés, elszámoltunk, olvasgatás. ½ 10-kor fekvés, s nemsokára alvás. Jókora náthám van, alig győzöm az orrfúvást. Az idő szép, derült, nyirkosas, amolyan borongós őszi nap volt, elég enyhe; reggel 1°+, d.u. 2-kor 4°+, esti 9-kor 3°+ volt.
december 9.: Mari reggel 3/4 6-kor kelt, és lement a mosókonyhába. Herédyné 6 után jött, én sem tudtam aludni, 7-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, elugrottam Kaufmannhoz rhumért Herédyné részére, nem adjuk neki a magunkét, mert az kitűnő. Tegnap Szaniszló írt, 25 augusztus [sic] óta van bevonulva szegény feje. Reggelizés, azután felöltőt véve, beballagtam a hivatalba, a főügyész tárgyalni volt 11-ig. Naplórendezés, azután végeztem a munkát, ami volt, és dolgozgattam a politicai constellatiókon szorgalmasan. Bálintka háborús vicekkel [viccekkel] tractált, nem tudom, hol szedte őket. A Szaniszlónak küldött levelet aláírattam az ismerősökkel, aminek, azt hiszem, meg fog örülni. 2-ig dolgozgattam, azután tisztolkodás, s el [...] villamoson haza. Otthon vetkőzés, előkészítettem az éjjeli őrségre, rendet csináltam, rendet csináltam, Mari befűtött, megebédeltek [Mari és az albérlők], segítettem elmosogatni, megtisztítottam a lámpásokat, azután én is ebédeltem, ma nem nagyon ízlett, heverés, olvasgatás, szundítottam egyet, előbb azonban itt volt Herédy Mariska, aki tollba mondotta az anyja segélyt kérő adatait. 5-kor Bucskó elküldötte az inast a megvarrt öreg télikabáttal és -nadrággal, azután olvasgattam. 6-kor felöltöztem, hoztam a fiataloknak kenyeret, kávét melegítettem, azt bevéve, felöltöztem, és 7-kor el villamoson a városba a Fővámházhoz, ott jelentkeztem Ivánkánál, aki megbízott az őrsfelvezetéssel, ami meg is történt, nagyrészt ismerősök voltunk, r[...]tunk, 10-kor felváltottam, s folytattuk. Az idő reggel kissé nyirkos, napközben derült; reggel 4°+, d.u. 2-kor 8°+ volt, esti 7-kor 1°+.
december 10.: 12 után felváltottam, s azután kártyáztunk 2-ig, azután felváltva, leheveredtem, s szundítottam 4-ig, utána felváltva, 6-ig heverésztem, azután felváltottam, s fenn maradtam, rendbe szedve magamat, eltűnődtem amint a vámpalota kapujában állva, ki hitte volna, hogy öreg napjaimra őrizni fogom a jó öreget, bezzeg 1883-ban [pénzügyőrként dolgozva] ugyancsak koptattam a lépcsőit. A tisztelt collegák nem igen igyekeztek felváltani, reggel 8-kor a parancsnok és 2 ember volt itt, átadtuk a szolgálatot, és villamoson el, haza. Mari otthon mérgelődött Kohlweigék a kádat tönkre tették, sós vízben fürödtek, s azt lemarta czint, s így a kád nekünk hasznavehetetlen, bár a fiatalasszony mondotta, mikor tegnapelőtt elhoztuk, hogy a fürdőzése után beczineztetik a kádat, tehát tudta, hogy tönkre tették, és így nekünk van kellemetlenségünk, mert a holminkat másnak kölcsön adjuk, nálunk óvva van és vigyázunk reá, más tönkre teszi. Tegnap esti ½ 9-kor lettek nagy hajszával készen, a háziasszonynak tegnap 2 csirkéje döglött meg, valószínűleg a csirkevész ütött ki közöttük. Vetkőzés, elraktam a holmimat, toilette, felöltözve, reggelizés, a villamoson be a hivatalba; hosszú-hosszú sorokban jött a Rákóczy úton az üres trénünk, szegény csikók vígan ficzánkoltak a kocsik előtt. Ismét fehér szíjazatú, zöld hosszú kabátos, tányérsapkás német katonaszakaszok mentek a Tatterak [?] felé, gondolom, lovakat vesznek és szállítanak, énekelve bevonuló újoncz csoportok, hallgatag, félig felöltözött tartalékos csoportok tarkítják az utcza képét, egy csomó elhanyagolt külsejű sebesült és zsidó quantum satis [elegendő mennyiségű]. A hivatalban naplórendezés, azután elvégeztem, ami munka volt, s dolgoztam a politicai constellátiókon is. A sebesültekről most nem esik szó, azokról hallgatnak, mert oly rengeteg a számuk, az automobilok gyorsan szállítják őket most már a gyáli úton a főváros által épített, 3500 ember befogadó képességű „Zita” kórházba. Szétnéztem kissé […], elvégezve a munkát, 2-kor tisztolkodás, s el, villamoson haza, Mari feljött, nyomban átöltöztem, 2 hideg tölteéket káposztával befaltunk, reá egy pohár bort megittunk, azután hajde, le a mosókonyhába, s dolgoztunk mint az őrültek, öblögetve, rázogatva, 5 órára 2 rakott nagy kosár ruhát vittünk fel, s teregettünk a padlásra, azután a tarka ruha s rongyok következtek, ezzel elkészülve, a vizeket mertem ki, kitisztítottuk a mosókonyhát, áthordtuk a mosóedényt a pinczébe. Dénesné burgonyát meg babot küldött a cseléddel, azt lehoztuk ide, meg a tököket, a kádat elhelyeztük, rendet csináltunk a pinczében, felvittünk egy kosár szenet és fát is. Azután a konyhában rakosgattam mindent helyre. Mari begyújtott, elment még kenyérért, én meg átöltöztem, felteregettük a finomruhát, előkészítettem az útra, tisztolkodás, kávézás, elmosogattunk, s ½ 8-kor ültünk le nagy fáradtan. Mari szegény panaszkodik, hogy minden tagja fáj, el is hiszem neki, s azt hiszem, igen kevés magunk társadalmi állású és korú nép van, aki arra képes munkában, amire – hála Istennek – mi vagyunk, de meg is van a gyümölcse. Megbeszéltük a programot, Mari a fiatalokkal [az albérlőkkel] is közölte, hogy lemegyünk [Kunszentmiklósra]. ½ 9-kor fekvés (K), azután alvás. A szemeim már majd leragadtak. Az idő reggel ködös, borult, nyirkos, deres, napközben derült; reggel 2°+, d.u. 2-kor 5°+ volt.
december 11.: Reggel 7-kor fel, alig bírtunk kikászálódni az ágyból, rendezkedés, megmassíroztam kissé Marit, toilette, testgyakorlatok, azután az öreg gúnyába öltöztem fel, reggelizés, felvittük Marival a padlásra a harmadik kosár ruhát, és felteregettük azt, azután villamoson be a hivatalba, ott volt sürgés-forgásom, a főügyész elment tárgyalni, rendbe szedtem a hivatalt, naplórendezés, Pölöskey Géza díjnokunk értesített, hogy bevállt katonának, szegény haza, ha még erre is reászorul. A Keleti pályaudvar csak úgy ontotta a batyukkal felczihelődött menekülteket, ügyeink nem állhatnak valami jól felső részén az országnak. ¾ 12-kor rend lévén, villamoson ki a Keleti pályaudvarra, ahol Mari már várt reám. Dr. Tóth Elemér tegnap ismét hazajött fogoly-transporttal, s szombaton megy vissza. Wlassits dr. szerint jól néz ki, s már 1000 koronát küldött haza a harcztérről, majd Tóth Elemér elklopfolja [elveri]. Megindultunk a túlfűtött kocsikkal, beszélgettünk, egy huszár jött velünk szegény, piszkosan, rongyosan, berúgva – Kozma Simon –, aki a szabadkai 8ik huszárezredhez vonult be, lóápoló volt Makász Gusztáv vezérőrnagynál, akit nyugdíjaztak, tele volt bánattal szegény, csitítottuk. Egy német alattvaló – valami Porubsky, vagy ilyenfajta – fusilier [?] ment haza Bosniába, ahol egy vegyészeti gyárnál van alkalmazva, Thoruba volt behívva, de mint feleslegest hazabocsájtották; tele van a németek szája dicséretével [sic] a magyar és bosnyák katonának, a csehek, horvátok nem váltak be, elmondja, hogy a háború előtt a szerbek ugyancsak büszkén vallották magukat szerbeknek, ma ha kérdezik „mi vagy?”, azt mondja „pravoslav”; ez is beszélte, hogy Arangyolovácznál [?] vereséget szenvedtünk, ls a szerbek Valjevót ostromolják, okolja ezt azzal, hogy kevés odalenn a haderő, mert elvonták a nyugati harcztérre, de bízik benne, hogy ha elegendő erő lesz, tönkre verjük a szerbeket. Pontosan megérkeztünk [Kunszentmiklósra], István várt a kocsival, hazahajtattunk. Antinak inspectiója volt, Retkesné volt csak otthon, üdvözlések, beszélgetés, kávézás, azután egy kis húst ettem, quaterkázás, az idei bor megérett, szép szőke, édesebb, mint a múlt s azelőtti évi. Megnéztük a disznócskát, szép egy állat volt, 157 klgros. 7-kor lámpással bementem Antihoz a hivatalba, elbeszélgettünk mindenféléről. 8-kor pedig elmentünk haza, otthon vacsorálás, borozgatás s beszélgetés mindenféléről. Tóthfalusy Ferkó írt Antinak, megvan valahogyan, Gefreiter [őrvezető] lett belőle, az is könnyít a sorson, pénzt kér a hunczut, végigpumpol valamennyiünket a zsivány. ½ 11-kor lefeküdtünk, s nemsokára alvás, ki voltunk fáradva mind a ketten. Az idő reggel ködös, nyirkos, az eső reggel vagy 20 perczig esett, azután változó, nagyrészt derült; reggel 3°+, d.u. 2-kor 8°+ volt.
