január 1.: Újév. Szombat. Reggel ½ 8-kor fel, rendezkedés, lámpatisztítás, toilette, testgyakorlatok, a pálinkás üveggel gratuláltam Marinak, felöltözve, plein paradeban [teljes díszben], az összes ékszerekkel, reggelizés, a házmester fia jött be elsőnek gratulálni, kapott 1 koronát; villamoson be a hivatalba, általános gratulálások. Székely Berti 10-kor jött be, gratuláltam neki, összenéztünk keményen a gratulatió alatt; Kónyának a kis leánya [Lili] volt benn, el is párolgott csakhamar. A fizetést felvettem, levonták a 120 Kor [korona] pénzbírságot, s ez a fegyelminek az epilógusa. A hajdú megkapta a magáét, Újfalusy döczögött be és gratulált, telefonnál voltam, a vállam megveregette, érdeklődve, hogy vagyunk otthon, nagyon hidegen és szűkszavúan válaszolgattam, ha ő 8 hónap után csak most érdeklődik irántam, hát elmaradhatunk örökre is. Elpiszmogtam egy-két bonyolultabb üggyel, az öreg Somogyi hajdú gratulált nagy melegséggel, szegény feje a béke után siránkozik. ¾ 12-kor tisztolkodás, s el, haza, villamoson; vittem Marinak virágot, egy szál szekfű, ára 40 fillér. Otthon vetkőzés, átadtam a fizetést, Mari kiadta az angariámat [járandóságomat], hozzáláttam a naplórendezéshez, közbe-közbe kahácsolva egyet. ½ 3 tájt ebédelés hatalmasan (májhaluskás [májgaluskás] leves, disznópecsenye uborkával, fehér kalács, mákos- diós patkó, édes tészta 5-féle, gyümölcs, szilva, datolya, malaga szőlő, füge, alma, dió, birssajt, dessertre 5-féle czukorka, fehér bor, a tetejébe 1906-os szamorodni fél literrel, s a végén rumos fekete kávé), hát, szegények vagyunk, de jól élünk. A gratulatiók is egyre jönnek, Lowetinszky Mici is írt egy szellemes levelet, jól fel van vágva a nyelve. Megbeszéltük Marival ügyes-bajos dolgainkat, heverés és olvasgatás, meg csemegézés. Közben beállított Busekné, elmondotta, hogy a férje az olasz harcztéren van, telephonos, és puczerje valamilyen zászlósnak, akihez egy nála lakott zászlós protegálta be. Atyja meghalt, az anyja nála van, akire annak iszákossága miatt panaszkodik, szeretne túladni rajta; kínáltuk süteménnyel, borral, kért, ha anyját valami munkához lehetne juttatni. Elmenetele után a szamorodnit fogyasztottuk az édes tésztával, el is nyomta Marit, úgy hogy leheveredett és aludt egy sort, én meg olvasgattam s csemegéztem, a rhumos feketekávéra már csak 7 órakor került a sor, azután énekelgettünk duettben, előszedve mindenféle régi nótákat. 10-ig ment ez így szép csendben. ½ 11-kor fekvés (K), azután alvás. Az idő komor, borult, ködös, nyirkos, reggel szép pelyhekben hullani kezdett a hó, de csakhamar – sajnálatomra – abba is hagyta, azután csak a köd hullott; reggel 2°+, d.u. 2-kor 3°+, esti ½ 11-kor 2°+ volt.
1916. február
február 1.: Kedd. Reggel ¾ 7-kor fel, egy meztelen nővel vesződtem álmomban; rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, villamoson be a hivatalba, egy új ember jött, szegény feje, valami Pálfi nevezetű, 40 felüli, nem igen fogja ez ezt a munkát bírni, de hát Agorasztó főjegyző protegalja. Dolgozgatás, Székely Berti a fizetését felvette és eltűnt, Kónya 1-kor szelelt el, én is felvettem a fizetésemet, hála Istennek 9 hónap után tisztán, majd csak behegednek a sors ütötte sebek. Dinnyés, a hajdú azt újságolta, hogy holnap megjelenik a hirdetmény arról, hogy a 43-50 éveseket II/28[-án] invitálják be a tánczra. 2-ig dolgozgattam, nem úgy ment mint szerettem volna, tisztolkodás, villamoson el, haza; átadtam a fizetést, azután átmentem megfizetni a házbért, a házmesterné mosogatta magát, nemigen hederítettem reá; vetkőzés, beszélgetés, Katya asszony velünk, füstölt húst meg tésztát, egész emberi koszton van; Tóthfalusy írt, dohány kellene neki, na, abból nem füstöl, amilyen indulattal van irányomban, olyannal én is az ő irányában. Mari megörült a teljes fizetésnek, rendet csinálva, azt számolgatta; naplórendezés, utána heverés, olvasgatás, elszámoltunk, kávézás, olvasgatás, beszélgetés; nem tudom, mi van Murtinnal, sem nem értesít, sem nem jön, pedig az iskola már megkezdődött, s nem is hiszem, hogy ekkor vacatió lett volna, valamiféle svindlit csinált ez a ravasz tót kölyök. 10-kor fekvés, s nemsokára alvás; az utóbbi időben igen fáradtnak érzem magamat, de nem is csodálom, nem való ilyen vén csontnak a létrázás. Az idő komor, borult, reggel erősen ködös, hideg; reggel 4°–, d.u. 2-kor 2°+, esti 9-kor 1°– volt.
Szólj hozzá!
1916. március
március 1.: Szerda. Reggel ¾ 7-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, villamoson be a hivatalba, dolgozgatás; ennek a Huszárnak rettenetesek az utószerelései, s olyan halommal van, hogy no; felvettük a fizetést, Kónya Lajosnak szólni kellett, hogy megadja a koronámat, nem tudott róla, hogy kért és kapott, nem rossz, na, nem is kap többet tőlem, annyi bizonyos. 2-kor tisztolkodás. Székely ½ 1-kor, Puza ½ 2-kor ment el, Visky meg amint a fizetését megkapta, elég patriarchálisan megy a dolog. Elmentem Domiánékhoz, azok egy helyett két könyvet is köttettek, azonkívül egy naplónak valót is kértem meg egy üveg tintát; na, ha még ezekben sem lehet békét registrálni, akkor felköthetjük magunkat. Járitzcal beszélgetve, el, bementem Hanserhez, beszélgetés, magára maradt, Raymond elment tőle ma valami ügyvédhez, s az én nyakamba tolta, hogy én protegáltam be, a kis hamis; kérdeztem, hozhatom-e az újságjaimat, amire igenlőleg válaszolt; innen villamoson el, haza; vetkőzés, átadtam Marinak a fizetést, beszélgetés, a kávé ára hirtelen felszökött, a kávé, melynek kilógrammja 2 évvel ezelőtt 3 K 40 f volt, most 10 korona, a kávé-pótlék nem kapható Frank-féle dobozokban, hanem valami „hadi kávé” czímű kimért kotyvalék, mi szerencsére vagy félévre el vagyunk látva, azalatt pedig csak fog valamilyen változás beállni. Murtin tegnap csomagot kapott, azt szorgosan dugdosta előlünk, pénze még nem érkezett meg, ami volt, azt elherdálta, s most már kölcsönre szorul őkelme. Vetkőzés, ebédelés, Retkes Anti is írt, sürgeti már a csomagot meg a czigarettát szegény feje, majd kell neki küldeni. Naplórendezés, borotválkozás, utána heverés és olvasgatás, bezzeg a történelmi események elnaplózása estére maradt; érdekes a nép véleménye, Bogyis Zsuzsának az öccse – aki most a tejet hozza – azt mesélte Marinak, hogy azért nem lehet küldeni élelmiszert, mert valami menyecske összeszűrte a levet egy muszka fogollyal, s elhatározta, hogy megöli hadbavonult urát olyformán, hogy mérgezett elemózsiát küldött neki azon hiedelemben, hogy az majd azt megeszi s meghal, történetesen a férje szabadságot kapott, s meghagyta czimboráinak, hogy ha csomag jön, egyék meg, otthon a férje nem akarta beereszteni azzal, hogy az ő férje meghalt, s mikor kierőszakolta [a] bemenetelt, az asszony és a muszka agyonverték és a káposztás hordóba rejtették, ahol később megtalálták s kitudódott a dolog, 10 czimbora megette a küldeményt, s a mérgezett élelemtől meghaltak, ezért nem szabad küldeni élelmet a harcztéren levőknek; hát lehetetlennek nem lehetetlen, csak kissé phantastikus [a történet]. Nagyné jött, lamentál, hogy Sanyit nemsokára viszik, s Pikáli az olasz frontról egy borzalmas leírásokat tartalmazó levelet küldött, Irénnek kérője van, egy válófélben levő, Sánta nevezetű doktor ? [sic] hivatalnoktársa kéri [a kezét], persze még csak a leányt kérdezte meg, a szülőket nem, na, meglássuk, lesz-e belőle lagzi. Elmenetele után kávézás. Heverés, olvasgatás. 10-kor fekvés, s nemsokára alvás. Az idő komor, borult, reggel szemzett, este meg esett az eső; reggel 3°+, d.u. 2-kor 7°+, esti 10-kor 4°+ volt.
Szólj hozzá!
