Hűvös reggelünk volt, ½ 3 tájt felriasztottak, s kezdődött a chaoszban a rendezkedés, a flaskából a tejet komiszmarczival [komiszkenyérrel] bevéve meg volt a reggeli; 15. s 16. sz[áza]d. mint ellenséget jelölők mentünk. Komisz hascsikarásom van a tejtől, mert vizet ittam reá. Mizerics közelében úgy 11 tájt rosszul lettem, kénytelen voltam kilépni [a menetoszlopból], mindent lehányva magamról, kiürítve magam, jobban lettem, habár pár perczig ájult voltam. Kasparek és Horák reggelre csúnyán bemaszatoltak [berúgtak], s keresztbe végighányták egymást, úgy tisztogattuk őket szalmacsutakkal. Végre, komisz út, nagy hőség után, már-már kimerülve, ¾ 12-kor [Nagy] Mezericsbe értünk, csinos városka; be lettünk szállásolva, én s Dolezsalek a Zsidó utcza 33 szám alá, egy zsidóhoz. Húst s zöldséget s egy marék rizst kapva, s fát is, haza, ez a komisz nép nem akart főzni, sem edényüket kölcsönadni, mert az ő szombatjuk volt, rájuk mordultam, mire egy keresztény leánnyal tőlük kikölcsönzött edényben főzettek. Borús s igen meleg idő van. Cseresznyét vettem, mégpedig szépet; tegnap Sanyitól levelezőlapot kaptam, amelyben bocsánatot kér, hogy nem írt, de azzal menti magát, hogy Lencsike beteg, szegény kölykem. Az ebéd bevevése után tisztolkodva, lefeküdtem, 5-kor parancsra, hatalmasan becseresznyéztem, nagy heccet csaptunk a különféle élelmiszerek kifaszolásánál. 10 emberre való theát faszolva, rum[mal] s czukorral azt megfőztük, igen jó volt, azt megiva, ki a városba; fenn voltam a kastélyban, mely csinos, s stylre nézve egyesíti a középkort az újkorral, s herczeg Lobkovitz tulajdona. ¼ 10-kor hazatértem, ágyat csináltak, kissé beszélgettünk, lefeküdtem s elaludtam.
(A Lobkowitz-kastély Gross-Meseritschben)
Az előző bejegyzés: 1887.07.29.
A következő bejegyzés: 1887.07.31.
Utolsó kommentek