december 12.: Szombat, az első disznóölésünk. Reggel már 4-kor nagy sürgés-forgás, Mari 6-kor felkelt, én még heverésztem, Mari nagy lelkendezve jött, hogy nézzek ki, hát a kertben magasan lobogó lángok között perzselték le a gyesznyócskáról a szőrt; én is felöltöztem, s mentem ki. Balogh Imre volt a böllér – t.i. aki a hentesmunkát végzi –, Kelemen – akitől a disznót vettük -, segédek, no meg az öreg István és az asszonyok; én meg Anti néztük. Pörkölés után leöntöttük hideg vízzel, azután lemosták forró vízzel és éles késekkel vakarták – inkább hámozták – a disznóról a szőrt. Közben megjött Fábián hentesmester is, akinek leánya – Mariska – [a] mi fehér madarunkkal [a naplóíró fiatalon, 1909-ben elhunyt leányával] járt iskolába; az azután szétszedte szakszerűen a disznót, amelyet a baraczkfára kötelek segítségével hátsólábainál felhúztunk, kettéhasította, és kiszedte belőle a belső részeket, azután megmértük; lement „életre” [tiszteletdíjra] 27 kg, s oly remekül vágta ketté a disznót, hogy úgy a mi, mint Retkesék fele 65-65 kilogrammot nyomott. Azután be a konyhába, ott Fábián szakszerűen szétszedte, kikerekítette a sonkákat, kivágta a karmanádlit [a sertésgerincet], és a továbbiakat reánk bízva, elment. Most azután Balogh és Mari leszedték a szalonnáról a húst, sortálták [szétválogatták] a húsneműeket, besózták a szalonnát s a füstölnivaló húsneműeket; időközben dél lett, Anti is hazajött persze, megreggeliztünk, Mari ugyancsak szedegette a jóféle papramorgót [pálinkát], én is bevettem egy kupiczát, s kávé után egy falatnyi sajtot bevéve, megittam reá két pohár bort, s néztem beszélgetve, hogy dolgoznak. A kolbászhús kész levén, válogatva azt, megdaráltuk húsdarálóval, közben főzték a hurkának és a disznósajtnak való húsokat, meg a töltelékhez való rizsát; ebédlés, elbeszélgettünk, quaterkázás [borozgatás], én nem a legjobban érezve magamat, ledűltem egy órára a szobában, azután 4 tájt kimentem, a kolbász már meg volt töltve. Balogh előbb fokhagymát aprított finoman össze, azután fél liter forró vízbe beletett ehhez 1 kanál törött borsot, 1 kanál édes-, egy kanál erős paprikát, ezt összevegyítve a hústömeggel, alaposan megsózta, s az előbbi decoctumust [decoctumot, vagyis főzetet] reáöntötte, azt átgyúrta, megsózta, s beletöltötték az időközben megtisztított belekbe. A hurkatöltelék is meg volt vágva, azt is megtöltötték, azután a disznósajt mindenféle vagdalékával töltötték meg a gömböczöt, annak húsát előbb megfőzve, azután a kész gömböczöt főzték ki, miután előbb a hurka lett kifőzve, ezekután összeaprította Balogh a mireánk eső szalonnarészt, lett egy középszerű dézsával, a hájat Mari nem vágatta bele. Mennyi zsír, mennyi piszok, nem szeretem nézni az ilyet, Mari azonban elemében volt, s dolgozott nagy kedvvel, de estére kifáradt ő is. Fütyörésznek, a kutyának volt szüretje, meg a macskának, de hálásan is néztek reám. 7 után disznótoros vacsora, de keveset ettem csak, inkább a bor ízlett, s elbeszélgettünk, hallgattam Baloghnak – az ősmagyarnak – a beszédjét, s figyeltem az eszejárását; s érdekes, azt mondja többek közt, nem engedi Imre fiának a nősülést, mert gyenge, s így satnya ivadékai lesznek – nézd, nézd, hol üti fel a fejét a fajnemesítés; továbbá ágál az ellen, hogy a kisbirtok megoszlik a sok gyermek miatt – lám, lám, a kis magyar parasztnak az agyában a mágnás kaszt latifundiumos alapelvei, hiába: vér csak vér marad. 11 után már hangosabb kezdett lenni az ipse, mire bezártuk a mulatságot, elment. Utána fekvés, s nemsokára alvás. A disznóölés eredménye 35 liter zsír – több is volt valamivel –, 2 ½ kilg háj, 8 hurka, 12 szál kolbász – ki kisebb, ki nagyobb –, egy disznósajt, egy főzet pofacsont, egy főzet kocsonyaféle, egy lapoczka, egy hátsósonka, és vagy 10-12 egyéb füstölnivaló hús, no meg 1 klg szalonnát füstöltettem; fizettünk a fél disznóért 102 koronát, de mindent számítva, utat is, benne lesz kilója átlag 157 fillérben [1 korona 57 fillérben], holott most a szalonna kilója 2 K 20 f, a zsír kilója 184 fillér, a sonka s a karmanadli persze drágább, s a kolbásznemű szintén. Megjegyzem, hogy a fűszerszámot [fűszereket], miegyebet Retkesék adták, értéke 1 K 20 f – azután meg fát, ami elfogyott 3 Korona értékű, az a rengeteg edény, ami ehhez kell; és hogy hát ezt Budapesten legfeljebb a legkülsőbb perifériákon lehetne elvégezni, és ott sem így, mint itt. Hála Istennek, hogy így sikerült. Az idő gyönyörű, szép derült volt. Reggel deres, ködös, - 1 fok, esti 6-kor 6 fok volt. Még elfeledtem felemlíteni, hogy bélzsír is maradt vagy 1 ½ klgnyi s 2 kgnyi tepertő.
december 13.: Vasárnap. Reggel 8-ig nyújtózkodtam, kipihenve magamat, Mari 7-kor kelt, és nyomban nekiállt a zsírunkat olvasztani egy bográcsban és egy lábosban. Felkászálódva, kimentem én is, beszélgettünk, reggelizés, folyt a zsírolvasztás nagyban, hordogattam szorgalmasan a kútról a vizeket, teleöntöttük a vindelyt [a zsírosbödönt] zsírral és hideg vízbe tettük, hogy megfagyjon. Toilette, megterítettem, dél lett, mire a mi zsírunk ki lett olvasztva. Anti is hazajött, megebédeltünk, quaterkázás, azután megkérdeztük, mivel tartozunk, s kifizetett Mari 102 koronát mint a fél disznó járandóságát [árát], és így el vagyunk jó időre látva elemózsiával. Vittünk le [Retkeséknek ajándékba Budapestről] 2 klg kávét, naptárt, gesztenyét, szivart, czigarettát. Anti 2-kor bement a hivatalba, megköszöntük a szívességét, azután elbeszélgettünk. Retkesné csomagolt, adott mákot, tojást, tejfelt, túrót, tejet, almát, 2 csirkét, hát mit lehetne többet; leheveredtem kissé, 4-re felöltöztünk, megbeszéltük a pulyka elhozatala dolgát, s ¼ 5-kor elindultunk az állomásra. ¾ 5-re odaértünk, s vártuk a vonatot, amint ott várunk, bejön egy katonavonat katonákkal a Jiceni [Jičíni] 74-ik gyalogezred egy százada volt, csupa csehek, útbaigazítottam őket a vendéglőbe, ahol ez a zsivány Fleischer [a vendéglős] 24 fillért kért egy pohár sörért; elmondotta egyikük, hogy vannak köztük olyanok, akiket a készenlét fogott le, mert eltörték a fegyverüket, s megtagadták a szolgálatot, s most viszik őket le a harczba; hm, szép kis banda, úgy-e a finom „Sokol”-izmus [cseh nacionalista mozgalom] mit eredményezett. A vonatunk 5.20 helyett 7.45-kor indult meg nagy keservesen, tele zsúfolva, alig bírtam felrakni a holminkat; a jegyemet hazáig sem lyukasztották át. Laczházáig künn álldogáltam [a folyosón], azután beülhettem. A vonat minduntalan meg kellett hogy várja a Budapestről jövő teher- és katona- meg vörös keresztes vonatokat, az utasok ismételték, hogy Aranydovácnál nagy vereséget szenvedtünk, s Valjevó ismét a szerbek kezén volna, szép kis história, lehetnek odalenn, és most nyakra-főre küldik le a katonaságot, újonczot keverve reservistával [tartalékossal] kiköszörülendő a csorbát. Finom kis hadvezetőség ez, mondhatom, még a készet is kiereszti a mafla kezéből. Nagy nehezen 10-re beértünk Keletire [a Keleti pályaudvarba], jön egy emeritált [kiérdemesült] vigécz-forma zsidó atyafi, és „utat”, „utat” követel magának; gondolom, „majd vársz, zsidó, amíg leszállok”; kisül, hogy ez az alak orvos, s azt nézte, nincs-e közöttünk cholerás; hát én honnan tudjam, hogy orvos, ha semmiféle ismertető jele nincsen, sem nem szól; az ipse visszament, s azt mondja, „jó, akkor itt maradunk”, s egy rendőrt állít a kocsi elé; én sem voltam rest, és szépen átmentem a másik kocsiba, ott leszálltunk; a rendőr kérdezi: „ebben a kocsiban jöttek?”, játszom a simplicismust, hogy Kunszentmiklósról jövök, „de mondja, ebben a kocsiban?”, „persze”, mondok, „ebben”; megszagoltam a pecsenyét, hogy az orvos rajtam akarja a bosszúját tölteni, így hát eliszkireltem a holmimat, megvámoltatva a megvámolandókat; villamoson el Hantzmannékig, s onnan haza. Otthon a fiatalok [az albérlők] megvoltak; Szodoray hozott egy üveg pálinkát, más nem keresett; vetkőzés, Mari nyomban hozzálátott a hozottak ki- és elrakásához, én meg rendet csináltam. ¼ 12 lett, mire az Isten áldása s fáradtságunk gyümölcse el volt helyezve. Fekvés (K), azután alvás. Az idő komor, borult, egész nap esett az eső, hol többé, hol kevésbé, olyan volt mint egy octóberi nap; reggel 4°+, esti 10-kor 5°+ volt.