1916. április
április 1.: Szombat. Reggel ½ 7-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, megkezdődött reggelire a fekete kávé ivása, ha meg bírtam inni a katonaságnál, miért ne igyam meg itthon a minden tekintetben tisztábbat, amíg ez a miseria megszűnik a tejjel, örökké csak nem tarthat, [a] theát nem szeretem, sem a levesfélét, marad ez utolsó menedékül. Villamoson be a hivatalba, dolgozgatás, tréfálkozás, felvettem a fizetést, megjárattam az áprilist [sic] úgy Korb[bal] mint Vargával; eredeti, hogy minden 1-én Visky meg Kónya a fizetés felvétele után eltűnnek, Puza is 1-kor ment el, Stremplné meg ½ 2-kor Dankó Micivel, a szerelők is elkészültek 2 órára, ami ritkaság. Székely Lajos jött bejelenteni, hogy bevonul, na, ennek sem vesszük sok hasznát, mi maradtunk utoljára Székely Bertivel. 2-kor tisztolkodás, menőfélben vagyok, jön Huszár ülnök egy Révai Margit nevű vézna úrileánnyal, akit nemrég hurrogott le Székely Berti, hogy törvénytelen gyermekeinek – Emmá[nak], Saroltának – ügye nem fordul elő, bár állította, 1912-ben kellett előfordulni, nem találom, eszembe jut, hogy, hátha Révai [sic] alatt vették be, és csakugyan meg is találtam Révai helyett Lévinek írva, azért nehéz itt valamire reámondani, hogy nincs, Huszár jegyzőkönyvet vett fel vele. ½ 3-kor villamoson haza, megelőzőleg elbúcsúztam IV/5-én bevonuló szolgánktól, Csiha Józseftől, láttam, hogy jól esik neki a figyelem. Mari nem volt otthon, fürdőbe ment, az étel ide volt készítve az asztalra; vetkőzés, ruha-, lámpa- s czipőtisztítás, kiráztam a fehérruháimat is. Murtin megkapta a csomagot, de láttam – kitette –, a tartalma ehetetlen volt, jó lesz a zsiradék a szappanba. Megebédeltem, kirakva a csetreszt, naplók rendezése, azután heverés s olvasgatás. Mari 6-kor jött haza, átadtam neki a fizetést, aminek megörült szegény feje, iszonyúan érti a módját a takarékosságnak s pénzzsugorgatásnak, de annak hasznát is vesszük, nem szorulunk senkire sem. Reggel villamoson menet találkoztam Markovics Ferkóval, panaszolta, hogy IV/5-én be kell vonulnia, tiszti rangfokozatát nem kapja vissza, legalább[is] egyelőre nem, biztatott, hogy valami felügyelői állást szerez esti 7-től éjfél után 1-ig valami boy-vállalatnál [küldönc-vállalatnál], nem volna rossz, legalább amíg a háború tart, pótolni a drágaság okozta túlkiadásokat. Heverés és olvasgatás, reggel ½ 7-től esti 6-ig megy ez a taposómalombeli élet, erre nem lehet reámondani, hogy nem munkás és solid. Jó volt, hogy visszarendeltem Murtin csomagját, mert két szövetnadrág is volt benne, az élelmiszert ideadta, megromlott benne a hurka és kolbász, de a hús kellő kezelés mellett még ehető lesz, a füstölt szalonnának nincs baja, a sütemény is élvezhető még. Mari a romlott húst kisüti, s zsírja a szappanba megy, melynek kilogrammja 6 koronára rúg fel. Theázás, Mari a húst mosogatta és sózta, heverés, olvasgatás. Tóth Imre jött, hozott 2 klg kávét á 12 korona, egy süveg és egy doboz czukrot, utóbbit a házmesternének engedjük át. Beszélgetés, megkínáltuk süteménnyel. ¼ 11-kor fekvés (K), azután alvás. Az idő gyönyörű szép, napfényes s derült, igazi tavaszias; reggel 6°+, d.u. 2-kor 13°+, esti 10-kor 8°+ volt.
Szólj hozzá!
1916. május
május 1.: Hétfő; az órákat 1 órával előbbre tolják. Reggel az új rendhez mérten ½ 7-kor, a régi idő szerint ½ 6-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, a nyári gúnyába öltözve, reggelizés, azután elmentem a rendőrségre bejelenteni Kartot, s villamoson be a hivatalba, fél órát késtem; dolgozgatás, nem igen ment, mert a felek folyton zaklattak, meg azután ennek a Huszárnak a darabjait szerelni valóságos borzalom, felvettem a fizetést, Székely Berti csak éppen a postát volt benn felbontani, meg a fizetést felvenni, azután elment költözködni; hasonlóképp tett Visky is. 2-kor, illetve a régi idő szerint 1-kor tisztolkodás, és el, villamoson haza; átadtam Marinak a fizetést, kifizettem a lakbért a házmesternének; vetkőzés, beszélgetés, elszámoltunk Murtin Jankóval, akinek anyja megküldte a 90 koronát, s kért, ne engedném hiábavalóságra kiadni a pénzt; heverés, olvasgatás, alvás. 5-kor fel – már most természetesen kénytelen vagyok az új időszámítás szerint beszélni –, segítettem Marinak a ruháját körülnézni [sic], naplók rendezése, heverés és olvasgatás. Bucskóné volt itt, beszélgetés, megpirongattam, mert azzal dicsekedett, hogy ennyit kalapért sohasem adott mint most ebben a háborús időben; elmenetele után kávézás, heverés, olvasgatás; nem bírok magamhoz térni a hűlésektől, az a büdös hivatal oly hideg, hogy még; énekelgettem is egy sort a régi jó darabok közül. ½ 10-kor fekvés (K), nemsokára alvás. Az idő reggel ködös, derült, délre beborult, heves záporeső mennydörgés[sel] és villámlással, rövid ideig pásztásan jég is esett, azután ismét kiderült; reggel 8°+, d.u. 1-kor 13°+, esti ½ 10-kor 11°+ volt.
Szólj hozzá!
1916. június
június 1.: Csütörtök. Áldozó csütörtök. Reggel 6-kor fel, rendezkedés; beállított Bucskó Sándor, s nagyon elszontyolodva – ami természetes – értesített, hogy megkapták a parancsot, hogy holnap reggel mennek Gyulafehérvárra, itt leszerelnek, és az 50. sz. ezredhez lesznek beosztva, ahol újra felszerelik őket, úgy véli, hogy Pimperl már el is ment. Borotválkozás, beszélgetés, Mari pálinkával kínálta meg, végre elbúcsúzva, elment. Toilette, testgyakorlatok, az öreg kiránduló ruhámba öltözködtem fel, reggelizés; a házmesterné még bei Nacht und Nebel [’éjjel, ködben’] elhurczolkodott, s a házban lakó Nagy Józsefné vette át a regnálást, meglátjuk, meddig, egyebekben már rendbe szedte a házat. Be villamoson a hivatalba, dolgozgatás; a szerelők is nekifeküdtek a munkának, 11 után én is segítettem nekik, s ¾ 12-re készen voltak; tisztolkodás, Madarasy járt benn, kérdezte, nem-e megyek el, Podobják János egy kis borra hívta meg, „nem én”, mondtam, „kirándulni megyek”; a fizetést is felvettem. 11-kor el Korb[bal] és Vargával a Kossuth Lajos utcza sarkára, ott vártuk, míg Mari a 17-es kocsival megérkezett, a Retek utczánál átszálltunk, kiérve a Zugligetbe, felballagtunk az Anna rétre, a Disznófőnél vettünk bort és sört, az Engelhardt-féle kis korcsma bezárt, az Anna réten kényelembe helyeztük magunkat, alaposan megebédeltünk, beszélgettünk, pihenés, igen jót tett a szervezetnek és különösen a szemeknek a friss levegő, s üde zöld szín sokasága. 5 tájt felmentünk a kilátóhoz, mely 2 évig zárva volt, most is csak esti 6-ig frequentálható; a hegy körül van véve 4-7 soros drótsövénnyel, lövészárkok s ágyúfedezékek ásítoznak elő, az erdőn nagy vágások vannak, az egész mutatja, hogy bizony nagyon közel álltunk mi ahhoz, hogy elözönöljék a fővárost, csakhogy persze engedtek bennünket, civilbagaget tánczolni a Vulkánon. Mari lenn maradt, mi meg felmentünk a toronyba, s gyönyörködtünk a táj szépségeiben. Kurdival találkoztunk, megőszült kissé, embonpointje [pocakja] van, máskülönben semmi baja sincsen, megörült a találkozásnak, lejövet, ballagtunk a Normafához, Mari rezgőt szedett; megnéztünk egy fedezéket, melyet üresnek véltünk, hosszú folyosója is volt, egyszerre csak egy zöld parolis, valószínűleg lengyel katona, nem engedte a továbbmenetelt, ergo [azaz] ide fenn még katonaság van. A Normafa úton át a Svábhegyre mentünk, s lejöttünk a Diana úton, egy helyen leheveredtünk a fűbe uzsonnálni, egy vidám, legelésző kecske jött udvarolni hozzánk meg koldulni, megevett az mindent amit csak kapott, kenyeret, szalonnát, sonkát, kalácsot, s végén a gyönyörű vadrózsa- és sárga akáczcsokrot lopta el, s ette meg nagy élvezettel, sokat nevettünk neki; megvártuk, míg kivilágítottak, azután le a Déli vasúthoz, onnan Varga a 63-assal, mi a 15-össel mentünk; beülünk, velünk szemközt ül Rimély főhadnagyi ruhában, mellette egy valamikor szép lehetett, de most ütött-kopott, vén, festett arczú, de nagy bontonos [illemes?] skatulya, nem ismertem meg eleinte [őt], csak amikor e némberhez szólott, ismertem reá fahangjára, s mikor erősen szeme közé néztem, zavartan s vörösödve fordította el a szemeit, hm, talán a kéjnők kitartottja restelli az ismeretséget, hát én nem kerestem, s nem törődöm vele ugyan most sem. Átszálltunk, s ½ 10-re értünk haza, mi voltunk a házmester első pasasai [fizető ügyfelei – a kapunyitásért]. Vetkőzés, elraktam a ruhát, holmit, kávézás, elszámoltunk, ½ 11-kor fekvés, a fiúk is akkor jöttek haza, odavoltak az öreg Murtinnal a circusban. Alvás. Az idő változó, nagyrészt derült, kellemes; reggel 12°+, esti 10-kor 15°+.
