Reggel ½ 8-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, tisztolkodás, felöltözve, reggelizés, s ballagtam be a hivatalba;
a Keleti [pályaudvar] előtt katonák várják az érkező bevonulandókat, az utczákban a bevonulók – ki csomaggal, ki táskával, ki bőrönddel igyekszik a katona ügyosztály[ba] meg a kaszárnyákba; élénk sürgés-forgás, az arczokon izgalom, kíváncsiság, rettegés, a villamosok zsúfolva, ez a képe a városnak.
A vármegye felbolygatva, a bevonuló tisztviselők búcsúzkodnak, csak mi állunk a főügyészségnél rendületlen nyugalommal, nem tudom, meddig, mert hát „inter arma silent leges”. Kunszentmiklóssal akartam beszélni, nem adnak összeköttetést, szóval hadi állapot; naplórendezés, azután folyt a munka, ami volt. Pénzeket fizettem be. Szétnéztem a hivatalokban, Révészt is behívták, és benn is tartották nyomban. Podobják Jancsi begazolva jött meg a szabadságról, délig elmorphondírozott a hivatalban, azután áttette a működését Weiszhez; én elvégeztem mindent, ami volt, s ¾ 2-kor tisztolkodva, átmentem Weiszhez, ahol Csemiczky, Pál, Pálné, Madarasy és Visky voltak már magas hangulatban.
Délelőtt a tisztviselők izgatottan tárgyaltak a folyosókon, egyik másik már egyenruhában, nem igen volt kedve senkinek sem dolgozni, izgatott volt valamennyi. János be volt egészen asecurálva [?], búcsúztatta Pál Jóskát, aki leverten ült a székén.
½ 3-kor elmentünk: Pálék, én és Csermiczky; elbúcsúztam Pál Jóskától, sajátságos, hogy ettől is kétszer búcsúztam, kétszer fogva kezet, mint Gurányi Laczival és az öreg Retkessel.
Villamoson el, haza, otthon vetkőzés, beszélgetés, ebédelés, heverés, olvasgatás, alvás. Mari rendet csinált.
5-kor felöltözve, elmentünk bevásárolni, hazahozva a holmit, azt elraktuk, azután lementünk mángolni, lemángolva, kávézás, azután ½ 8-kor felöltözve, elindultunk, ki akartunk menni Pimperlékhez, de a villamosok gyéren és zsúfolva jöttek, valószínű, hogy a személyzetéből behívtak egy csomót;
vártunk egy ideig, azután besétáltunk a városba, a nép csak úgy nyüzsgött a Rákóczi úton, a körúton a „Pesti Hírlap”, „Az Újság” fiókkiadóhivatalai előtt rengeteg embertömeg; egy század katona[…] jött teljes felszereléssel, óriási éljenzés, riadalom, egy 18 éves siheder veregeti a vállát egy megtermett, görnyedező reservistának [tartalékosnak: „azután csak jól harczoljanak”, szép, hogy oldalba nem rúgta, ha én vagyok, megteszem.
Az „Est” fiókkiadóhivatalán 3 nemzeti színű zászló leng, kértek egyet kölcsön, nem adták, egy suhancz felmászik, kiemel egyet, s a tömeg rohan zsákmányával, mi is utánuk, a Népszínháznál állunk, óriási zsivaj, éljenzés, katonabanda harsogása elől, egy rengeteg tömeg, öreg és fiatal, s ütemre ordítják „Le Szerbiával”, „Le Szerbiával”, közepén a katonazenekar lampionok között, tüzesen felropog a kurucz Rákóczy nóta, a felséges s könnyen bolondítható nép őrjöng, tombol, persze nagyobb részt olyan van együtt, akinek nem kell a bőrét a vásárra vinni; a tömeg befordul a József körútra, s tüntet tovább. Ez a hangulat most, meglássuk, milyen lesz később.
Lassan hazaballagtunk, a Keleti pályaudvar előtt rengeteg néptömeg ácsorog, búcsúzik, sír, nevet, egy csomó részeg reservista – vagy magát annak valló – dülöng, ez a háború képe az ország szívében. 10 óra lett, mire hazaértünk; sajátságos, hogy a kávéházakban még csak van vendég, de a vendéglők nagy részt üresek.
Otthon vetkőzés, beszélgetés, fekvés s nem sokára alvás.
Az idő délelőtt borultas, délután derült, de egész nap ősziesen hűvös; reggel 13 f, d.u. 3-kor 22 f, esti 10-kor 17 f volt.
Az előző bejegyzés: 1914.07.26.
A következő bejegyzés: 1914.07.28.
Utolsó kommentek