december 14.: .: Reggel 7-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, azután ballagtam be a hivatalba, ott rendet csináltam, feldolgoztam, ami volt, azután naplórendezés, szétnéztem a hivatalokban. Jellinekné volt benn pénzt venni fel. ½ 2-ig tartott a naplórendezés, azután a történelmi eseményekben dolgozgattam, meg a politicai constellátiókon, amennyit lehetett 4-ig, közben megebédelve egy kis magammal hozott tepertőből. Antival vetettem én is 2 üveg baraczkpálinkát Petákéktól, azt majd karácsonyra kapja meg, lesz most pálinka vagy fél évre való, bár nem szeretem, ha reászokik arra [Mari?], hogy naponta iszik, bár tudom, hogy mértékletesen issza is. Engel az újságolta, hogy iszonyatosan megvertük az oroszokat, adná Isten, hogy így legyen, az majd lehűti az entente banda harczivágyát. Pál Jóska azt mondta, hogy egy czigányasszony tegnap egy őrnagynak megjósolta, hogy február 20-án fogják aláírni a békét, na majd meglássuk, de én megjegyeztem, hogy nem mondotta, melyik évben. Pölöskey, a nagy vitéz állított be savanyú pofával, hogy mit csináljon, ő kész védeni a hazát, de csak Budapesten, igyekeztem elodázni, de addig nyafogott, amíg le nem mentem vele Székely Kázmér udvari kapitányunkhoz, ki most mint behívott őrnagy a Bezerédy utczai hadikórház parancsnoka, tanácsot kérni; azt mondotta, hogy ő semmiféle tanácsot nem adhat, s ha adna, nyomban megindítanák ellene a vizsgálatot, s hogy még a főispánoknak is be kell vonulni, a mi főispánunknak, gr. Rádaynak január 15-én be kell vonulnia, tehát semmi tanácsot nem adhat, tud esetet, hogy egy törzsorvos nyugalmaztatta magát gyomorfekéllyel, s nyugalmazott volta daczára mir nichts dir nichts szolgálatra berendelték. Na, servus Herr Mayer, ugyan rosszul állhat a szénánk. Bizony 5 óra lett, mire megunva a dolgot, s tisztolkodva, villamoson elmentem haza, otthon Mari hajtogatott, az apraja már megvolt; vetkőzés, kikészítettem a ruhámat, körmök s szipka tisztítása, azután vacsoráltunk; a Mari a fiataloknak [az albérlőkenk] is adott disznótoros vacsorát, Dénesnének is küldött, Pálnak is küld, s nagynénémnek is akar holnap vinni, hát tegye, ha kedve van hozzá; vacsora után én ruhát tisztítottam, Mari elmosogatott, azután behajtogattuk a nagy darabokat, akkora kosár ruha e, hogy ketten alig bírjuk, kitisztítottam 5 pár czipőt, azután felteregettük azt a ruhát, amelyik még nem száradt meg. Mari letelepedett, én pedig végeztem a nagymosdásomat, s a végén feltörültem a konyhát. ½ 11 lett, mire lefeküdtem én is ugyancsak fáradtan; reggel 7-től esti ½ 11-ig való szakadatlan munka még is csak sok az ilyen korú embernek, mint mi vagyunk, de hát győzni kell. Alvás. Az idő komor, borult, nyirkos, este az eső esett szép csendesen. Reggel 3°+, esti 8-kor 7°+ volt.
december 15.: Reggel nagy nehezen ½ 8-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, azután villamoson be a hivatalba, a szén miatt zaklattam Wintert, sok baj van vele, nem szállít, a fene tudja, van-e neki, nincs-e neki, de két hét is beletelik, míg 4 zsák szenet meg lehet kapni. A főügyész Váczon van fegyházat vizsgálni; naplórendezés, elvégeztem, ami munka volt, s dolgozgattam a politicai constatatiókon, szépen halad ez a munkám is előre. Pálnak odaadtam az elemózsiát, lepecsételtem a pálinkákat. Dr. Vörös Oscar volt benn, s jó 2 órai keresés után megtalálta a […]ár féle eredeti engedmény-okiratot, melyet nagy örömmel hozott fel. Dr. Frank is benn volt, átadtam neki a Pál készítette másolatot, fizetett 4 koronát, 3-at kapott Pál. ½ 1-kor leugrottam borotválkozni, az egyik segédnél csinos, kicsiny 7 mm-es bulldog revolver volt, megtetszett, s mert már régen akartam egyet venni, megalkudtam vele 5 koronában, és megvettem tőle; ki tudja, mire jó ebben a zűrzavaros világban, 5 lövést tehetek vele, a 6-ik nekem marad. Feljövet, rendet csináltam és dolgozgattam. A főügyész is megjött 2-re. ¾ 3 lett, mire, tisztolkodva, elmentem villamoson haza, a 65-ös kocsival mentem, amint a Keletiről indulunk, a Verseny utcza torkolata előtt 25 méterrel egy tompa sikolyt hallottam, a kocsi megáll, hát egy napszámosné-forma asszony fekszik a kocsi mellett, az arcza össze volt zúzva s vérzett, eszméletlen volt, annyira hitvány volt; a rendőr egy kapu alá szállíttatta, s nemsokára a 627. számú kocsi elindult, s egyszerűen napirendre tértek. Otthon vetkőzés, beszélgetés, Mari benn volt nénémet keresni s vitt neki disznóság-félét, ott értesült, hogy az öregasszony szeptember vége felé átment Budára az „Irgalmasházba”, bennünket nem tartotta érdemesnek értesíteni, de hát megmondottam én ezt előre Marinak, hogy ő csak a maga becses corpusával törődik, s mással semmivel sem, kár tehát vele törődni. Anna [a bécsi unokatestvér] is épp írt egy levelet, s a végén megjegyzi, hogy az öregasszony írt neki, hogy egy intézetben van, ott van-e még; tehát Bécsbe tudott írni, nekünk nem, így is jó. Ebédelés, Mari kisütötte a bélzsírt, heverés, olvasgatás, szundítottam egyet. Mari rendet csinált,s ½ 6-kor lementünk mángolni, hatalmas kosár ruha volt, de 7-re bemángoltunk; tisztolkodás, kávézás; a zsemlyék oly aprók, mint hajdanában a pogácsa, vizes zsemlyét egyáltalán nem sütnek, kenyér meg csak kevert lisztből, barna és félbarna van, a háború réme kezdi a fogát mutogatni. Heverés, olvasgatás, Dénesné ma elvitte a háját. ¾ 10-kor fekvés, nemsokára alvás. Az idő változó, nagyrészt derült, délután 2-kor és este az eső esett rövid ideig; reggel 8°+, d.u. 3-kor 9°+, esti 10-kor 8°+ volt.