Szólj hozzá!
Naplók, 1914–1915.
Balogh János Mátyás
Előszó
Jelen forrásközlés Lowetinszky János József 1914. június 28. és 1915. június 30. közötti naplóbejegyzéseit tartalmazza. A szöveg értését – a bevezető íráson és a csatolt jegyzékeken és táblázatokon túl – szövegen belüli jegyzetek, magyarázatok segítik.
A Bevezetésben kontextusba helyezem a naplóírót és a naplót. Röviden ismertetem Lowetinszky életét és életének főművét, a naplóját általában, illetve a világháború első évében. Bemutatom, hogy milyen főbb cselekményszálai voltak a naplóíró budapesti, civil életének, és hogy milyen lehetséges szempontokra érdemes figyelni a diárium olvasásakor.
A forrásközlés fő részét értelemszerűen maguk a naplók képezik. A tárgyalt tizenkét hónapra vonatkozó naplókból csak a napi események bejegyzéseit adom közzé itt (azonban a párhuzamosan vezetett politikai összegzéseket – ahogy a naplóíró nevezte: „Történelmi események”-et – nem közlöm, tekintve, hogy azok lényegében a „Pesti Hírlap” tudósításainak kivonata). A naplóbejegyzéseket nem betű híven adom közre az olvasás megkönnyítése érdekében, így ékezetekkel és központozással láttam el a szöveget. Szögletes zárójelbe tettem az egyes kifejezésekre, szavakra, illetve személyekre vonatkozó magyarázatokat, illetve a bizonytalan olvasatra, vagy a kimaradt szavakra, szórészletekre való utalást is. A cirill-betűkkel, valamint morze-jelekkel titkosított részeket csak átírva közlöm, kurzív kiemeléssel, valamint utalással a titkosításra.
Ezt a részt egy általam szerkesztett tájékoztató kronológia, valamint egy rövidebb, egyes kifejezéseket magyarázó, valamint egy hosszabb, a naplóban előforduló személyeket (több mint fél ezer ismerőst) számba vevő lista követi.
„Az 1915-iki háborús esztendőben mint az „Önkéntes Őrsereg” tagja, Lowetinszky János” [oldal a naplóból, rajta egy enyveshát-fényképpel]
Bevezetés
Lowetinszky János József naplójának jelen közreadása révén vizsgálhatjuk a világháború első évének budapesti hátországát, a világháború civil megélését a fővárosban. Elemezhetjük, hogy a naplóíró kisember számára mit jelentett a háború, hogy hogyan jutott a hírekhez, és hogy azokat hogyan élte meg. Azt is továbbá, hogy milyen „frontok” jelentek meg életében a háború kitörésével, és hogy ezeken a „hadszíntereken” (maga a napló, Budapest utcái, önkéntesség, szociális mozgalom, munkahely és otthon) mit tapasztalt és hogyan boldogult a dolgozat főszereplője. A napló műfaja nem csak a frontszolgálat, de a hátországbeli élet egyéni megélésének vizsgálatához is fontos forrás. A világháború élményének megörökítése utáni vágy hatalmas változást hozott az írásbeliségben, tömegével ragadtak tollat olyan társadalmi rétegekből is, amely rétegekben kevésbé volt elterjedt az írás. Katonalevelek és katonanaplók nagy számban állnak rendelkezésünkre, a hátország alulnézetből történő vizsgálatához azonban unikális forrásnak tekinthetjük Lowetinszky akkurátusan vezetett, „civil” naplóját.
Feltételezhető, hogy a naplóban tetten érhető kép és gondolkodásmód több eleme – Lowetinszky nacionalizmusa és Habsburg-ellenessége ellenére (és miatti) mérsékelt lelkesedés a háborúért, szolidaritás a hadbavonultakkal, önkéntes társadalmi szerepvállalás, élelmiszerek és készletek felhalmozása – nem csak a naplóíróra, de tágabb környezetére is jellemző lehetett, és így jobban megismerhetjük a száz évvel ezelőtti kishivatalnokok és kispolgárok közelebbről és közvetlenül alig ismert világát, gondolkodásmódját is.
Szólj hozzá!
1914. június 28–30.
június 28.: [Kunszentmiklóson] Vasárnap. Ferencz Ferdinándot s nejét meggyilkolják. Reggel 8-kor fel, rendezkedés, reggelizés, beszélgetés, toilette, felöltözve, bementem a főszolgabírói hivatalba, Martinovich főszolgabíró, Holló szolgabíró s Szabó állatorvos szívélyesen fogadtak, elbeszélgettünk, a főtéma az államosítás volt, a szolgabírák igen lehangoltak. Holló szerint Fazekas alispán a kunszentmiklósi kerületben akar fellépni képviselőjelöltnek, na, akkor én is korteskedem; sok mindenféle pletyka került még szóba. ½ 12-kor elmentünk Antival Becki Jancsihoz, aki szívélyesen fogadott, onnan el haza, otthon vetkőzés, ebédlés jóízűen, utána quaterkázás 2-ig, azután kiheveredtem a napon, s süttettem vele a bőrömet s hallgattam a harangok zúgását, igen jól éreztem magam a nagy csendben, szundítottam egyet; olvasgatás. Anti egy gyűlésre ment, ½ 5-kor jön haza, s azt mondja, Baky Lajostól, a postamestertől hallotta, hogy telefonálják Budapestről, hogy Sarajevóban d.e. 10 óra után Ferencz Ferdinánd trónörököst és nejét Hohenberg Zsófiát meggyilkolták; az egyik gyilkos, aki bombát dobott, Cabanič [Čabrinović] nyomdász, a másik, aki a trónörököst a nyak ütőerén, Hohenberg Zsófiát jobb lágyékán találta, egy Princzip [Princip] nevezetű VIII. éves [-ikos] bosnyák [valójában boszniai szerb] gymnazista; a szerencsétlen pár fél óra múlva meghalt. Egy éljent ordítottam, mert hazámnak egy nagy ellensége múlt ki, s egy Habsburgi; bár mint ember rettenetesnek tartom ezt a cselekményt, de mint magyar nem igen sajnálkozom a nemzetemet s hazámat gyűlölő ipse halálán, szóval Hadés még rajtunk tartja a kezét; tragikus a dologban, hogy éppen a gyermekei nevébeni renuntiatio [renunciáció – ’lemondás’] 14-ik évfordulóján történt ez az eset, s sajnálom az árván maradt 13, 11 és 8 éves három gyermeket, akik szegénykék szintén velük voltak. Kirívóbb a dolog azért, mert hír szerint ő volt a trialismus híve, ő adta a szarvakat a délszlávoknak, íme, a szarvval felöklelték nem csak őt, hanem az ártatlan asszonyt is. Uzsonnálás, aludttejet ettem, s epreztünk Marival. ½ 6-kor én meg Anti kocsin kivittük az aratót az Anti által a Hajós uradalomból felesben bérelt 15 holdnyi földre, gyönyörködtem a hatalmas búzás, rozsos táblákban, melyekben éretten és megadóan hajladoztak a világos szőke kalászok; gyönyörködtem a naplementében. Helios szekere mint egy Cyclop óriás vérvörös szeme bukott le a láthatáron, s utána ünnepi csendbe borult az alkonyat csillaghímes palástja, öreg Gaz[…] […] neki a teremtéstől. Hazaérve, Tóthfalusy jött oda, be volt rúgva. Anti rövidesen ki is nézte; vacsorálás, beszélgetés, quaterkázás [kvaterkázás - 'poharazgatás']. ½ 11-kor fekvés, s nemsokára alvás. Az öreg Retkes ebédhez közénk ült, de alig 5–6 kanálnyi levest evett, meg frissen fejt tejet fél bögrével, czukorral vett be, szilárd táplálékot nem bír enni. Anti kitelepedett a fűre a subájába burkolózva, irigylettem érte. Az idő szép nyárias, igen meleg volt.
Szólj hozzá!
1914. július
július 1.: Reggel felüdülve, 7-kor fel, rendezkedés, toilette, tisztolkodás, felöltözve, elmentünk a szövetkezetbe, Mari vett czukrot, hazajövet fogott egy asszonyt, s annak adott 6 kg meggyet; reggelizés, s be villamoson a hivatalba. Szodoray bemutatta fiát – Dezsőt – s kért, protegálnám az újpestieknél, megbeszéltük a dolgot, azután megindult az incasso [pénzgyűjtés], elég jól ment, Suhajdy is benn volt, felvetettem vele a pénzt, azután Podobják Jancsi gyűjtését incassáltam, Podobják Kálmán 28, Újfalusy 37 és én 26 koronát gyűjtöttünk, a hölgyek vettek Jancsinak egy ezüst fogantyújú botot, egy pár ezüst kézelőgombot, meg rózsákat. Felvettem a fizetéseket s szétosztottam azokat. Naplórendezés, elvégeztem, ami volt; postát készítettem, kifizettem Wlassicsnak 210 koronát a főügyész fizetéséből. Tóth éppen csak a fizetését jött be felvenni. Engel még azt sem. Hankovszky benn volt 1 ½ órát. 2-kor tisztolkodás, és el borotválkozni, s onnan villamoson haza. Otthon vetkőzés, beszélgetés, Mari a meggyet bontogatta, ebédelés, utána heverés, olvasgatás, aludtam egyet. 5 után fel, felmentünk a padlásra, üvegeket hoztunk le, azután megtörtem 3 kg czukrot, Mari meg a meggyet tette el befőzni, kavargattam a rotyogó meggyízt. Kávézás, beszélgetés. ½ 9 tájt Mari üvegekbe rakta a kész ízt, s rendet csinált; vacsorálás, olvasgatás. ½ 11-kor fekvés, nemsokára alvás, ezt megelőzően (K). Az idő komor, borult, hűvöses, reggel 14°+, d.u. 2-kor 18°+, esti 10-kor 12°+.
1 komment
1914. augusztus
augusztus 1.: Szombat. Reggel ½ 7-kor fel, rendezkedés, megöntöztem a virágokat, Mari elment piarczra, hazajöttével nekiálltunk, és kiporoltuk ketten a pokróczokat; toilette, testgyakorlatok, tisztolkodás, felöltözve, reggelizés, azután lementem a házmesterhez, csak az asszony volt itthon, kifizettem 198 koronát, aláírattam vele úgy a mostani, mint a májusi negyedbérek felvételét, meg hogy csöveket [a fürdőkádhoz] nem adtak, meg a repedt ablakokat; azután villamoson be a hivatalba, a kocsik gyéren és zsúfolva közlekednek a munkaszünet felfüggeszt[…], az utakon egyenruhás és egyenruhátlan emberek serege élénkíti [sic]; Kirkó Béla ülnök 3 óráig jött vonaton Monorról. Felvettem és szétosztottam a fizetéseket, a magáét [a sajátját] és Ferenczét a főügyész vette át. Tóthnak be kell vonulni, behajtottam, amit lehetett. Nemere ismét megszökött, szép kis firma; naplórendezés, azután folyt a munka, ami volt. Postát készítettem, aláírattam a főügyésszel. Hankovszkynak is be kell vonulni, a tisztviselők a folyosókon izgatottan tárgyalják az eseményeket, senkinek sem ízlik a munka. Én az enyémet elvégeztem, expediáltam, aláírattam, reponáltam, postát készítettem. Pálné volt benn a fizetést felvenni, azt mondja, Pál az éjjel itthon hált, s ma megy Budaörsre, s onnan holnap Újvidékre, kérte feleségét, venne neki csizmát. Székely Lajos átadta neki a fizetést, s Székely Berti volt olyan szívtelen, hogy kölcsön adott 5 koronát levonta a bevonult katona családjától, disznó egy firma. Megebédeltem a hazulról hozottból. ½ 2-kor tisztolkodás, s le a Verbőczibe, ahol Csemiczky, a leánya, Weisz, Weiszné, Hammel, Újfalusy s Podobják Kálmán voltak, megittam 3 pohár sört, elbeszélgetve. ½ 3-kor átmentem Budára a Rácz fürdőbe, és azt a szokott módon kihasználtam. 5-re mentem ki a kis korcsmába, ahol Mari már várt reám, megittam egy pohár sört, azután ballagtunk a Rákóczy úton haza, az útvonalon csak úgy nyüzsög a nép, Baumgartner jött velünk a Károly körútig, beszélgetve. Csak úgy […] a sok egyenruhás és egyenruhátlan ember a Keleti felé, és a Keletitől tolong, ez a góczpont. A Szegényháztéren lóavató bizottság működik, s ugyancsak szedi a ficzánkoló paripákat. Otthon vetkőzés, olvasgatás. Németország 12 órás ultimátumot adott át Oroszországnak, na, akkor mégis ette már a fene az egészet, és benne vagyunk az Európai háborúban. Mari trécselt a szomszédokkal. 10-kor fekvés (K), azután alvás. Az idő igen szép, nem túlságosan meleg, éppen hadviselésre alkalmas. Reggel 19°+, d.u. 2-kor 20°+, esti 10-kor 15°+ volt.
Szólj hozzá!
1914. szeptember
szeptember 1.: Kedd. Reggel 7-kor fel, felráztam a rhumot, megöntöztem a virágokat, tisztolkodás, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, azután beballagtam a hivatalba; a Thököly út 48. sz. alatti kereskedelmi iskola csak úgy ontotta a 4 sorokban a lóversenytérre haladó bevonultakat, akik között úriember poczakkal, czvikkerrel, villamoskalauz, városi, bírósági szolga, rendőr, földműves haladt, jó humoruk megvolt, mert az egyik pesti kinézésű ember kérdezi a bajtársát, „most csak azt szeretném tudni, Siegre megyünk-e, vagy platzra”, szegény feje, jó lesz, ha a Platzon Sieget aratunk. Benéztem Nagyhoz, csütörtökre ígérte a dolgot. Be a hivatalba, magam maradtam, a főügyész Csömörön volt, Engel csak a fizetéséért nézett be. Tóth Elemér csak 720 kor. fizetést kap mint bevonult, hát nézetem szerint ez sem igazságos, ha a bőrüket viszik a vásárra, emitt meg lehúzzák, ami jár nekik. Felvettem a fizetéseket és szétosztottam azokat. Incassálást [tartozást behajtani] próbáltam meg, Podobják nyavalygott, pedig figyelmeztettem, amikor kölcsön kért. Hammel 3.50 helyett 2 koronát adott, Kónya riadt pofával jött fel, hogy mennyi baja van, meg miegymás, hát, mondok, „amikor kérted, nem tudtad ezt?”, azt mondja, „neked mégis csak könnyebb, magad vagy”; a fene egye meg a dolgukat, és a családi pótlék nem számos, kölcsön kérni igen, de megadni azt nem, na, nem is kap tőlem senki egy vasat sem, lesz reá gondom. Naplórendezés, a főügyész is megjött, elkészítettem a havi zárlatot is, azután folyt a munka, ami volt. Pálné jött be a kisleánnyal, meg volt ijedve, s nyelveskedett, hogy ez méltányos-e etc. Lementem vele a főjegyzőhöz, s előadtam neki a dolgot, azt mondja, nem tehet semmit sem, az asszony forduljon az elöljárósághoz, s ott kérje az államsegélyt, na, jól áll szegény feje; írtam Balázsovitsnak, azt mondja még a főjegyző, hogy a belügyminisztérium adta ki a szigorú rendeletet, hogy […] sem adhatnak segélyt és díjnokot sem vehetnek fel. Nosza, nekiestem az árvaszékieknek, hogy hát már most kezdjük meg az actiót, bele is mentek, bementem Kuthy Áronhoz, s előadtam neki a dolgot, belement az is, csak a felsőbb hatóságot akarta erről értesíteni, a főjegyző éppen ott volt, előadtam neki, hogy az a szándékunk, hogy a vármegye hadbavonultjai[nak] családjaik segélyezésére felajánljuk, míg a háború tart, 1%-ot a fizetésünkből, láttam, hogy jól esett a főjegyzőnek ez a spontán nyilatkozat, s megígérte, hogy megbeszélik az alispánnal, s belevonja az actióba a tiszti kart is; vissza is jött nemsokára, s azt mondotta, hogy elég, ha 0.35%-át adjuk, abból is bőven kifutja a segélyezés, már ő a számvevőséget megkérdezte, így is jó. Podobják Jancsi jött azután be, s szeretett volna nagyképűsködni, de nem lehetett. Lementem az árvaszéki iktatóba, ott Székely Berti nagy parasztdölyffel odavágta, hogy ad ő Kispesten havonta 20 koronát, adjon most a megye az alkalmazottainak, amiért reámordultam, azután Dinnyés Mariskára, a díjnoknőre, mert kisült, hogy 90 korona fizetését kapja, s ennek daczára hadbavonult férje után igényli az államsegélyt, hát ez mégis csak disznóság, ebből az összegből magános nő létére megélhet, meg is mondottam neki keményen a véleményemet. Wlassics felvette dr. Tóth Elemér fizetését, 38 K 41 f-t, s a 43 koronás tartozás résztörlesztéseként 20 koronát. Hankovszkyné jött be, s felvette az ura fizetését, 19 kor 83 fillért. Így hát ezzel is rendben vagyunk. Disznó egy nép ez, semmit sem akar áldozni, csak a maga javát keresi, s ezekkel a szegényekkel, akik az ő nyugalmukért életüket áldozzák, még pár fillért sem akarnak áldozni, és akkor küzdjön ez a nép. Rendbe szedve a hivatalt, 2-kor tisztolkodás, s el Pálékhoz, vettem a kisleánynak holmi nyalánkságot, megvigasztaltam az asszonyt, hogy ne féljen, segítünk rajta, megírtam a segély iránti bejelentést, s azt aláírattam a házmesternével, azután villamoson el, haza; otthon vetkőzés, beszélgetés, ebédelés, heverés, olvasgatás s alvás. Mari ma az ágyruhát szellőztette s áthúzta, rendet csinált. 5-kor fel, segítettem a paradicsomos üvegeket körülvagdosni, azután elraktároztuk a kamrában a beszerzett élelmiszereket, elraktuk a paradicsomot; egész délután sajgott a bal lábfejem, estére azután a síncsontba húzódott a fájdalom. Mari mondja, hogy a pékné – Trub Jónásné – mondta, hogy a fiuk ugyancsak hoztak Serbiából [Szerbiából] scharolokat [?] nagyértékűeket, ezüst karpereczeket arany betéttel, nagy aranynyaklánczokat, hát persze,e z zsákmány lehetett, vagy mi, de természetes dolog. Kávézás, olvasgatás. ¾ 10-kor fekvés, de nem bírtam elaludni a folytonos sajgástól. Az idő szép, derült, délután hűvös szél fújdogált; reggel 15°+, d.u. 2-kor 20°+, esti 10-kor 14°+ volt.