december 16.: Reggel 8-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, azután ballagtam be a hivatalba, megvettem az új bicskát, permetezőt, bicskatokot s 25 löveget a revolverbe, mert már kezd a dolog komoly lenni; a nép komor, szótlan, hallgatag és dühös a zöldtollas papagályokra [sic], akik elveszejtették. Nándorfehérvárt csak visszavették a szerbek tőlünk orosz segítséggel, elég szégyen-gyalázat, hogy nem biztosították, ez nem csak politikai blamage [blamázs], hanem a Balkánon rossz vért fog szülni a kuvaszok között, most bosszulja meg magát a magyaroknak praeterálása és az irántunki bizalmatlanság, most majd kanalazza ki a maga főztjét a Habsburgi dynastia, és ne velünk fizetesse meg a czehhet. Egyebekben Anna [a bécsi unokatestvér] levelében azt írta, hogy Bécsben az a hír, hogy a románok és [az] olaszok rövidesen ellenünk fognak fordulni, hát akkor végünk is van, mert ezt a rohamot nem bírjuk ki, akárhogyan erőlködünk is. Naplórendezés, a főügyész tárgyalni ment, végeztem, ami munka volt, és dolgozam a politicai censtellátiókon, amit lehetett. A hivatalokban is consternálva vannak az emberek. Engel ügyész azt mondja, hogy Tisza Pista miniszterelnök amikor a hírt meghallotta, idegchocot [sic; idegsokkot, ’idegrohamot’] kapott; hja, mi magyarok már évszázadok óta kaphatunk a Habsburgi politica miatt idegchocot, miért ne kaphatna ő is. Postát készítettem, expediáltam. 2-kor tisztolkodás, s el, villamoson haza, végignéztem a Garay teret, de bizony egy szál karácsonyfa sem volt, kenyeret vittem haza; otthon vetkőzés, beszélgetés. Mari nagyban vasalt a márgolt ruhát, kitisztítottam az öreg télikabátomat, utána lámpákat tisztítottam, fát és szenet hoztam fel. ¾ 3-kor ebédelés miután tisztolkodtam, azután segítettem elmosogatni, utána heverés, olvasgatás, alvás. 5-kor felzaklatott egy pasi, azzal röviden végeztem, azután még szundítottam ½ 7-ig, azután felkászálódtam, betöpörtyűztem s megittam egy bögre theát s mentem el villamoson a főpostára szolgálatra, az átadásnál az átadó őrparancsnok rettenetes czopfosan [hanyagul?] kezelte a dolgot, reá is szóltam, összezördültünk, nem hagytam magam. Ezek elmentek, ekkor meg Ivánka kezdett okoskodni, hogy nem szabad kártyázni, no erre is felfortyantam, s keményen odamondogattam neki, de a szabályzat tiltja; na, ha így megy, akkor hamarosan abba is hagyom ezt a mulatságot, mert nem fogok bagoly módjára éjszaka nekik virrasztani. 10 után kártyáztunk, és így elmúlt az idő éjfélig. Az idő derült, este ugyan szemzett [szemerkélt] meg 2 óra tájt kissé az eső, de csakhamar elmúlt. Reggel 5°+, d.u. 2-kor 9°+, esti 7-kor 7°+ volt.
december 17.: 12-[től] 2-ig aviso post voltam, hallgatom ott a rendőr bús panaszát, úgy 1 tájt egy huszártiszt jön a feleségével, igen be volt rúgva, mert nagyon ingadozott, fixíroz, elmegy, visszajön s megszólít, miért nem tisztelgek, mondom, hogy én éjszaka nem tisztelgek, legfeljebb a venerabilének [a tiszteletreméltónak] meg az uralkodóház tagjainak, azt mondja, ezt ő eddig nem tapasztalta, igen csúnyán nézhettem rá, mert igen csendes lett, azt mondja, „majd elmentek ti is oda, ahol én voltam”. Ivánka kijött, feszesen salutált, ami megbékítette, s miután ő is salutált, én is salutáltam, még csak az hiányzik, hogy öreg napjaimra hajtsam ilyen drillbe a nyakamat, mikor fiatalon is azért gyűlölködtem katonáékkal. 2-kor felváltatva, lefeküdtem, és aludtam 6-ig, felébredve hallom a Serviták harangjainak csengését, eszembe jut, hogy Rorate caeli [hajnali mise] van, s átmentem a templomba egy imára, hallgatva az éneket. Visszatérve, beszélgetés. 8-ra felváltottak bennünket, s mentem villamoson haza. Mari szegény éjfélig vasalt, s mégsem bírta bevégezni a mángolt ruhát; vetkőzés, toilette, felöltözve, reggelizés s be villamoson a hivatalba; akadt mindenféle munkám, azt elvégeztem, azután naplórendezés, végezve, ami még volt munkánk. Inspectiót ma kell tartanom holnap helyett. Weisz panaszkodik, hogy Rutkay 1 hete részeg. Visky 2 hete beteg. Nemsec szintén beteg, elég vígan vannak hát az atyafiak. ¼ 3 lett, mire, tisztolkodva, elmentem villamoson haza; otthon Mari ugyancsak vasalt, erősen birkózva a ruhával. Vetkőzés, beszélgetés, mérgelődik Nagynén, akitől sem pénzt, sem szenet nem bír kapni. Ebédelés még, hurka volt, amit bevettünk, heverés, olvasgatás. Szundítottam egyet. ½ 5-kor fel, felöltöztem, és villamoson be a hivatalba. Ferencz éppen felezte a Szilágyiéknak rendelt szenet. Átvettem az inspectiót az alispáni hivatalban, ½ 6-kor meg lehoztam a naplómat. Agorasztó főjegyző telephonon vette a ministeriumtól a hírt, hogy Hindenburg jelentése szerint az oroszokat véglegesen és tökéletesen megverték északon, adja Isten, hogy úgy legyen, nehezen nyom majd a latba. A főjegyző látható örömmel közölte velem a hírt, amelyet nyomban leadtam Antinak, aki azonban már ½ 5-kor megtudta ezt az „Est” szerkesztőségétől, ez sem rossza, hamarabb tudta meg, mint mi. Dolgozgattam a politicai constellatiókon, ami most a sok actualitás révén különösen nagy munka, de a nagy részén már túl vagyok, hát nem is maradt más holnapra, csak oldalbordánk, Austria lefestése kedves színeibe, a sárga-feketébe, ennyit már régen dolgoztam, plane a naplómon, de hát ilyen világrengető események nem is fognak, azt hiszem, egy hamar előfordulni, s ha előfordulnak, s életem eme legnagyobb munkája meglesz és nem kallódott el, akkor az akkori szemlélő[nek] és figyelőnek gazdag tárháza lesz az összehasonlításokra. A főjegyzőhöz lassan szállingóztak a főorvos, Kemény, Molnár, Halász Bálint, Weresmarthy Ödön dr., s forgatták a bibliát [kártyáztak]. Amit már régen nem éreztem: a tollszár belevág a jobb kezem nagyujjának a húsába a sok írástól, na, de most majd szűnőfélben lesz a dolog, reménylem. ¾ 8-kor elrakva a holmimat, bejelentettem a főjegyzőnek, aki már előbb erre megadta az engedélyt, hogy hazamegyek. El, villamoson haza. A nép a körutakon tolongott élénken gestikulálva, öröm, megelégedés, az volt, de meglátszott rajta, hogy nem az igazi, mert nem a sikereinknek örülhettek. Mari 6-ra befejezte a vasalást, csak a kézelők maradtak meg s a gallérok, derekas munka volt. Volt annyi esze, hogy leheveredett, s pihent egyet, amíg hazajöttem. Vetkőzés, közöltem vele a jó hírt. Kávézás, heverés, olvasgatás. Mari elrakta a teméntelen ruhát, tele lett vele a szekrény, én is elraktam az enyémet. ¾ 11-kor fekvés (K), azután alvás. Az idő változó, nagyrészt borult, délelőtt az eső esett, délután kiderült, estére hűvös szél fújdogált, gyönyörködtem a Nap [le]áldozásában, a Domonkosok temploma mögött fekete felhőkárpit, a Nap pedig reásütött a karcsú vöröstégla építményre, bevonva azt aranyos glóriával. Reggel 5°+, d.u. 2-kor 7°+, esti 8-kor 6°+ volt.
december 18.: Reggel ¼ 8-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, tisztolkodás, felöltözve, reggelizés; nem győztük Jancsit, a kakast csitítani, annyira kukorikált – amint azt mi szegény fehér madarunk mondotta –; beballagtam a hivatalba, naplórendezés, azután elvégeztem, ami munka volt, s dolgozgattam a politicai constellatiókon. Kullmanné járt fenn a főügyésznél, kívánatos egy asszony, azt hiszem, válófélben van az urától, na, nem is csodálom, amilyen savanyú egy fráter. Kónya Lajcsi hozott fel egy zagyva beadványt, melyben Strempfelné gépírónőt feljelenti, hogy az őt azzal gyanúsítja, hogy ő (Kónya) azt állította volna, hogy Strempfelnével viszonya van, micsoda kicsinyes intriguák; kért, telefonálné a pilisvörösvári jegyzőnek, hogy ha fia – Feri, ki be van sorozva, s Pilisszentivánon fekszik – hozzá menne, segítse ki pár koronával. A feljelentését kijavítottam. Engel Gödöllőn van tárgyaláson. A főügyész meg idebenn dolgozott. Révész azt újságolta, hogy az alispáni hivatalhoz távirat érkezett, amely szerint 75.000 oroszt ejtettek a németek foglyul, 250.000 ember sebesült és halott, és 600 ágyút töméntelen hadiszerrel, gépfegyverrel zsákmányoltak, és ennek tetejébe bevették Varsót, na, ha ez igaz, akkor az öreg Hindenburg megérdemel minden német városban egy szobrot, mert mióta a világ van, ilyen eredményt hadvezér fel nem tudott mutatni, a negyedével is meg leszek elégedve. Mari 2-kor jött, tisztolkodás, s elmentünk a Dunához karácsonyfát venni, bizony, 10 része sem volt annak, ami szokott lenni, s olyan fáért – dupla fenyő –, amilyet szoktunk állítani, elkértek 20 koronát kérnek [sic], s az egész áruban csak ez az egy volt, továbbnéztünk, míg találtunk egy megfelelőt, azt 14 koronára tartották, Mari csak 5 koronát szánt, pótoltam 3-mal, s Mari lealkudta 8 koronára, megvettük, s a 19-es kocsival hoztuk szépen haza, a Ferencz József hídnál megszólít egy rendőr, hogy nem-e ismerem, kisült, hogy Krizsánnak, a kunszentmiklósi borbélynak a fia, beszélgettünk, míg a kocsi jött. Otthon vetkőzés, de csak komottá tettem [kényelembe helyeztem] magam, a fát levittük a pinczébe, Mari főzött, én diót tisztítottam. Nagyné állított be, beszélgetés, panaszkodik, hogy a gyerekek finnyások, Sanyi érettségizik, Gizi otthon van, Sándor egészséges. 5-kor megebédeltem, és nyomban elmentem villamoson Jellinekékhez a könyveimért, megvigasztaltam, hogy nem jönnek be az oroszok. Innen villamoson el Winterhez, az 6 heti szabadságra hazajött, tüzér hadnagyi egyenruhában volt, megbeszéltük vele, ami volt, rajtam ugyan ki nem fog, villamoson el, haza, Szigeti Gyurka is jött; nézem, mellém ül egy hölgy, ejnye, de ismerős, hát a főügyészné volt, aki karácsonyi bevásárlásait végezte, beszélgetés; otthon Szodoray várt, beszélgetés, a bor véget jött, hogy Pimperlnek kell-e, de ez, azt hiszem, csak ürügy volt, mert a végén 30 koronát kért kölcsön I/2-ig [január 2-ig]; nem tetszik nekem ez az ipse az utóbbi időben, nyugdíja, vagyona, 3 korona napidíja van, a gyermekei 1 kivételével keresnek, s folyton kölcsön kéreget. Elmenetele után kávézás, Mari ma megkezdette a takarítást, porolta a pokróczokat, lesöpörte a nagyszoba falait, ablakot tisztított, szóval dolgozott szegény feje. Hozzáültünk czigarettát csinálni, feldolgoztunk 200 grammot. 10 óra lett, mire elkészültünk, fekvés s nemsokára alvás. Az idő szép, derült, hűvös, szeles; reggel 3°+, d.u. 4-kor 5°+, esti 10-kor 2°+ volt.