Szólj hozzá!
1914. október
október 1.: Csütörtök. Reggel ¾ 7-kor fel, rendezkedés, megöntöztem a virágokat; segítettem Marinak a kisszobát rendbe tenni, ki akarja adni, mert megnyílt az ipariskola; toilette, testgyakorlatok, tisztolkodás, felöltözve, reggelizés, azután felkötöztük a kiadást jelző táblát, s ballagtam be a hivatalba; tele van a város – nem akáczfavirággal – hanem büdös, pajeszes Ung és Bereg megyei zsidóval, akik az ő szeretett oroszaik által ugrattak meg Kazárföldről, Ung, Bereg s Máramarosszigetből, s most a Jom kipurt itt obégatták le a fedezetünk s assistentiánk mellett, a fene ette volna meg őket rakásra, most itt ragályozzák az amúgy is fertőzött levegőt, ugyan kormány úgy intézkedett, hogy a vagyontalanja Szathmár-Németibe internáltassék, a vagyonosabbja mehet, ahova tetszik, az osztrák honosok pedig Ungarisch Hradischban lesznek összegyűjtve, oda nem csak a zsidók, hanem a magyar és osztrák állampolgárok quantum species. Mohrläder jött fel, felvette a járandóságát, én kalauzoltam, szétosztottam a fizetéseket, csupa új bankó, s volt szép számmal 2 koronás is. Incassáltam [behajtottam a kölcsönöket], a fiúk fizettek mint a katonatisztek, és így én is abban a helyzetben voltam, hogy fizethetek, így kifizettem a Tóth-féle tartozásra még hátralékos 20 koronát, melyet a fizetéssel együtt dr. Tóth Imre vett át. Kifizettem még Borbásnak is a tartozásom, bántott, hogy nem tehettem eleget abbeli kötelezettségemnek, hogy szeptember 2-án fizessem vissza – mint ígértem – tartozásomat, na de csak mindenki úgy fizessen mint én, akkor hitelképesek leszünk. Naplórendezés, lezártam a hónapot, azután elvégeztem, ami munkája volt a hivatalnak, s dolgozgattam a választók névjegyzékén is. Azért az Isten csak megsegít, hogy ügyes-bajos dolgaimat rendezhetem. A fizetés is felszabadult a nagy nyugdíj-levonás alól, ma már 20 koronával többet kap Mari, a nagy előleg november 1-én telik le, talán nem is veszem fel többet, s akkor az összes levonás nem több havonta 7 koronánál, s kapunk 126 koronát havonta, 6 koronával többet, mint amikor díjnok voltam, s 800 korona lakbérrel, hát bizony ez subrum, s hála legyen érte Istennek, hogy munkás és fáradtságos s fájdalmas életünk eme gyümölcsét elértük. ½ 1-kor átugrottam Borbáshoz, és kifizettem a 30 kor. tartozást, adott 1 koronát, nem is rossz üzlet, ő ad kölcsön, és ő fizeti a kamatot a kölcsön után, hja, meg kell az embereket válogatni, akikkel üzletet kötünk. Mondom az öregnek, hogy szereztem vasgyűrűt, áldozatot hozva a sebesültjeinkért, azt mondja, „hát a másikat miért nem adod oda, azt is odaadhattad volna Vilmos császár háborújára”, szinte láttam rajta, hogy nem tetszett neki a dolog. ½ 3-ra, tisztolkodva, villamoson el haza, nagy örömmel víve a tiszta gázsit Marinak. Otthon vetkőzés, beszélgetés, Máramaroszigetről egy törvényszéki bíró menekült családja ki akarta venni a nagyszobát, na, ebben nem megyek bele. Ebédelés, segítettem Marinak elmosogatni, rend levén, felöltöztem, és elmentünk az Alpár utcza 6. III. 2. sz. alá, ahol Mari délelőtt chaiselonguet [fekvőszéket] nézett, amely kissé kopottas, de jó karban van, s azt Mari rövid alku után megvette, embert hoztunk, aki haza hozta, én előrementem, s helyet csináltam; 12 koronára tartották, Mari megvette 8 koronáért; vetkőzés, azután nekiálltunk, s felszögeltük a kisszobában a képeket, tükröt és fogast, Mari megigazította az ágyat, terítőt tett a kis asztalra, s egésze csinos, otthonos képe lett a szobának, még ami van javítanivaló, azt Mari beosztva elvégzi, és ezen is túl leszünk. Rend levén, kávézás, elmosogattunk, heverés, olvasgatás, Mari nagy örömmel számolgatta a pénzét. ¼ 10-kor fekvés (K), azután alvás. Az idő változó, nagyrészt derült, hűvös a szél, azonban már engedett némileg. Reggel 5°+, d.u. 3-kor 16°+, esti 9-kor 6°+ volt.
Szólj hozzá!
1914. november
november 1.: Mindenszentek. Vasárnap. Mari 1-kor feküdt le; reggel ½ 6-kor fel, magunkra kapkodtunk öreg gúnyákat, a kosárba raktuk a kiviendő virágokat, párnát, sírdíszt, s a Keletinél felszállva, átszállóval ki az Újtemetőbe, ½ 7 lehetett, mire kiértünk, ott a nagyságos temető-igazgatóság kegyes jóvoltából mi, fizető, birkatürelmű, misera plebs contribuens [nyomorult adózó nép] 7-ig vártunk, míg a nagyságos őrök s tekintetes paraszt collégáik, az öntözők bevették a papramorgójukat, s kegyeskedtek bennünket az általunk drágán megfizetett temetőbe bemenni. Hozzáláttunk Marival, megtisztítottuk előbb a sírt a gaztól, körülsepertük, azután feldíszítettük a párnával, csokorral, virággal, meggyújtottuk a mécseseket, imádkozva egyet, el az öreghez, az is kapott egy csokrot, kihoztuk neki a ministeriumtól kapott, nemzeti színű koszorú szalagját, és felkötöttük azt neki. Innen villamoson a Hungária útig, s onnan gyalog haza; Minkó hozott virágot, fehéret, szépet; vetkőzés, ruha- s czipőtisztítás, reggelizés, toilette, azután felöltöztem az új, sötétkék ruhámba plein paradeba [teljes díszbe], és villamoson be a hivatalba; szétosztottam a fizetéseket, azután naplórendezés, ami derekas munka volt ma, a havi zárszámadást is elkészítettem, így hát rendben vagyunk. ½ 1-kor tisztolkodva, villamoson el, haza. Otthon vetkőzés, ebédelés hatalmasan, megelőzőleg kifizettem 198 koronát házbérben és járulékaikat, kis siesta, mialatt Mari rendet csinált, s felöltözött. 3-ra felöltöztem, s Keleti[…] át, el a Kerepesi temetőbe, kerestem Irént, de nem találtam a sírját, meggyújtottam hát a gyertyákat egy síron, el Irma[hoz] és Vilmához, Saller Imréhez, az öregúrhoz, Bellaagh Imréhez, atyámhoz, Kochhoz, de már ez utóbbit sem igen találtam, Sándorkához, Papp Sándor nagyanyjához, Szabó orvosnövendékhez, Bajkayhoz, s végül anyámhoz mentünk, mindenütt egy imát mondva, a szomszédoknál is meggyújtva egy-egy gyertyát, virágokat és gyertyát helyeztünk mindenhová, már nehezen megy a dolog, de ameddig bírom, végzem. Pimperl is künn volt, Ernő[vel] s Micivel, kik nagy örömmel ugrottak a nyakunkba. Marinak is elég volt, a virrasztás, menstruatiója is volt, a lába is fájt, alig vonszolta magát. 5-kor villamosra ültünk, s kimentünk mi fehér madarunkhoz, megigazgattuk a lámpákat, gyújtottunk a szomszédoknak gyertyát, azután Wagner[nek] és Grabitsnak, és nagybátyámnak, az öregasszony egyszerűen követ tétetett, és most azzal a továbbinak vége van. Innen ballagtunk a villamoshoz, czammogva a nagy tömegben, s nagy nehezen elvergődtünk Keleti pályaudvarig, megbotránkozva egy zsidó páron, amely ott coram publico [nyilvánosan] – nem törődve csípős megjegyzéseimmel – nyalta-falta egymást, ez csak zsidótól telik ki. Otthon vetkőzés, kávézás, elszámoltunk, olvasgatás, Mari 8 után lefeküdt, s ¾ 9-kor követtem a példáját, s nemsokára alvás. Az idő szép, derült, reggel s este hűvös, nyirkos; reggel 1°+, d.u. 2-kor 13°+, esti 9-kor 8°+ volt.