december 19.: Reggel ¼ 8-kor fel, kivittük a pamlagot és kiporoltuk azt, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, azután ballagtam be a hivatalba, s pénzem levén, hozzáláttam a bevásárlásokhoz, […] fügét nem kaptam, a datolya csak kimérve volt kapható, egyszóval semmi sincs úgy, amint annak kellene lennie, hát a háború akadályozza; vettem datolyát, mandulát, malaga szőlőt, czukorkákat, salonczukrot, szivarokat, Iráma dohány 100 grammos dobozokban nem volt, a pénz csak úgy repül, na de hát mit üljek reá kotlani, élni meg csak egyszer él az ember, tehát élje le életét lehetőleg az ízlése szerint, gyermek nincs, tehát kinek takarítsunk [sic; ’takarítsunk meg’]. Naplórendezés, azután elvégeztem, ami volt és befejeztem – hála Istennek – a politicai constellatiókat, ugyancsak volt munkám elég az utóbbi időben, nem tudom, meddig bírom még így ezt a munkát, mert már kezdem érezni a súlyát. 1 után leugrottam borotválkozni, feljövet, összeszedve a csomagjaimat, tisztolkodás, és el villamoson, haza. Mari otthon a nagyszobát mosta fel, kályhákat és tűzhelyet takarított, szóval volt két marokra való munkája, vetkőzés, segítettem elmosogatni. ½ 4-kor ebédelés, heverés, olvasgatás, Mari rendet csinált. Dénesné jött, akivel Mari elment mérleget venni; szundítottam egyet, azután felébredve, előkészítettem a dohányt, zsemlyét és czukrot törtem. Mari hazajött, s kiszedte a karácsonyfadíszeket, s srotálta [szortírozta] azokat. Kávézás, azután feldolgoztunk 100 gramm dohányt, össze is zördültünk szerencsésen, rendbe szedtem a gyertyatartókat, összeállítottam a díszeket, Mari kötözte a salonczukrot, azután olvasgattam, Mari meg lefeküdt. 10-kor fekvés, s nemsokára alvás; az idő komor, borult, ködös, az eső is esett; reggel 2°+, d.u. 2-kor 3°+, esti 10-kor 2°+ volt.
december 20.: Vasárnap. Reggel ¾ 8-kor fel, rendezkedés, reggelizés, elmosogattam az edényt, és 9-kor felhoztuk a fát, annak Mari az udvaron csapot faragott, különös, hogy ilyen dolgokban milyen ügyessége van. ½ 11 lett, mire a fa állott, megbékültünk, a fa az ablak felé, az egyik éjjeliszekrénybe lesz állítva, hozzáfogtam a díszítéshez, tízóraizás, azután serényen folyt a munka, Mari piarczon volt és főzött, meg segédkezett, a fa 4 órára teljes díszben állott, ebédelés, utána a szokott módon feldíszítettem a szobát a fenyőgallyakkal, előkészítettem a csemegés tálczát, külön nekünk, külön a vendégeknek s ajándéknak, kiraktam a szivart és czigarettát, azutéán rend levén 6 órára, toilette, nagy mosdás volt, Mari is mosdott, végezve a munkával, heverés, olvasgatás 10-ig, azután fekvés, s nemsokára alvás, ki voltunk mindketten fáradva; az idő komor, borult, éles északi szeles; reggel 2°+, esti 8-kor 1°+ volt.
december 21.: Reggel 7-kor fel, rendezkedés, Mari kiment a piarczra tejért, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, azután elmentem Wesselényi utcza 67. I. 10. sz. alá, ahol megállapítottam özv. Spedlaczak Mihályné segélyt kérő viszonyait, innen el Nagyhoz, ott hagyva a czipőimet, fel a hivatalba, naplórendezés, elvégeztem, ami munka volt, közben azután [sic] irogattam a leveleket az atyafiaknak karácsonyra. Elugrottam Hauserhez a naplóimat kiegészíteni, Zolnay jött fel, informáltam az ügyeiről, szorul a pénzéért, de nem meri mutatni, 10 koronát hagyott nekem. Kónyát az elnök, Székely, Puza szutyongatják, vonja vissza a Stremflflné [Strempfelné] elleni feljelentést, tanácsoltam neki, hogy ne tegye, mégis engedett az elnöki pressiónak, s irattárba helyeztette a dolgot, megelégedve a bocsánatkéréssel. Zavart egy napom volt folytonos ugrálással egybekötve. ½ 2-kor átugrottam Borbáshoz, gratuláltam, az ünnepekre 4 koronát adott, fia, Gazsi holnap megy sorozásra, Sándika hittantanár Óbudán. Innen vissza, folyt a munka. Szaniszló is írt, úgy látszik, van ideje és kedve. Podobjákék tegnap mulattak, Hammel is velük volt, 4 üveg pezsgő fogyott el, nagyban ment a rongyszedés, az öreg nem akart a czechből tartani semmit, amire fia, Kálmán nagy dühösen kijelentette, hogy mindenhol ő tart, nem rossz. Ezt Hamel ma mondotta el. Károly járt benn, nem szeretem. ½ 5-kor megunva a levélírást, és tisztolkodva, elmentem villamoson haza; otthon nagy sürgés-forgás volt, Nagyné eljött hozzánk édességeket sütni, mert ő nem tudta, és Maritól tanulta. Dénesné is itt volt, de az idejében elmenekült előlem, az is sütögetni volt itt; vetkőzés, ebédelés, beállított Pimperlné Micivel, a gyermek nagy örömmel simult hozzánk. Pimperlné elment a varrónőjéhez, én meg a gyermekkel foglalkoztam, kikészítettem az ünnepi ruhámat és a fehérruhát meg ékszereket. Nagyné 7-re lett készen, Mari is sütögetett theasüteményt, sütögetett más tésztát is. Pimperlné visszajött, egy kérvény kellett neki iparengedélyért, azt megírtam, azt mondja, hogy Samu 6000 koronát fektetett bele szalonnába, ezen akar nyerni, csak bele ne bukjon, beszélgetés, 9 lett, mire elment; olvasgatás, Mari meg mosogatott a nagyságák után, akiknek egyiknek cselédje, másiknak felserdült leánya van, és ennek tetejébe még a tüzelőt is adhatta. Meg is mondottam neki, s igazat is adott nekem. ¾ 11-ig hevertem és olvasgattam, azután fekvés (K), utána alvás, ugyancsak be vagyunk fogva, Mari ma a kisszobát helyezte rendbe, megmosva az ablakokat benn és a konyhában. Az idő komor, borult, nyirkos, az eső majdnem egész nap szemzett; reggel 1°+, esti 11-kor 3°+ volt.
december 22.: Reggel 7-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, azután beballagtam a hivatalba. Megvettem Tóth Béla „Magyar Ritkaságok”-ját, már rég fájt reá a fogam. A hivatalban beszélgetés, a főügyésznének tegnap Besnyőn felesbe egy 108 kilós malaczot öltek; naplórendezés, azután elvégeztem, ami munka volt; róttam a leveleket az atyafiaknak, és bizony ¾ 3 lett, mire, tisztolkodva, elmentem villamoson haza, megrakódva mint egy méh, víve a pántlikákat, könyvet. Mari otthon éppen a küszöböt sikálta, vetkőzés, elraktam a holmit, átöltöztem, ruhámat kitisztítottam, ée elraktam a mindennapi ruhám, megtisztítottam a lámpákat, ebédelés. Mari elmosogatott, ma rendbe szedte a konyhát, de ragyog is minden, hoztam a pinczéből egy rakott kosár fát, azt elraktuk, azután ketten egy rakott kosár szenet. Mari a faedényeit sikálta, én meg letörölgettem a konyhában a port, az ajtókat, azután a szobában törölgettem le alaposan mindent, különösen a könyveimet, kikészítettem az útra, elővettem a tokajit és a pezsgőt, elraktam azokat, feltettem a csipkéket, s 7 órakor parádéban állott a szoba, olyan volt mint egy templom, minden a helyén, minden tiszta s feldíszítve. Kávézás, heverés, olvasgatás. Mari kapott Pimperléktől súlyokat, s vesz Retkesnének mérleget, azokat megtisztította és a magáét is, csak úgy ragyogott. Azután éjjeli csókokat kavart be. ¾ 11 lett, mire lefeküdtünk, de már kábultak voltunk mindketten a sok munkától; mióta a mosás megkezdődött, napról napra folyton munka reggeltől estéig, de meg is van a látszata. Alvás. Az idő komor, borult, nyirkos, d.u. 3-kor elkezdett esni az eső, és esett, csak úgy locsogott. Reggel 3°+, d.u. 3-kor 5°+, esti 10-kor 4°+ volt.
december 23.: Reggel ½ 8-kor fel, rendezkedés; Marinak most reggelenként el kell menni a pékhez a piczurka süteményekért, mert már kereskedőknek viszontelárusításra nem adnak; toilette, testgyakorlatok, felöltözve egy öreg gúnyába, beballagtam a hivatalba. A főügyésze elment tárgyalni, Engel tegnap komoran volt, s ma Wlassiccsal együtt sorozásra mennek; elvégeztem, ami munka volt, naplórendezés. Engel nagy örömmel telefonálta, hogy nem vált be katonának, hm, nagy a bátorság. Podobják Kálmán bevált katonának, és most a szüleitől pénzt akar kérni felszerelésére. ¼ 12-kor rendet csinálva, tisztolkodás, és el villamoson a Keleti pályaudvarra, Mari már várt, bekísért a vonathoz, ott elhelyezkedtem, a hazautazó Novákkal [az egyik albérlővel] kezet fogtam, s 12 óra 20 pkor [perckor] megindultunk, Ferenczvárosban hosszú ideig álltunk, szemközt velünk egy hosszú vonat állott, amelyben orosz foglyokat szállítottak, egész jól néznek ki, pirospozsgás alakok, a gyalogosok teveszőrszínű hosszú köpenyekben, szibériai lövészek olajszínű zöldes öltözékben tányérsapkákkal, mongolok piszkosan, egyiknek övén a vörösréz samovár, két zsidó, akik vígan integettek, szomorú lengyelek voltak összezsúfolva, s cseh öreg népfelkelők kísérték őket. Megesett a szívem, s czigarettáimat kiosztottam közöttük, amit nagy hálálkodással fogadtak. Mögötte egy hosszú sebesültszállító vonat állott, amelyben nehéz sebesülteket szállítottak az egészségügyi katonáink, a másik vágányon meg harczba szállítottak katonákat, eleven, nyüzsgő élet uralkodott itt. Azután ment a vonat, s új képek, sebesültek igyekeztek haza szabadságra boldogan; pontosan megérkezett a vonat [Kunszentmiklósra], István már várt, felültünk a kocsira, és mentünk koczogva haza; otthon üdvözlések, Anti is otthon volt. Beszélgetés, átadtam a mérleget és a súlyokat és a czigarettákat; kávézás, ebédelés, azután beszélgettünk és csomagoltunk; [el]hoztam káposztát, aprót, fejeset, tejet, túrót, tejfelt, kolbászt, karamadlit, meg pulykát, tojást, 13 liter bort, 1 pár csirkét, tehát volt Isten áldása elég. ¼ 5 után felültünk a kocsira, Anti is kijött; szerencsére a vonat nem késett, Anti besegítette a holmit rakni [sic], megköszöntem a szívességet, s mentünk. Soroksáron vagy 30 nyitott kocsi állt leponyvázva, s a közönségtől nagy hűhóval kipréselt 3 koronás karácsonyi dobozok, amiket a katonáknak szántak, hát érdemes-e itt valamit tenni. Tóthfalusy Ferkó kerülő úton egy dunavecsei asszonnyal írt anyjának levelet, amelyben rettenetes képét festette a szerbiai helyzetnek, azt mondva, nem hiszi, hogy élve kerüljön haza, szegény feje. Keletire megérkezve, az orvos vizsgált meg előbb bennünket futólag, Mari várt reám, egy cseh egészségügyi katona jött, aki segített, hazament szegény feje 5 napi szabadságra, ebből 4[-et] úton tölt, elmondotta, hogy a 11-ik cseh gyalogezred is megadta magát, meg hogy ha a csapatoknak kis idejük van, rögtön exercíroztatnak vele meg svarmliniét formálnak, nem rossz. Mussila várt reánk, be van 3 hete vonulva, segített a holmit hozni, a katonát útba igazítottam, s mentünk haza a teherrel, mennyit kelle az embernek a gyomráért dolgozni, igaz, hogy a mi gyomrunk jól van tartva. Mussila be volt rúgva, s hosszan mesélte az élményeit, szerettem volna kidobni, a nagy kereset mellett most a gyermekeinek ruhát és tüzelőszert akar kérni, megígértem, hogy megteszem neki, nemsokára elment. Mari szétrakta a holmit a kisszobában, mert a fiatalok [az albérlők] elmentek karácsonyra, szegény fejének volt elég dolga, sütögette az aprótésztákat meg a linczer tésztát, a hozottakkal igen meg volt elégedve; beszélgetés, elszámoltunk, s 10-kor nagy fáradtan fekvés, s nemsokára alvás. Az idő komor, borult, az eső egész nap szemzett, hideg szél fújdogált. Reggel 4°+, esti 10-kor 4°+ volt.
december 24.: Szenteste. Csütörtök. Reggel ¼ 8-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, azután villamoson be a vásárcsarnokba, de nem kaptam virágot, vettem mirtletont [?], a múlt évben nem kaptam, Czigánynénál virágot vettem. Nagytól elhoztam a czipőmet, azt is besorozták szegényt. Fel a hivatalba, rendet csináltam, Wagnerné elküldötte az inget és dohányt, elküldtem a nyugtáját, naplórendezés, elintéztem, ami volt munkát. 12-kor leugrottam borotválkozni, feljövet, rendbe szedtem az irodát. Visky, ki 14 napig volt beteg a fülével, bevonult, Podobják Jancsi, Cserényi betegek; Rácz Gyurkát Kónya, Kónyát Madarassy, s Korbot Rácz Gyurka helyére helyezték át. Megtisztítottam a szipkát, postát készítettem, és így az ünneplésre készen állottam, kissé fáradtan ugyan, de jókedvűen. ¾ 7-kor tisztolkodás, és el, villamoson haza, felpakolva mint egy csacsi, de szívesen hordtam, valamikor meg még az éhségem csillapítására szolgáló kis csomagocskát sem akartam vinni, bezzeg czipelem én most szívesen még a legnagyobbat is, csak legyen, más nép ilyen korban pihenésre gondol, és mi Marival minél öregebbek leszünk, annál többet dolgozunk, a fő az, hogy bírjuk, s az, hogy meg van a gyümölcse. Mari otthon nagy sütésben volt, behoztam a létrát, levettem egy skatulyát a polczról, azután vetkőzés, kitisztítottam az ezüst órát, -lánczot meg az aranylánczot, lámpákat, körmöket és szipkát alaposan, azután a czipőket tisztítottam meg, Mariét is, nagy mosdás, Mari is mosdott. 8 után ősi szokás szerint myrha[val] és tömjénnel kifüstöltem a lakás minden helyiségének minden sarkát, körültömjéneztem a karácsonyfát, megterítettünk. Szodoray is itt volt, és hozott egy üveg bort, jó lesz az ünnepre, azután elfújtam a szájharmonikán a karácsonyi éneket, hymnust, a mise introductiót, a lengyel hymnust, a tannenbaumot, a szózatot, szóval a karácsonyi énekekekt, így megy ez minden évben; könnyek peregtek végig arczomon, ahogy eszembe jutottak a hadba vonultak, az enyéim, mi fehér madarunk; Mari is panaszkodik, hogy ez a legnehezebb napja, mert ilyenkor hiányzik neki legjobban cicosa [a lánya]. Azután felgyújtottam a karácsonyfa gyertyáit, gyönyörű egy látvány volt, csengettem a karácsonyi csengettyűvel, Mari bejött, imádkoztunk megköszönve a Mindenhatónak a bőségesen adottat, megcsókoltam a dolgos kezét, megérdemli, s megcsókoltuk egymást, azután átvettük az ajándékokat, én kaptam egy finom Jäger inget, Mari datolyát, fügét, virágot, pálinkát; azt hittük, a Wagnerné küldte dobozban az inge lesz, de bizony abban egy czigarettahüvely-gyűjtemény volt, nevettük. 9 eloltogatva a gyertyákat, szinte sötétség borult a szobára, vacsorálás (borleves fehér kaláccsal, rántott hal szilvával s mézes-mákos csík és fehér bor), alaposan megvacsoráltam, azután elbeszélgettünk a régi időkről, Mari rendet csinált, én meg olvasgattam. 11-kor fekvés, nemsokára alvás. Az idő komor, borult, nyirkos, ködös; reggel 4°+, d.u. 2-kor 5°+, esti 11-kor 4°+ volt.