Szólj hozzá!
1914. december
december 1.: Kedd. Reggel ¼ 8-kor fel, rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, felöltözve, reggelizés, felvettem a lábszárvédőimet, igen viszkettek már a végtagjaim. Naplórendezés, lezártam a hónapot, Mari ugyancsak belenézett ebben a hónapban az imakönyvbe, de hát ha ő is rendben lesz, majd pótolja ismét. Azután motyorásztam, mi volt, szétosztottam a Ferencz hajdú által felhozott fizetéseket. Letelt a nagy előlegem, a nyugdíjlevonásom, és így egészen tisztán ma kaptam meg a kineveztetésem óta a fizetésemet, azután megindult az incassó [a kollégáknak kölcsönadott pénzek behajtása] is, ami elég sovány volt. Podobják Kálmán ismét eltolta a fizetést [a kölcsön megadását a naplóírónak]. Pál ügyében megkérdeztem Dr. Péterfyt, azt mondotta, hogy 2 tanú jelenlétében hívja fel a feleségét, hogy őt kövesse, ő gondoskodni fog róla, s ha nem megy, hagyja ott, na és most csinálja a dolgot, ahogy akarja. Megkezdettem az évi zárszámadás előkészítését, dolgozgatva rajta, miután a hivatalszolgát elintéztem és rendbe szedtem azt. 2-kor tisztolkodás, s el, villamoson haza, átadtam Marinak a fizetést, aminek megörült szegény feje, hogy élvezheti kettőnk fáradozásainak gyümölcsét; megadtam a kölcsönkért 10 koronát, s maradt egészben 1 koronám, ilyen sóher már régen voltam, na de jó az Isten, majd csak lesz a dolog valahogy, úgy még sohasem volt, hogy sehogy sem lett volna. Bejött Pálhoz Róbert Arthúr, és ugyanazt a tanácsot adta neki mint Péterfy útján én, s most csinálni fogja, csak csinálja. Otthon vetkőzés, beszélgetés, ebédelés, megforgattuk a lisztet, heverés, olvasgatás, alvás. Felébredve, vacsorálás. Mari varrogatott, én meg olvasgattam. A fiatalok [az albérlők] igen csendesek, máskor fütyörésznek és énekelnek, most meg hallgatnak, fizetni nem fizettek, talán az a baj? ¾ 10-kor fekvés, nemsokára alvás. Az idő szép, derült, reggel kissé ködös, deres, reggel 3°+, d.u. 2-kor 2°+, esti 10-kor 2°+ volt.
Szólj hozzá!
1915. január
január 1.: Péntek. Újév. Reggel 2-kor felébredtem, szomjas voltam, 5-kor meg a harangot hallottam zúgni, újból felkeltem inni – nehogy rosszat gondoljanak – vizet. ¾ 8-kor fel, rendezkedés, toilette, a maglódi menyecske tejesasszonyunk volt az első gratuláns, s mindjárt pénzt is vitt, s felsrófolta a tej árát; testgyakorlatok, azután felöltöztem plaine parade [teljes díszbe], új czipőt, inget, gallért, kézelőket vettem, gratuláltam Marinak megcsókolva őt s megbékülve, reggelizés, s el, sántítva kissé, villamoson be a hivatalba, Ferencz hozta [a] fizetést, azt szétosztottam, felvettem, kiadtam az angariát, a hajdúk s szolgák gratulálnak, gratuláltam a főügyésznek, szétnéztem gratulálgatva a hivatalokban. Podobják Kálmán már kissé gazosan hozta be az 5 koronámat, Pál megadta a 10-et. Kullmanné volt benn nálam, hogy a férje benn van-e, furcsállom, hogy engem szemelt erre ki. Wlassitssal is gratuláltunk egymásnak, kezd a viszony javulni; lezártam az évet, s rendeztem a naplómat szorgalmasan, nem adnám az idei „Történelmi Eseményeket” 100.000 forintért, gyönyörű gyűjteménye lesz a hazugságoknak. Naplórendezés, bejövet vettem Marinak egy csomó virágot engesztelésül, persze ő etet a fenével, s nekem kell virágot vennem. Podobják Kálmán jött értesíteni, hogy mennék a Svetzbe, ahol Podobják Jancsi az egész személyzetével, gépírókisasszonyokkal együtt söröznek, nem rossz iden [?]. 12-kor tisztolkodtam, én is odamentem. Gratuláltam még a főügyésznének, a főügyész pálinkával akart kínálni, de nem fogadtam el. Svetznél Újfalussy, Pál, Pölöskey és Podobják Kálmán voltak, az öreg már elment, a gépírónők sem voltak itt; elbeszélgettünk 1-ig, megittam 2 pohár sört, azután elköszöntünk, s mentem villamoson haza; otthon átadtam Marinak a virágokat meg a fizetést; vetkőzés és ebédlés (gombaleves, malaczpecsenye, diverse tészták, dessert, fehér bor s feketekávé), eltartott 1 ½ óráig, amíg befejeztem, elbeszélgettünk, heverés, olvasás, Mari rendet csinált, azután vetkőzés (K 2-szer, kipótoltuk a tegnap elmulasztottakat, amit be is írtam) heverés, szundítottunk is pár perczig, azután felöltözve, kávézás, beszélgetés, elraktam az ékszereimet, előkészítettem holnapra, meggyújtottam a karácsonyfa gyertyáit, szelíd fényénél elgondolkoztam a sok hadbavonult népen. Mici ma írt, és azt írta, hogy unokaöcsém, Lowetinszky Ferencz Siberiában van fogságban, szegény feje, na de legalább ott is hallják a hírünket és nevünket, amúgy nem féltem, mert hallom, hogy ügyes és értelmes ember, én ugyan csak a születésekor láttam csak. Eloltogatva a gyertyákat, rend lévén, vacsorálás, s megittuk a Mari által két év előtt vett „Metropoli” pezsgőt, igen erős volt, s éppen elég volt belőle egy üveggel. Olvasgatás, 10-kor fekvés, és nemsokára alvás. Az idő komor, borult, nyirkos, reggel 2°+, d.u. 1-kor 2°+, esti 10-kor 1°+.
1 komment
1915. február
február 1.: Hétfő. Reggel ¾ 7-kor fel, rendezkedés, megágyaztam. Szellőztettem, előkészítettem, amit kellet, toilette, testgyakorlatok, tisztolkodás, reggelizés, elmosogattam az edényt, felöltözve, elbúcsúztam Nováktól [az albérlőtől], aki délben utazik, azután el a Keleti pályaudvarra, megtudandó a vonatok érkezését, innen beballagtam a hivatalba, felbontottam és elintéztem a postát, naplórendezés, dolgozgatás, szétosztottam a fizetéseket, s hozzáláttam az incassóhoz is, ami nem nagyon sikerült, az ipsék nem fizettek, volt azután ugrálnivalóm elég, amíg rendet tudtam teremteni. Elkéredzkedtem a főügyésztől és ½ 1-kor tisztolkodva, elmentem a villamoson haza. Trattner volt otthon, elbúcsúztunk, a bőröndjét kitettem a folyosóra, megfizette a tartozását, s elment; kitakarítottam a kisszobában, azután tisztolkodva, felöltöztem. 2 óra volt, várom Nagynét, nem jön, kapom magam s lemegyek, nagy ijedten jött ki s átadott 12 koronát, hogy a hátralékos 8-at vasárnap adja meg. Elzárva mindent, felöltöztem, s víve a demisont, ki a vasútra, s onnan II. osztályon gyorsvonattal el Kunszentmiklósra 2.45 pkor, 4 előtt már ott voltam. István várt a kocsival és bundával, beburkolódzottam s hajtattunk haza, útközben gyönyörködtem a befagyott, tükörsima széken [?] korcsolyázó gyermekhadban. Otthon üdvözlések, uzsonnálás, kacsamájat is ettem, s borozgatás, beszélgetés, vigasztaltuk Retkesnét, aki már némileg beletörődött a sorsába. Vacsorálás, Retkesné elmondotta, hogy a Retkes vagyont reáíratta Antira, s lemondott az özvegyi haszonélvezeti jogról, hát bizony ezt elég botorul cselekedte. A bor a fejembe szállt, s összeczivódtunk Marival, mert én Papp Sándort védtem. 11 után fekvés, s nemsokára alvás. Az idő gyönyörű szép, derült s hideg; reggel 7°–, d.u. 2-kor 3°–, esti 8-kor 4°– volt.
Szólj hozzá!