december 25.: I. karácsony [karácsony első napja]. Péntek. Felüdülve, ½ 9-kor fel, elugrottam az újságért, hazajövet, reggelizés, azután heverés, olvasgatás, megtisztogattam a lámpákat. [Kovlek] Málcsi kisasszony jött be, s bevett 2 stamperli [kupica] pálinkát, jó természete van. Mari a pulykával vesződött, és hogy ez a nap se múljon el munka nélkül, hát kifényesítette a kilincseket és rézneműt. ½ 11 után toilette, testgyakorlatok, felöltöztem plein paradeba [teljes díszbe], és miután esett az eső, gukkerral [? 'távcsővel'] mentem, és elballagtam az erzsébetvárosi templomba, helyet foglaltam, és elvégeztem az ájtatosságomat, megköszönve a Mindenhatónak a sok jót, amit adott, s imádkozva a hazáért és hadbavonult nemzetért. A mise a karácsonyi énekkel kezdődött, amely megható volt, és a Hymnussal végződött, amelyet a közönség énekelt. Innen, szőlőt víve, el, haza. Otthon vetkőzés, befüstöltem virágfüstölővel, beszélgetés. 2-kor megkezdődött az ebéd (becsinált leves pulykaaprólékkal, pulykapecsenye czékla répával, fehér kalács, mákos, diós patkó, linzi tészta, komiszkenyér, theasütemény, mogyoró, stangeli [stangli], datolya, malaga és friss szőlő, mandula, czukorka, fehér bor, azután a borok királya, a tokaji aszú, és a végén feketekávé), és ½ 5-kor fejeztem be, Mari nem győzte nézni azt a rengeteg quantumot [mennyiséget], amelyet bevettem, gyönyörködtem a tokaji színében, zamatában és ízében, olvasgattam ebéd közben, és beszélgettünk. Mari azután rendet csinált, és követte példámat, leheveredett, s aludtunk egyet, a harangok ünnepiesen kongottak litániára, mi meg olvasgattunk, beszélgettünk; kávézás, magam is csodálom, honnan fér ennyi belém. 10-ig olvasgattam, azután lefeküdtünk, jó ideig tartott, míg el tudtam aludni. Az idő gyalázatos, komor, borult, nyirkos, egész nap esett az eső, hol többé, hol kevésbé, sár, latyak borította az utczákat; reggel 5°+, d.u. 2-kor 6°+, esti 10-kor 6°+.
december 26.: II. karácsony [karácsony második napja]. Szombat. Reggel, nyugtalaunl töltött éjszaka után, 8-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, azután beballagtam a hivatalba, találkozva Marpousttal, az öreg vámházi vasúti képviselővel, akit 32 éve ismerek, elmondja szegény, hogy 5 fia volt a harcztéren, abból 3 sebesült, egyért [sic, egyik?] meg augusztusban zsákkal ment le Sabáczba, hogy a holttestét hazahozza, de egy órával késett meg, már elföldelték a tömegsírokba; van még 3 fia és 3 leánya, milyen természetű is az ember. Elhoztam az újságokat Dankótól, fel a hivatalba, naplórendezés. Bálintka megmutogatta a karácsonyfát, amely az idén elég sovány, s a sok ajándékot, amit kapott, persze nagy boldogan, ami természetes is, a leányok is sok mindenfélét kaptak. Munka nem igen volt, csak a naplóval. Szétnéztem a hivatalokban, Madarasy járt benn, lásd mon amours. 12-kor bejött Szodoray és ismét 10 koronát kért, na ez meg már éppen nem tetszik nekem, és be fogom szüntetni, csak a pénzemet kapnám meg tőle. ½ 2 lett, mire, tisztolkodva, villamoson elmentem haza. Otthon vetkőzés, beszélgetés, 2-kor ebédelés, menu [menü] mint tegnap, bizony 4 óra lett, mire befejeztem; hazajövet itt volt Nucsita [?] Bözsi, a leány megnyúlt, nagy [...], de semmi vonást sem fedeztem fel rajta gyermekkorából, legfeljebb szemeit, idegenül állottunk egymással szemben, a gyermek velünk ebédelt, mondja, hogy anyja regényeket olvas, hm, de jó dolga van, nem szeretem ezt a dolgot, már elszoktunk egymástól, s nem is szándékozom megújítani a dolgot, plane amikor látom, hogy erőltetik haszonlesésből a dolgot a szülei. A gyermek ½ 5-kor elment, Mari adott neki egy csomó édességet. Heverés, olvasgatás, Mari is olvasgatott. ½ 9-kor letelepedtünk, nemsokára alvás. Az idő komor, borult, nyirkos, délután az eső is szemzett; reggel 4°+, d.u. 2-kor 5°+, esti 9-kor 4°+ volt.
december 27.: Vasárnap. Reggel 8-kor fel, rendezkedés, elugrottam újságért, hazajövet, reggelizés, azután ruha, lámpák, czipők tisztítása; Marinak a házmesternével van kellemetlensége, nem köszön neki, s az bántja, hogy nem áll szóba vele, amit jól is tesz. Szellőztettünk, toilette, testgyakorlatok; Mari felment 11-kor a háziúrhoz, de az nem volt itthon, lejövet a házmesterné kiabált, s a kölcsönkért petróleumkannát követelte, melyet ő ajánlott fel; vártam, heverés, olvasgatás, befűtöttünk, vártuk a háziurat, Mari 1-kor felment, s elmondotta, hogy áll az ügy, s satisfactiót [elégtételt] kért, amit a háztulajdonos meg is ígért. Ebédelés rövidesen, heverés, olvasgatás, Mari rendet csinált, és szintén lkeheveredett. ½ 5-kor felöltöztünk, s kimentünk Pimperlékhez, ahova hívva voltunk vacsorára, vittünk a gyermekeknek írószert, s az asszonynak egy Minkótól kapott, nagy fűszerű virágot. Déltájt itt volt Bucskó is a 3 rakonczátlan fiával, akik egy perczig nem maradtak nyugton, hol ez, hol az volt a kezükben. Bucskó szivarokat, a gyermekek egy-egy csomag süteményt és édességet, s Gyula ezenfelül tollat, miegyebet kapott. Villamoson mentünk ki Pimperlékhez, ott volt a Szöghi fiú is, beszélgetés, a gyermekek igen megörültek jöttünknek. ½ 7-kor vacsorához ültünk, s hatalmas étvággyal fogyasztottam, ami az asztalra került, quaterkázva közben, s segítettem a gyermekeknek durákozni. Rózsa olyan mint egy kiselefánt, gömbölyű, egészen deformált a kövérségtől. ½ 11-kor elköszöntünk, meghívva őket mához egy hétre hozzánk. Ballagtunk haza a holdvdilágos estében. Az idő komor, borult, nyirkos, délután az eső esett, éjfélre kiderült; reggel 1°+, d.u. 2-kor 5 4, éjjel 12-kor 1°+ volt.
december 28.: Reggel ½ 8-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, tisztolkodva, felöltözve, reggelizés, azután ballagtam be a hivatalba; feldolgoztam, ami volt, naplórendezés, a főügyész tárgyalni ment, Engelt már egy hete nem láttam, igazán szeretném tudni, nyugodt lelkiismerettel veszi-e fel a fizetését ilyen teljesítmény után. Engel délben bejött, de már 1-kor nem volt itt; én leugrottam hajat nyíratni és borotválkozni, azután megírtam az újévi üdvözlőkártyákat, rendet csináltam a hivatalban, és befejeztem a naplórendezést, ideje lesz, ha már megszűnik ez a sok gond és sok munka. ½ 3 lett, mire, tisztolkodva, elmentem villamoson haza. A közgyűlési teremben a közigazgatási kiadóbeliek nagyban csomagolták az Amerikából küldött ajándékokat, amelyeket ládákba csomagolva az alispán rendeletére a járások szekereken vitetnek el székhelyeikre, ahol azokat a községek között osztják majd ki a hadbavonultak gyermekei és hozzátartozói közt. Poetikus egy idea volt, akárkinek a fejében fogamzott meg. Otthon 3 levelezőlapot találtam, közte Franczka nénémét, amelyben unokaöcsém, Ferdinánd értesít, hogy Sterba Anastasia újdonsült férje, Novák Rudolf és unokatestvérem, Brtnik János fia elfagyott lábakkal egy bécsi kórházban fekszenek szegények. Másodszor zaklat valami megbolondult sectárius, hogy 9 levelezőlapot firkáljak tele egy imádsággal, micsoda hülyeség. Mari felakasztotta a füstölt hús és kolbászkákat a kamrába, na, majd csak rendbe jövünk lassanként Vetkőzés, ebédelés rövidesen a maradékból, utána heverés, olvasgatás, szundítottam egyet. ¼ 5-kor felöltöztem, Mari stangelikat [stanglikat] sütött, s rendet csinált, én meg villamoson bementem az alispáni hivatalba inspectiót tartani. Megírtam ott az egész újévi gratulatiókat is egy füst alatt. ½ 9 lett, mire elmentem, a főjegyzőéknél vígan folyt a blatt [a kártyázás]. Otthon vetkőzés, beszélgetés; Mari künn volt Déneséknél, kivitte nekik a ficust [fikuszt], nem szeretjük ezeket a nagy növényeket, s így ajándék czímén túladunk rajtuk. Dénesék marakodnak, egymást etetik a rosz sebbel [a rossebbel], féltékenységi scenák [jelenetek] vannak valami Lukácsné miatt, de a férfi olyan marha, hogy az asszonynak írt levelet feladásra a cselédre bízza, az meg persze az asszonynak bemondotta. Kávézás, heverés, olvasgatás. ½ 11-kor fekvés, nem tudom, mi lelt, nem bírtam aludni, hánykolódtam az ágyban. Reggel deres, napközben ködös; reggel 1 –, d.u. 3-kor 2°+, esti 10-kor 1°+ volt.
december 29.: Reggel ½ 8-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, azután beballagtam a hivatalba, vettem még 5 levelezőlapot, tegnap csak 30 levelezőlapot és levelet írtam össze, rengeteg pénzembe kerül ez, és csodálom, hogy nem unom, de vannak köztük igen sikerült s találó képű levelezőlapok. Naplórendezés, előkészítettem a hivatalban az évzárást, elrakva az év folyamán érkezett irományok[at] meg ami egyéb volt. Azután végeztem a levelezéssel, felbélyegezve azt és sortálva [szortírozva]. Közben elvégeztem, a[mi] munka volt. Falragaszokon az 1887-, 1888-, 1889- és 1890-ben született s most felülvizsgált népfelkelőket január 16-ára berendelték szolgálatra. Engel tőlem kérdi, hogy miért haragszanak annyira ádázul egymásra az al- és főispán, a fene tudja jobban. A főlevéltárban az atyafiaknak igen ihatnékja volt, Csemiczky kértére fizettem nekik 4 korsó sört. Weisz értesített, hogy 22 korona jutalmat fogok kapni a megyétől, nagyon jó lesz, megfelezzük majd Marival a kis pénzecskét. 2-kor tisztolkodás, és villamoson el, haza, magammal víve a jövő évi naptárt is. Otthon vetkőzés, beszélgetés, ebédelés; nehezen jön rendbe a gyomrom, de igaz, hogy próbára is volt téve. Heverés, olvasgatás s alvás. Felébredve, elbeszélgettünk, kávézás, azután olvasgatás, előkészítettem újévre a ruhámat, kitisztítva azt és a fehérneműmet. 10-kor fekvés, nem éreztem ma magamat jól, ki voltam fáradva. Alvás. Az idő gyalázatos, komor, borult, nyirkos, délelőtt 10-kor elkezdett esni az eső, és esett estig, azután kissé kiderült; reggel 2°+, d.u. 2-kor 3°+, esti 10-kor 3°+ volt.
december 30.: Reggel ¼ 8-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, azután beballagtam a hivatalba; a Rákóczy úton vagy 20 fehér, sebesültszállító automobilja a Vörös Keresztnek száguldott rakva sebesültekkel, a könnyebben sebesültek nyitva, a nehezebben sebesültek csukva. Naplórendezés, azután elraktam az iratokat, évzárlatot csináltam, ami meglehetős nagy munka volt, de hát így volt eddig, s így lesz ezután is már, ameddig bírom; a vidéki levelezést feladtam. ½ 2-kor az ördög hozta Ziskánét, s annak a jegyzőkönyvét kellett írni. ½ 3 lett, mire, tisztolkodva, elmentem villamoson haza. Mari otthon takarított s letörülgette a port, vetkőzés, ruhatisztítás, elraktam a ruhát, kikészítettem, amit még lehetett, ebédelés, Mari rendet csinált, hoztunk fel egy rakott kosár szenet, hogy minden legyen idehaza, a kisszoba is rendben van, heverés, olvasgatás. Mari az utóbbi időben tűrhetetlen a tisztaság iránti pedanteriájával, akár egy holland asszony, én meg úgy tartom, hogy ha piszkítok, hát tisztítok is, és goromba, vén, piszkos, szutykos, köszvényes, ilyenfajta titulusok meg gúnyolódások járják, amiért reá is szóltam, mert nekem ez nem szokásom, de mástól sem tűröm, úgy látszik, feledi, hogy együtt öregedtünk meg. Alvás, 6 után fel, olvasgatás, felöltöztem, vacsorálás s theázás, 7-kor pedig villamoson be a városba, és a Fővámházhoz, ahol jelentkeztem szolgálattételre, 8-tól 10-ig a Sóház utczai 3. sz. őrhelyen voltam, ott egy bakát reguláztam meg két civilt, amiért nem mentek azon az oldalon, amelyet kijelöltem; felváltatva, rufmariageoztunk. Az idő ködös, borult, nyirkos; reggel 3°+, d.u. 2-kor 5°+, esti 7-kor 3°+ volt; estefelé hűvös szél fújdogált, és pedig északról, szikkasztva a sarat.
december 31.: Sylvester. Csütörtök. Reggeli 2-ig folyt a játék, azután avisó lettem reggel 4-ig, morphondírozva magamban bámultam az öreg Gellérthegyet, amelynek typikus látképét elrontja az új Ferencz József híd; felváltatva, lefeküdtem, s aludtam 7-ig, azután némileg rendbe szedtem magamat, azután néztük egy énekszóval vonuló ski csapat haladását; hosszú sorban vonulnak felfegyverzett népfelkelők az útvonalakon. Felváltatva 8-kor, boldog újévet kívántam mind közönségesen [sic], azután villamoson el haza; otthon vetkőzés, toilette, felöltözve, reggelizés, megbeszélve Marival a programot, villamoson be a hivatalba, lezártam az évet a naplóban, azután az irodában fejeztem be az évlezárást, elrakva mindent, s előkészítve mindent, ½ 1 lett, mire azt mondhattam, hogy kedvem szerinti rend van. Azután naplórendezés, lezártam a „Történelmi Eseményeket”, megebédeltem a magammal hozottból, a főügyésznének behoztam a Mari küldötte éjjeli puszedlit s túrós kinglit, viszont kaptam érte mézes puszedlit; Marinak tegnap a vármegye részéről kapott 22 koronából 12 koronát adtam oda, tegnap este összeszámolta a pénzét, hát ebben az esztendőben visszaesés van, többet adtunk ki, mint bevettünk, de hát ezt a háborús idők investitiója indokolja. ½ 3 tájt átmentem a Rácz fürdőbe, s azt szokás szerint alaposan kihasználtam. Engel ½ 1-kor jött, s ¼ 2-kor el is pályázott nagy sietve, boldog egy halandó. ¾ 3 lett, mire átmentem és átestem mindenen, a tyúkszemvágó a sebes lábujjamat helyreigazította, s tapasszal ellátta, megmértem magam, 80 klg 10 deka voltam, Mari meg 80 kilogramm nettó. ½ 6 lett, mire átmentem a nagytemplomba, ahol Bakáts apátplébános predicalt, befejezével, megható volt, amikor felhívott bennünket, hogy a pesti polgároknak a pestis megszűnte alkalmával adományozott Szentháromság harang hangjai mellett mondjunk imát a békéért, térdre borult a nép, s felcsendült a Trinitas harang lágy szava, s mély áhítattal fohászkodtunk a mindenhatóhoz békéért, hazáért s nemzetért. Elvégeztem áhítatomat, azután folyt a szertartás, a viola gamba czikornyás hangjai mellett lágyan ömlöttek az énekesek hangjai, a Taulum ergo, s a végén felharsant a hymnus, bizony a nép – nagyrészt intelligentia – nem igen énekelte. Mari várt, ½ 7-re vége volt a szertartásnak, Urayval is találkoztunk, beszélgetés, azután el, villamoson haza; otthon vetkőzés, előkészítettem még, ami előkészíteni való volt, czipő tisztítása. ½ 9-kor elszámoltunk, s vacsorához ültünk, füstölt hús és fehérbor volt; utána beszélgetés, körmök és szipka tisztítás[a], holtfáradt voltam, összezördültünk Marival valami felett, s a végszava, amit tőle ez esztendőben hallottam, az volt, „egye meg a fene”, erre lefeküdtem s aludtam is nyomban. Na, hát nem stylszerű befejezése ez ennek a háborús esztendőnek, kérdem? Az idő derült, de nyirkos, erősen ködös egész nap; reggel fagypont, d.u. 3-kor 3°+, esti 8-kor 1°– volt. Lezárom hát ezt a viharvert esztendőt, amelyben lángban áll a világ, gyásszal kezdődött s vérrel végződött. A mi kicsiny fészkünk azonban nem érezte meg, mert még mintha üdvére lett volna ez a háborús év, oly gazdagon gondoskodtunk szükségleteinkről, mint még soha, de igaz is, hogy mindenünk oly bőven van meg, hogy nagyon kevés magamfajta állású ember dicsekedhet azzal, mit mi fel bírunk mutatni, liszt, hús, bor, zsír, czukor, kávé, méz, mák, ízek, befőttek, dohány, ruha, minden, ami kell, csak éppen a mi fehér madarunk hiányzik közülünk. Egészségesek vagyunk, bár a kort már érezni kezdjük. Jó embereink megvannak. A rokonsággal jó lábon állunk, kivéve nénémet, Annát. Tisztelnek bennünket, s keresik barátságunkat, de azt nem igen adjuk mindenkinek. A hivatalban sem panaszkodhatom, kezdenek elismerni. Vagyonilag az év nem volt rosszabb, mint az előzők, bár deficittel dolgoztunk, de ezt indokolják a beszerzések. Néha-néha egy zördülés, azután kibékülés, de hát ez a természet rendje; a lumpolások szűnőfélben vannak, a haza iránt is lerovom tőlem telhetőleg a kötelességeimet, Önkéntes Őrsereg tagja és közgyám vagyok, és így csendben éljük le napjainkat, lehetőleg megszépítve azokat, amennyire lehet, s azt hiszem, ez a legokosabb, amit az ember tehet ebben a rövidre kiszabott életben. Kérem a Mindenhatót, hogy soha sem legyen rosszabb évünk, mint ez volt, s hogy óvja meg hazánkat az ellenségtől s a hadbavonult nemzetet segítse meg az ellen, s ha vége lesz ennek az öldöklésnek, engedje, hogy hazánk élvezhesse hozott áldozatai gyümölcsét is. Adieu, Óév. C. I. I. Lowetinszkyensis.
A folytatás: 1915. január
Utolsó kommentek