1915. március
március 1.: Hétfő. Reggel ½ 8-kor fel, egy egész sereg szürke és fehér galambbal álmodtam a Bazilikánál; rendezkedés, toilette, testgyakorlatok, megbeszéltem Marival a programot, ő ma lemegy Kunszentmiklósra; beballagtam a hivatalba, rossz napom volt, szaladgálás, telephonozás, [ügy]felek, Nemsecné, az incassó, amely nem valami brilliánsan ütött ki, pénzfelvétel, hiányzott 18 korona, nekem meg 20 koronával kevesebbet adtak, mert állítólag egy részlete a nyugdíjnak elmaradt, majd utána nézek, hogy áll a dolog, bosszant minden, mert rendezetlen dolgaim vannak. Tóth Elemér azt írta Engelnek, hogy márczius közepén valószínűleg Galíciába megy. Pasasom is volt, a főügyész elment tárgyalni. Podobják Jancsi is bevonult szerencsésen; naplórendezés, előkészítve a havi zárszámadást is. Helyet is csináltam az iszonyú porban, ha szükség lesz rá. Bizony ½ 3 lett, mire tisztolkodva, elmentem villamoson haza. Mari elutazott Kunszentmiklósra, kieresztettem a csirkét, megebédeltem rövidesen, azután rendet csinálva, heverés és olvasgatás. Nagy Irén és Gizi állítottak be kétségbeesett arczcal, hogy honnan tudnának lisztet teremteni, hát erre kevés a kilátás, szerdára rendeltem őket; tisztolkodva, elzártam a csirkét, s be villamoson az alispáni hivatalba inspectiót tartani; bementem a jegyzőhöz, s előadtam neki Retkes Anti kérelmét, azt mondotta, hogy a főszolgabíró, hivatkozással a márcziusi s áprilisi népfelkelő szemlékre s lóvizsgálatra, kérje az ideiglenes szabadságoltatását, vagy pedig mint katonai előadóét kérje; feldolgoztam a Zlinszky János tb. főügyész féle fegyelmit, amelyet Hankovszky elkészített, kéri a fegyelmit megelőző vizsgálat elrendelését a Halász Géza és tsai által emelt panaszok ügyében. Szelletich actákat hozott be, visszautasítottam. Beszéltem Retkes Antival, beosztották a zászlóalj gazdasági hivatalához, egyelőre gondolkodik a dolgon. ½ 8-kor elballagtam, szépen bejelentve távozásomat a kártyázgató főjegyzőnél, Kemény főjegyző is ment, akinek elmondottam, hogy hogyan őrzik a Svábhegyen [sic]. Elmentem a Rákosiba, ettem egy chocoladét, s olvasgattam. Fizettem, vártam, hogy a fizető[pincér] szól-e, mert van nálam egy czédula, melyet nem tudom, hol szereztem, de nem szólt; benéztem egy fröccsre Hantzmannhoz, ott senki sem volt, hogy felvilágosítást kaphattam volna, így bele kell nyugodnom, és várnom, hogy ki jelentkezik majd a fizetésért. Megmammogtattam [sic] délután Méhész Laczit, bevasalva rajta 5.50 f-t, de nem is esik az meg többé, hogy velem szolga üljön az asztalhoz, én egyébként sem szoktam ezt, ez a fiatalabb generatió szokása, s nem jó, mert akkor a szolga frere et cochonnak [’fivér és disznó’] érzi magát. Otthon vetkőzés, megágyaztam, fekvés, olvasgatás ½ 11-ig, azután alvás. Az idő délelőtt derült, délután borult, reggel deres, szél is fújdogált, reggel 1°+, d.u. 3-kor 6°+, esti 10-kor 4°+ volt.
Szólj hozzá!
1915. április
április 1.: Zöldcsütörtök. 12-kor és 2-kor felvezettem, addig kártyáztunk. ½ 3-kor leheveredtem, s szundítottam 4-ig, azután felvezettem, 6-kor szintén. 7-ig heverészve közben, azután rendbe szedtem magam, s a kapuban diskuráltunk, beczézve Gerstel lovacskáit, „Mimózát” és „Jancsit”, akik gazdájuk hívására a kocsival is feljöttek a járdára, nevettük őket. ¾ 8-kor felváltattunk, s eloszlottunk, villamoson el, haza, otthon vetkőzés, beszélgetés, toilette, felöltözve, reggelizés, Mari kieresztette a hozott csirkéket, amelyeknek ára Kunszentmiklóson 10 korona párjáért, a tojást ott a kofák 10 fillérért szedik a darabját, szép világot élünk, s akkor dr. Weisskirchner wieni polgármester ki meri nyitni a száját, hogy „Magyarországnak kell őket tisztességes árért élelemmel ellátni”, na, hát mit szól hozzá a magyar? Villamoson be a hivatalba; Méhész Laczi jön, hoz fel 2-2 koronát, hogy azt Hammel és Podobják küldték, feldühödtem, s lementem, kérdem, mi akar ez lenni, Podobják sunyi pofával mondja, „hát amit kölcsön adtál”, Hammel meg secundál neki, én meg kaptam magam, és hozzávágtam Hammelhez is meg Podobjákhoz is a pénzt, azt mondva, „ha reá vagytok szorulva, én nem; ez pimaszság”, azzal otthagytam őket, fel a hivatalba, szétosztottam a fizetéseket, azután telefon, felek, megbízások, úgy, hogy kijöttem a sodromból, s belevágtam a tollat a tintatartóba, úgy, hogy felfordult, s tele lettem tintával, az ördög vigye el; Nemsecné is jött, a pénzeket ugyan az ipsék nem sietnek megadni, az egy Újfalusyt kivéve, úgy kellett őket noszogatnom. Naplórendezés, azután folyt a munka, ami volt. Bolond egy napom volt ez a mai. Borbást kétszer kerestem, nem volt benn, tetejébe még feljött Janik Imre elkényeztetett pofával, hogy nem-e tudok valami állást, s a vége az lett, hogy 1 koronát kért s kapott tőlem. ½ 2-kor tisztolkodás, s el, haza villamoson. Wagnerné volt benn, ellopták a reticuljét és vele a készen kiállított nyugtáját. Kajnár és Takács Vendel előtt aláírattam a meghatalmazást, hogy a segélyt én vehetem fel, s azt megmutattam az okoskodó Németh Károlynak. 2-kor munka rendben levén, tisztolkodás [sic], és villamoson el, haza, otthon vetkőzés, Mari a kamrát szedte délelőtt rendbe, meg motyorászott, ami volt, beszélgetés, ebédelés. Anti küldte az elemózsiáért a katonát, kapott egy pohár bort, 4 czigarettát, feladtuk neki a batyut, és ment. Köpülgettük az öreg tejfelt, lett belőle vaj vagy 10 deka. Segítettem elmosogatni, azután fekvés, olvasgatás s alvás. Mari meg felöltözött, és elment a fürdőbe. ½ 9-re jött haza, én akkor ébredtem fel, beszélgetés, olvasgatás. 9 után fekvés, s csakhamar alvás. Az idő szép derült, kissé hűvös; reggel 2°+, d.u. 2-kor 8°+, esti 9-kor 3°+.
Szólj hozzá!
1915. május
május 1.: Szombat. Reggel ¾ 7-kor fel, rendezkedés, toilette, megöntöztem a virágokat, testgyakorlatok, s felöltözve, reggelizés, megbeszéltem Marival a programot, azután ballagtam be a hivatalba; megyek a pénztárhoz, Rettegi nem adja ki a fizetést. Wiesner jött oda, s felvilágosította, hogy az 1/3-ad kiadandó. Felvettem a fizetés, no, ezzel nem ugrunk messzire. Fel a hivatalba, Weresmarthy bejött, s utána apósa, Csemiczky, aki buzgón magyarázgatott, azután a leánya, a fiatalasszony jött fel ennek poltronnak az új hivatalában gyönyörködni, igazán undorító volt ez a sakáljárás; naplórendezés s megírtam a fellebbezésemet és beadtam azt; hát bizony ez nem sikerült, csak megfogalmazhattam, mert Weresmarthy folyton kérdezősködött, s főügyészné jött, hogy vegyem fel a fizetéseket, mondom neki, hogy fel vagyok függesztve, megy érte Weresmarthy, s felhozza, számol, számol reszkető kezekkel, nem stimmel a dolog, a végén kisül, hogy 20 korona hiányzik, hát kezdetnek ez elég jó, lement a pénztárba, ott majd a zárlat után mondják meg neki, meg is ette azt a fene, zárlat előtt meg után is. Összecsomagoltam a könyveimet, elkészítve őket, azután tisztolkodás, 11-kor elbúcsúztam Weresmarthytól, több elismerést kívánva neki, mint nekem volt. Wlassiccsal is kezet fogtunk, s mentem villamoson haza. Mari kifizette a házbért, megkapta Nagynétól a pénzét, elhelyezte a csirkéket, és útra készen állott. ¾ 12-kor kimentünk a Keletire, megelőzőleg Marinak tudtára adtam a felfüggesztést, nyugalommal fogadta a dolgot, ami engem némileg megnyugtatott. Vonaton el Kunszentmiklósra, Retkes Anti a vonatnál várt reám, kocsin hazahajtattunk, üdvözlések, beszélgetés, kávézás, falatozás s quaterkázás, odaadtam Antinak a felfüggesztő határozatot és a fellebbezést, csóválgatta a fejét, azután nevetett rajta, azt mondva, éppen jókor van, most lejöhetünk gazdálkodni. Elbeszélgettünk, vacsorálás, vacsora után 8-kor felmentünk Szemeri p.ü. titkárt várni, borotválkozás, vártunk ½ 10-ig, nem jöttek, elballagtunk haza, s még vártunk, István a kocsival ¾ 11-re került elő, meghozta a pestieket, fekvés s alvás. Az idő szép, derült, meleg; reggel 13°+, d.u. 2-kor 19°+ volt.
Szólj hozzá!
1915. június
június 1.: Kedd. Reggel 1/4 8-kor fel, rendezkedés, elugrottam az újságért, reggelizés, elmosogattam az edényt. Pimperlné jött Ernővel, hozott 6 klg szappant á 1 K 10 f; alig mentek el, jött Retkesné, üdvözlések, fel volt alaposan pakolva, beszélgetés, Mari kávét adott neki, toilette, elmentem Antinak telephonálni, már nincsenek a szállóban, vissza, s el Retkesnével, 10-kor villamoson s fogaskerekűn át a Svábhegyre, a Kossuth Lajos utczában egy bosnyák század jött teljes menetszerelésben, zenével vitték a vad kinézésű fiúkat a vágóhídra, olyik [némelyik] mosolygott, de a legnagyobb része komor volt, odaadtam az egyiknek a Retkes Antinak szánt czigarettákat, boldogan reám vicsorította a fehér fogait; vittek szegények magyar, német, török, bosnyák s osztrák zászlókat, némán köszöntötte őket a nép, az asszonyok sírtak, s bizony én is köszörültem a torkom; átérve, fel a fogaskerekűn, fel a városkúti állomásig, gyönyörködve a tündéri kilátásban, onnan el a Tordai-féle vendéglőbe, ahol megtudtuk, hogy a hadfiak 12-re itt lesznek, így hát letelepedve, vártunk, 12-re megjött Mészáros, Varga, Kiss, Kovács, később Anti, nem mutatott valami nagyobb örömet, beszélgetés, csak akkor ragyogott az ábrázata, amikor meghallotta, hogy az 1 éves bikaborjújáért 400 koronát fizettek; azt mondja még Retkesné, hogy egy közepes minőségű tehénért 1100 koronát, s egy pár jó conditióban lévő ökörért 2500 koronát fizettek most a vásáron, egy pár tyúkot 10 koronáért, s 1 klg avas szalonnát 5 K 80 fillérért adott el a piarczon; hm, nem volna jobb ökörnek lenni, legalább megadnák az ember árát így, úgysem becsülik sokra. Megittam két fröccsöt, elbeszélgettünk, azután elmentünk az új szállásra a Béla király út 24. sz. alá, ahova tegnap költöztek, Anti összeszedte a szennyesét, Mészáros és Kovács is, azután elballagtunk az állomásra, elbúcsúztunk, és mentünk haza fogaskerekűn és villamoson. ¼ 4 lett, mire hazaértünk, vetkőzés. Pál Jóska jött, beszélgetés, azt mondja, Kónya a lakczímemet kérdi, beszélt Bogdánnal, aki azt mondotta, hogy megérdemlem a sorsomat, bár bajom nem lesz, csak meg fognak büntetni, ez a köszönet, amiért én őt gardíroztam a fegyelmi ügyénél, de hát jóért jót ne várj. Megmondottam, mit tegyen a nővére dolgában, azután elment, Mari süteménnyel kínálta meg; ebédelés, Retkesné leheveredett, én meg segítettem Marinak elmosogatni s rendet csinálni; készen sem voltunk, jött Nagyné jajgatni, hogy az egyetlen fiát be fogják sorozni, hejnye a mindenét, hát ezt a hazát csak lehetőleg nyúzni kell, és áldozatot érte nem hozni ? [sic], azután beállított Bucskóné a három vásott fiúval, Gyula levizsgázott, kapott néhány fényes kétfillérest, ezek elmentek, mi is felöltöztünk, s kikísértük Retkesnét az utazáshoz Keletire, útközben megbeszéltem vele, hogy hogyan s miképp megyünk le majd. Nagyné kikísérte a peronra, mi meg elmentünk Reinhardthoz; felbosszantott a házban levő suszter, a múlt héten megalkudtam vele a czipőtalpalást 8 koronáért, most feljön, és azt mondja, csak 9-ért csinálhatja meg. Reinhardt is annyiért vállalta, inkább ennek adom. A fiúk a Svábhegyen arról beszélnek, hogy Przemyslt bevettük, hogy Belgrádon fehér lobogó leng, Retkesné meg hallotta, hogy a Száva partja végig fehér lobogós, s hogy a szerbekkel békét kötöttünk, viszont meg hogy a katonaorvosok a még fel sem gyógyult katonákat visszaküldik a laderhez [?] szolgálatba, szóval annyi ellentmondó hí és pletyka kereng, hogy a legjobb, ha az ember stoicusan bevárja azt, ami jön. El, haza, kávézás, vetkőzés, elszámoltunk s olvasgattunk. 1/2 10-kor fekvés, s nemsokára alvás. Esős napunk volt. Az idő borultas, délelőtt az eső szemzett kissé, de nem soká; reggel 14°+, d.u. 3-kor 17°+, esti 10-kor 15°+ volt.
Szólj hozzá!
Naplók (1890–1891)
Jelen közreadás Lowetinszky János József 1890-ben és 1891-ben írt naplóira szorítkozik. Mielőtt még rátérnék ezen időszak eseményeinek értelmezésére és elemzésére, szükséges röviden összefoglalni az előzményeket, vagyis azt, hogy milyen körülmények közt kezdte meg az 1890-es évet a naplóíró.
Szólj hozzá!
1890. január
január 1.: Reggel későn fel, rendezkedés, tisztolkodás, s el, Gyenesnél reggelizés, s aztán be, a térmester nem volt ott a felolvasásnál; munkára, ami csak úgy ímmel-ámmal ment. 11-kor Löwy contójára pörköltöztünk, Schneider 2 ltr [liter] bort fizetett. Nagy is kijött, ismét volt benne annyi arczátlanság, még ő követel arra pár napra, kit [amit] nála voltam [albérletben].[1] A X[.]-ben [a X. raktárban] fejeztem be 12 után a munkát, haza, azután borotválkozni, s ismét haza, fűtés, nagy tisztolkodás, mosdás, varrás, öltözés, uzsonnálás, s 3 tájt el Ferihez, hol Sándor is volt – az utóbbi 2 napig feküdt influenzában. Kifizettem Feri, Pali, Révész s Sanyi anyja részérei tartozásaimat. A 10-ben [a X. raktárban] egy csomó hollandiai dohányra tettem szert. Braunekernél meg egy pár kötött keztyűre [kesztyűre]. Annáékhoz, [újévi] gratulálás, néném betegen fekszik. Esztinek egy élő thearózsát vettem. Kis időzés után el, s keresztanyámékhoz, ki is örömmel fogadott, süteményezés, ivás, egy vénasszony bajait hallgattam. Az öreg [a keresztapa] a dohánynak igen megörült, beszélgetés, s 6-kor el Esztiékhez, Marczit ezek a betyárok be akarták csapni. Eszti kijött, átadtam neki a rózsát, aminek szegény láthatólag megörült, sétálás, beszélgetés, s el Ferihez, az urak azonban az Orpheumba mentek, prosit [egészségükre!]; haza, ott se volt senki, de a kulcsot megkaptam, fekvés, olvasás, hánykolódás s alvás.
Szólj hozzá!
1890. február
február 1.: Szombat. Reggel fel, rendezkedés, tisztolkodás, reggelizés, s el, útközben Horváthtal találkoztam, ki rosszallását fejezte ki abbelileg, hogy az öregnek [Preyernek] írtunk. Schwarzcal beszéltem, pénzt megadta. Át Sanyihoz, ott olvasás, kártyázás Kökivel, ki megjött. Délután ebédlés, s azután át Pestre Wohlmuthoz, ott egy csinos nőt gusztáltam, ő sem igen idegenkedő pillantásokat vetett reám. ½ 7-kor el, s Ferihez, ott kártyázás 10 utánig, el, Sanyival át Budára, beszélgetés, vacsorázás, theázás, fekvés, alvás. Az idő egész nap szép derült, de fagyos volt.
Szólj hozzá!
1890. március
március 1.: Szombat. Reggel Gyula elment, én tovább aludtam, aztán ebédlés, olvasás, fel, rendezkedés, tisztolkodás, öltözés, s el Ferihez, ott preferánczolás, majd a guta ütötte meg őket, hogy mindig nyertem. ½ 4-kor Sanyival el, megnéztük a nagytemplomot, mely pompásan van restaurálva. Wohlmuthoz, Sanyival teljesen kibékültem. Olvasás, kávézás. Ödön is bejött, fizettem neki is kávét, kalácsot. Eszti is odajött, amint elment, kisvártatva utána, de nem találtam már. Vissza a kávéházba, Szentes Gyulával fogadott, hogy az utóbbi nem eszik meg 10 db mákos süteményt, odahozatva, nagy kínnal gyűrt le 7 darabot. El, s Ferihez, ismét preferáncz, ismét nyertem. 9 után haza, fűtés amint lehetett, előkészítés, tisztolkodás, mosdás, fekvés, s alvás. Délután borotválkozni is voltam. Az idő kellemetlen s hűvös, szeles volt.
Szólj hozzá!
1890. április
április 1.: Kedd. Reggel fel, rendezkedés, tisztolkodás, s pár szót beszélve, el, katona ügyosztályba, Szentes ügyében magamat informálni, onnan át Budára, reggelizés, s Józsival fel a várba munkaigazolványa miatt,[1] ott jegyzőkönyvet vettek fel, onnan a Zrínyi utczába, hol végre kikapta, vissza Budára, s onnan ½ 3-kor el, át Wohlmuthoz, olvasás, kávézás, 5 után Gazsihoz a hivatalba, holnapra rendelt, vissza, beszélgetés, Szentest felvilágosítottam ügye felől. 7-kor el, s keresztanyámékhoz mentem, nem akarnak kirukkolni, más utat s módot kell keresni. Kis evés, s Ferihez, Sanyi már nem volt ott, el, a Kerepesi út[on] s Körúton át, haza, fekvés, merengés, alvás. Az idő igen szép lett volna, azonban hűvös északi szél rontotta el, mely egész nap fújt.
Utolsó kommentek